Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-650

76 650. országos ülés 1896. szeptember 9-én, szerdán. bekezdéshez Mérey Lajos képviselő úr módosítását. A negyedik bekezdésre észrevétel nem lévén, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a szakasz el van fogadva. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 7. §-t). Lakatos Miklós jegyző *. Szalay Károly! (Halljuk!) Szalay Károly: T. ház! A 7. §. második bekezdése intézkedik azon esetre, hogy ha a polgári bíróság valamely magánjogi kérdésben előzetesen már intézkedett, határozott, az a büntethetőség kérdésében a büntető híróságra nem kötelező. A tőrvényjavaslat ezen intézkedését én elégségesnek nem tartom, sőt azt egyenesen károsnak kell tekintenem. Ugyanis minthogy egyenesen meg van mondva, hogy a polgári bíróság ilyféle határozatai nem kötelezik a polgári bíróságot: ebből nagyon természetesen az következik, hogy más hatóságok magánjogi kérdésben hozott határozatai tehát kötelezik, miből számtalan inkonvenienezia támadhatna, úgy arra nézve, hogy valakit vádoljanak, valamint arra nézve, hogy valakit ne vádolhassanak. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék ezen szakasz második bekezdését átalakítani a most általam előadandó módosítványhoz képest, a mely így szólana: »A bíróságnak vagy bármely más hatóságnak ily előző magánjogi kérdésére vonatkozó határozata a büntető bíróságra a büntethetőség kérdésében nem kötelező.« (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? Chorin Ferencz előadó: A 7. §. tárgyalja az úgynevezett magán- és közjogi kérdéseket, a melyek előzetes elfogadásától a cselekmény bűnös vagy nem bűnös voltának megállapítása függ. Általában elfogadott jogszabály, hogy a büntető bíróság a büntetőtörvény alkalmazhatása szempontjából oldja meg a közjogi és polgári kérdéseket, a melyek a bűncselekmény tényelemét képezik. Ebben a büntető bíróság jogkörét korlátolni nem lehet. Magánjogi kérdéseket a büntető bíróság még akkor is egészen függetlenül old meg, ha más bíróság vagy hatóság azokban már döntött. A dolog természetéből folyik, hogy ba magánjogi kérdések polgári bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban vannak, azok tisztán alaki szempontból döntetnek el; a felek beismerése, nyilatkozata vagy bizonyítékai alapján. A büntető bíró a magánjogi kérdést, melynek előzetes eldöntésétől függ a bűncselekmény megállapítása, szabad meggyőződése szerint mérlegeli azon nyomozás alapján, melyet az ügyész, a vizsgálóbíró, esetleg maga az ítélőbíró az anyagi igazság kiderítése ezéljából szükségesnek tart. Míg tehát a polgári bíró csak alaki igazságra törekszik, a büntető bíró előtt, mint kötelesség, az anyagi igazság kiderítése áll. Ha tehát a büntető bíró meggyőződött aról, hogy az illető magánjogi kérdés, bíróság vagy más hatóság által nem a valóságnak megfelelőleg, hanem csak alaki szempontból döntetett el és az anyagi igazsággal ellentétben áll, természetes dolog, hogy a maga nyomozása alapján megállapított tényállást fogja ítéletének alapjául elfogadni. így tehát világos a törvényjavaslatból, de különösen annak indokolásából, hogy nem a polgári bíróság döntései, hanem a bíróságnak és hatóságnak magánügyekben hozott döntései tekintetnek olyanokúi, a melyeknek újból való megállapítása a büntető bíróság hatáskörébe tartozik akkor is, ha előbb már döntés történt volna. Ezen szempontból kiindulva, helyeslem és elfogadom Szalay Károly képviselőtársam indítványát, mert itt a súlypont nem azon hatóságon nyugszik, a mely döntött, hanem az ügy természetén. Közjogi és közigazgatási kérdésekben, melyek a közjó szempontjából hozatnak, a büntető bíró a közjogi hatóság által hozott határozatokhoz kötve van, ellenben magánjogi kérdésekben kezét még az sem köti, ha más hatóság azzal foglalkozott. Minthogy pedig tény az, hogy magánjogi kérdésekkel a bíróságon kívül foglalkozhat közigazgatási hatóság is, például árvaszék, gyámhatóságok stb., ennélfogva az indítványt helyeslem és azt elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Szólani többé senkisem kivan, a vitát bezárom. A 7. §. első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdésre vonatkozólag Szalay Károly képviselő úr módosítványt nyújtott be. Méltóztatik kiváuni, hogy az új ból olvastassák ?(2&m!) A kérdés tehát az lesz, hogy vájjon a ház a második bekezdést változatlanul fogadja-e el a bizottság szövegezése szerint, szemben Szalay képviselő úr módosííványával: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul kívánják az eredeti szöveget elfogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Úgy látom, hogy a ház változatlanul nem kivánja elfogadni, ennélfogva Szalay képviselő úr módosítását elfogadottnak jelentem ki. A szakasz többi bekezdései meg nem támadtatván, azok is elfogadtatnak. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 8—12. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 13. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! A 13 §. a btínperben a segédszemélyeket determinálja. Ezek között foglaltatik, gondolom a hatodik be-