Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-647

H 647. országos ölés 1896. szeptember 8-án, csütertSkíin. ges elveinek keresztülvitelét czélozza. Semmisem nyújt nagyobb biztosítékot a bíró tévedése ellen, mintha bűnperre befol} ássál biró bizonyítékok a felek jelenlétében és közreműködésökkel állapíttatnak meg. Ép ezért a vádper áthelyezi a súlypontot a fotárgyalásra, ellentétben az inquizitórius perrel, mely az elővizsgálatra fekteti a súlypontot. Az inquizitórius perben a vizsgálóbíró a legtávolabbi gyanúra vég nélkül kutat, iratokat halmoz fed, melyet a bírói ítéletnek alapját képezik. A vádperben az elővizsgálat csak alárendelt szerepet játszik, a bizonyítás súlypontja a főtárgyaláson nyugszik, a mely nem szorítkozik arra, hogy a bfínvizsgálat folyamán megállapított adatokat ismételje, hanem hol a bizonyítékok az ügyfelek közreműködése mellett az ítélő bíróság előtt megállapíttatnak, mindaz, mi az ítéletre befolyást gyakorolhat s felek által felhozható és bírálat tárgyává tehető, s a bírónak csak azt szabad tekintetbe venni, mi a tárgyalás anyagát képezte. Ebből folyik azon viszony, melyben a nyomozás és elővizsgálat a főtárgyaláshoz áll. A nyomozás és elővizsgálatnak csak az a czélja, vádat, védelmet és a bíróságot tájékozni az iránt, Viin-e a vádemelésnek és a főtárgyalás megtartásának törvényes alapja. Első sorban tehát a vádlónak kötelessége magát tájékozni az iránt, van-e elég nyomatékos gyanú arra, hogy határozott személy ellen vádat emelhessen ? A polgárok joggal követelhetik, hogy törvényes ok nélkül ne zaklattassanak és ne kevertessenek alaptalanul a mindig súlyos erkölcsi hátrányokkal járó büntető eljárásba. Az élet adatai igazolják, hogy a feljelentések nagy része, mely a közvádlóhoz érkezik, ügyészség vagy rendőrség által folytatott nyomozások folytán teljesen alaptalannak tűnik fel, egyszerűen félretétetik, a nélkül, hogy további eljárás tárgyául szolgáltak volna. A nyomozásnak tehát a javaslat határozott intézkedése szerint nemcsak az üldözés a czélja, hanem feladata az is, hogy a bíró előtti zaklatásnak eleje vétessék. Ha az előnyomozás adatai a tényállást teljes világításba helyezik, akkor az ügyész vádat emelhet; terhelt ezzel szemben a maga bizonyítékait önállóan gyüjtheti, vagy ha azt védelmének előkészítésére szükségesnek tartja, bírói elővizsgálatot kérhet, mi tőle, ha indokolva van, meg nem tagadható. Csak igen súlyos bűnesetekben rendeli el az eljárás kötelezőleg a bírói elővizsgálatot, egyéb esetekben az ügyészre, a terheltre és vádtanácsra bízván azt, szükségesnek tartják-e a főtárgyalás előkészítése czéljából rendes bírói elővizsgálat megtartását. Meglepetések ellen, valamint az ellen, hogy ok nélkül a vádlottak padjára ne kerüljön senki, a javaslat teljes biztosítókot nyújt. Terhelt, mint említettem, bírói vizsgálatot kérhet, a vád elleu kifogást emelhet, a kifogás feletti tárgyaláson személyesen éa védőjével megjelenheíik, ott szóval kifejtheti azon érveket, melyek a vád alaptalanságát igazolják és a főtárgyalás megtartását feleslegessé teszik. A szóbeliség és közvetlenség a vád és a védelem teljes paritása a törvényszék és az esküdtbíróság előtti főtárgyaláson valósítva van. Szóbeli és nyilvános a főtárgyalás a királyi ítélőtábla előtt, felebbviteli eljárásában A bizonyítékok közvetlen felvétele, habár korlátoltabb mértékben, az ílgy ezen stádiumában is érvényesül. A királyi tábla köteles bizonyos esetekben a vádlott jelenlétében tárgyalni s ha a tényállás felderítése szükségessé teszi, egészben vagy részben új bizonyítási eljárást rendelni. Az előkészítő eljárás folyamán közvetlenség és nyilvánosság csak szűkebb korlátok között érvényesül, mert a javaslat úgy, mint a legtöbb európai bűnvádi eljárás, a vizsgálat folyamán a terhelt és a tanuk kihallgatásáról kizárja a nyilvánosságot, a vád és védelem közreműködését. Megengedi azonban a javaslat, hogy mindazon vizsgálati cselekmények, melyek a főtárgyaláson nem iamételhetők, mint a szemle, házkutatás, lefoglalás és azon tanuk kihallgatása, melyek a főtárgyaláson előreláthatólag meg nem jelenhetnek, az ügyész és a terhelt jelenlétében azoknak egyenjogú közreműködésével ejtessenek meg. A bizottság figyelmét nem kerülték ki azon törekvések, melyek az utóbbi évtizedekben a tudomány terén felmerültek és már az elővizsgálat stádiumában nagyobb garancziákat követelnek s különösen arra törekednek, hogy az elővizsgálat is teljes nyilvánossággal folyjon le, vagy legalább a vád és védelem közreműködése, a tanúvallomások kivételénél és egyéb kihallgatásoknál teljes mértékben biztosíttassék. Ámde, t. ház, a tudomány törekvései gyakran megelőzik az élet gyakorlati igényeit s oly követeléseket támasztanak az állam iránt, a melyeknek az, intézményeinek fejletlensége folytán, eleget nem tehet. A tudomány jövőnek dolgozik és előkészíti a törvényhozás talaját, a *örvényhozónak ellenben az állam reális szükségleteivel kell számolni és csak kipróbált intézményekre fektetheti alkotásait. A javaslat a garancziák megadásában elment azon határig, a meddig a represszió megbénítása nélkül elmehetett és számolt azon szabadságszeretettel, mely a házat ily kérdésekben mindig irányította. (Élénk helyeslés.) Ennél tovább menni és ki nem forrt intézmények átültetésével koczkáztatni a jogbiztonságot, a bizottságnak nem állhatott feladatában és azon meg-