Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-649
649. országos ülés 1896. szeptember 5-én, szombaton. Q'] szélső baloldalon.) Mi ezen igyekezetünket nemcsak fenn fogjuk tartani, de fokozni fogjuk egész életünkben és ezeti elhatározásunkat eszünknek sugallatából, szívünknek érzelmeiből és hazafiságunkból merítjük. Ennek előrebocsátásával azt akarom konstatálni, hogy a függetlenségi párt mindig ellene volt elvből bármilyen quótának, legyen az nagy yagy kicsiny; de minthogy a törvény egy bizonyos quóta-arányt megállapított s minthogy ezen quóta-arány meghatározásának módja iránt a törvény igen világosan rendelkezik, ennélfogva nemcsak ezen párt, a melyhez tartozom, de az egész országgyűlés jogosan kell, hogy követelje azt, hogy a kormány a törvénynek tiszta betűjéhez ragaszkodjék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Legyen szabad felolvasnom az 1867. évi XII. tcí. 18. §-ának ezen részét. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »Kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, a mely szerint a magyar korona országai a szankezió pragmatika folytán közöseknek "elismert ügyek terhét és költségeit viselik, 19. §, Ezen alku és megállapítás oly módon történik, hogy egyrészről a magyar korona országainak országgyűlése, másrészről o Felsége többi országainak gyűlése mindegyik a maga részéről egy-egy hasonló számú küldöttséget választ; e két küldöttség az illető felelős minisztériumok befolyásával adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az említett arányra nézve.« A törvény tehát azt rendeli, hogy a minisztériumok befolyjanak a quótának meghatározását illető javaelalatok megtételére. T. ház! Jelenleg mi azon tényállással állunk szemben, hogy a magyar bizottság az eddigi 314°/o quóta-arány megtartását javasolja, holott az osztrák bizottság 43'2°/o-ot hoz javaslatba. E tényállással szemben az országgyűlésnek joga van megtudni azt, hogy a törvény betűje szerint gyakorolta-e befolyását a magyar bizottságra akkor, mikor a bizottság azt hozta javas latba, hogy a quóta-arány ezentúl is 314 0 /o legyen. (Úgy van! a szélső báloldalon.) Nagyon helytelen volna most azt fejtegetni, hogy a magyar quóta-bizottságnak felfogása jogosult és helyes-e akkor, a mikor a mostani quóta változatlan fentartását ajánlja. A quótabizottság oly férfiakból áll, a kik tökéletesen hivatottak arra, hogy felfogásukat helyesen megalkossák és ezen helyes felfogásukat helyes érvekkel meg is védjék, én az ő álláspontjukat annál kevésbbé vagyok hivatva védeni, mert, a mint már említem, én elvből bármely quóta ellensége vagyok, de azért mégis tanácsosnak vélem konstatálni azt, hogy mit tesz az, ha Magyarország csak egyetlen egy százalék emelést is megengedne; a mostani közös költségeket tekintve, minden százalék évenkint összesen 1,571.000 forintot képviselvén . . . Hegedős Sándor (tagadólag int). Kossuth Ferencz: T. barátom jelzi, hogy ez nem így van, én pedig bocsánatot kérek tőle, ha mindjárt ráolvasom, hogy úgy van. (Olvassa.) »1896-ban a közös költségek öszszege 157,118.288 foriut« ; látja tehát, t. barátom, hogy ennek egy százaléka csakugyan az általam említett összeg. HegedÜS Sándor: Hát a vámbevételek? Kossuth Ferencz : Az is az ország jövedelme, (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hegedűs Sándor: De nem quótafedezet! Kossuth Ferencz: He igenis fedezet, mert ha e jövedelem nem léteznék, máskép kellene fizetni, más forrásból véve a mi részünket. Természetes az, hogy az általam említett egy százalék összegének csak oly része fog minket terhelni, a mely a quóta arányának meg fog felelni. (Ügy van a szélső baloldalon. Mozgás és közbekiáltások jobbfelől: Hát a vámbevételek/) Bocsánatot kérek, már jelezni volt szerencsém, hogy a közös vámjövedelem is részben az országnak jövedelme, melylyel a közös költségek fedezetéhez járul. (Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Ha számbaveszszük azt, hogy ha a quótát az egyenes és közvetett adók összegének bázisán számítjuk, a mely bázis Magyarországra nézve mindenesetre hátrány, még akkor is a most lefolyt 30 éves szerződés alatt Magyarország túlfizetett kerekszámban 47 millió forintot, a mi azt mutatja, hogy mily óriási teher hárul az országra, ha a quóta meghatározásában Magyarország saját álláspontját erélyesen meg nem védi az osztrák túlkapásokkal és visszaélésekkel szemben. (Élénk helyeslés.) Ily óriási országos érdekről lévén szó, az országgyűlés csak természetes jogát gyakorolná akkor, ha tudni akarná, hogy a magyar kormány ily életbevágó ügyben milyen állást foglal el? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Világos jogomat gyakorlom tehát, midőn szabadságot veszek magamnak beadni a következő interpellácziót. (Olvassa) : »Az 1867. évi XII törvényezikk 19-ik §-a azt rendeli, hogy a quóta-küldöttségek az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkai támogatott javaslatot fognak kidolgozni a quóta arányára nézve. Ez arányra nézve a magyar küldöttség 31-40°/o-ot, az osztrák 43 20°/o-ot javasol. Gyakorolt-e a kormány a törvény rendelete szerint befolyást a magyar quóta-bizottság javaslatára ? És ha igen, e javaslat megfelel-e a kormány álláspontjának ? Ha meg nem felel ez álláspontnak, fenn szán9*
