Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

114 [661. országos ülés 1896. szeptember 10-én, csüt5rt5k8n. most megtörténhetik, hogy egy egész esküdtszék úgy alakúi, hogy azokat valamennyit ki kell zárni vagy hogy ki nem záratnak azok, a kiket ki kellett volna zárni. Már most az én szavaim helyes értelme az, hogy: a megalakítás stádiumában természetes, hogy ez ellen nem lehet rekurrálni. A megalakítás stádiumában meg kell alakulni az esküdtszéknek, de ha akként alakult meg, hogy a kizárási okok nem vétettek figyelembe, vagy helytelenül alkalmaztattak, ez ellen jogorvoslatot kell engedni az előadó úr szavai szerint is, a minek más nem lehet a konzequencziája, mint az, hogy a »végérvényesen « szó hagyassék ki és a bíróság határozzon felette. Chorin Ferencz előadó: A mit a t. képviselőtársam indítványával elérni akar, az benn van a törvény 427. §-ában; ott tudniillik ki van mondva, hogy seramiségi panaszszal megtámadható az esküdbírósági ítélet először, ha az esküdtszék nem volt szabályszerűen megalakítva Ha tehát hibásan lettek kizárva esküdtek, a kik a törvény értelmében kifogás alá nem estek, ezekre nézve a vádnak és a védelemnek biztosítva van a semmiségi panasz a kúriához. Az érintett szakasz a »végérvényes« szóval csak azt akarja kifejezni, az illető esküdtnek a bírósági határozat ellen felszólalási joga nincs. Elnök : Ezek szerint, miután senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház Polónyi képviselő úr kikihagy ásrajrányzott módosítását, tudniillik, hogy a kilenczedik bekezdésből ez a szó : »végérvényesen« hagyassék ki? Kérem azokat, a kik ezen kihagyást elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség megtartja az eredeti szö veget. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 344. és 345. szakaszokat, melyek változatlanul elfogadtatnak; olvassa a 346. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Az már nem szubordinált jelentőségű, a mit most fel akarok hozni, hanem elvi jelentőségű és azért tisztelettel kérem a házat, hogy a t. igazságügyminiszter úr foglaljon ebben állást. A javaslat szerkezete és szövege szerint a pótesküdtek ellen nem lehet a visszavetés! jogot alkalmazni. Ez elvi kérdés. Az a fél, a ki az esküdtekkel szemben a visszavetési jogot ki nem merítette, miért legyen arra kötelezve, hogy a pótesküdtek közül azt tartozzék elfogadni, a kit véletlenül az elnök kihúz? Az én álláspontom az, hogy a a kinek rekuzáczionális joga van az esküdtszéki intézményben és azt ki nem merítette, természetes, hogy azt a kihúzott pótesküdtekkel szemben is igénybe vehesse. Mert mi a pótesktídt rendeltetése? Az, hogy az esküdtszék tárgyalásai során beteggé lett, vagy az ítélethozatalra, vagy egyébként az eljárásban való további részvételre képtelenné vált esküdtet helyettesíthesse. Módosításképen tehát kérem felvenni a S46. §-hoz új bekezdésül ezt: »a visszavetés jogát az a fél, a ki azt még ki nem merítette, a pótesküdtekkel szemben is gyakorolja«. (Helyeslés balfelöl.) Plósz Sándor államtitkár: T. ház! E módosítás fölösleges. A már elfogadott 345. §, szerint az elnök egyenkint kihúzza a neveket és azután megkérdezi, elfogadják e vagy nem? A kihúzás és kisorsolás tehát egyre megy. A következő szakasz azt mondja: »ha előrelátható stb. . . . tizenkettőnél több esküdtet sorsolhat ki«, tehát épen úgy, mint az előbbi szakasz, szabályozza a megalakítást. (Helyeslés jobbfelöl.) Issekutz Győző: T. képviselőház! A magam részéről Polónyi Géza t. képviselőtársam módosítványát elfogadásra ajánlom. Az igen tisztelt államtitkár úr nyilatkozata épen nem alkalmas arra, hogy a módosítás elejtésére birja a házat. Az a kijelentés, hogy magából a szakaszból értődik a módosítvány lényege, teljesen megnyugtató; de maga a kiindulási alap egészen ellenkező. Az igen tisztelt államtitkár úr előtt áll a jelenlegi esküdtszéki gyakorlat, a hol a pótesküdtekkel szemben a felek a visszavetési jogot igénybe nem vehetik. De ellentmond a t. államtitkár űr szövegezésének e szakasz utolsó bekezdése is: »pótesküdtek azok lesznek, a kiknek nevét az elnök utoljára húzta ki az urnából*. Ez teljességgellehetetlenné teszi a visszavetési jognak a pótesküdfekkel szemben való alkalmazását. (Helyeslés balfelöl.) Mindnyájunk megnyugtatása végett kérem a t. házat, hogy Polónyi Géza t. képviselőtársam módosítványát méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! A javaslat világos rendelkezése szerint kétségtelen, hogy a pótesküdtekkel szemben is gyakorolható a visszavetési jog. Megállapíttatváu az esküdtszék tagjainak és a pótisküdteknek száma, mindaddig míg e szám ki nem telik, az elnök kihúzza az esküdtek neveit és a kifogások megtehetők és ez az eljárás addig, míg az egész szám kikerül. Az, hogy az utoljára kihúzottak a pótesküdtek, nem jelenthet egyebet, mint hogy a tizennégy közül a két utolsó az, a ki pótesküdt minőségben lesz alkalmazva. Minthogy tehát e rendelkezésben el vannak oszlatva azon skrupulusok, melyekre Polónyi képviselő úr indítványa irányúi, kérem, méltóz-