Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-647
647. országos ülés 1896. szeptember 3-án, csütörtökön. ÍZ jesen biztosítva vannak és teljesen ki van zárva, hogy jogainak érvényesítésében a közvádló által meggátolható legyen. Midőn a javaslat a bűnügyi megtorlás érdekében a közvádat s annak kiegészítése gyanánt a magánvádat szervezi: köteles gondoskodni arról is, hogy a terhelt állása a büntető per minden mozzanatában úgy szabályoztassék, hogy neki a nyomozástól kezdve végig az íiélet meghozataláig mindazon védelmi eszközök megadassanak, melyek az ártatlant a vád elhamarkodásai, az ítélet tévedései ellen biztosítják s a vádlottnak módot nyújtanak, hogy ha bűnös is, csak bűnösségével arányban lakoljon. A javaslat kifejezetten ezen álláspontra helyezkedik, gondoskodik arról, hogy a terhelt az eljárás minden szakában mint fél álljon szemben a köz- vagy magánváddal, határozottan körvonalozott jogokkal, melyeket személyesen, vagy általa választott súlyosabb esetekben a bíróság által hivatalból is kirendelt védő által gyakorolhatja. Terheltnek jogában áll már az ügyész vagy rendőri nyomozás alatt a reá nézve fontos védelmi bizonyítékoknak felvételét a királyi járásbíróságnál kérelmezni s így a nyomozó közegektől önállóan gondoskodni az ártatlanságának beigazolására szóló tények fölvételéről, még mielőtt a bíróság azon helyzetbe jut, hogy törvényes vád alapján foglalkozzék az ügygyei. Terhelt már a nyomozás alatt rendelhet védőt, kinek módjában van ellenőrizni a nyomozó közegek, az ügyész vagy a rendőrség eljárását s irányítólag befolyni az előkészítő eljárásra. A terheltnek jog van adva a nyomozás alatt is a rendőri közegek és az ügyészség jogtalan intézkedései ellen a vádtanácsnál keresni orvoslást, a rendőri és ügyészi működés tehát már az előnyomozás alatt bírói ellenőrzés alá helyeztetett. Terhelt vagy hozzátartozói az eljárás bármely szakában rendelhetnek védőt, sőt e jogukra az első kihallgatásnál kifejezetten figyelmeztetendők. A bíróságnak is jogában áll már az előkészítő eljárás alatt rendelni védőt; a főtárgyalásnál kötelezőleg rendelendő védő, ha súlyosabb bűntettek miatt emeltetik a vád; ha vádlott vagy hozzátartozói kívánják, vagy ha fiatalkorú vádlott forog szóban, bármely bűncselekvényre szóló vád esetében is. Védőnek jogában áll letartóztatott védenczével úgy az előnyomozás, mint a vizsgálat folyamán minden ellenőrzés nélkül érintkezni, a vizsgálati iratokat és azok csatolmányait megtekinteni. Csak kivételesen, ha az eljárás czélja szükségessé teszi, rendelhető el, hogy a terhelt védőjével csak hatósági személy jelenlétében érintkezhetik, de ezen megszorítás csak a vádirat benyújtásáig, illetve a vizsgálat befejezéséig tarthat s az indokolatlan korlátozás ellen a törvényszék vádtanácsánál kereshető orvoslás. Az ügyiratok megtekintése is kivételesen megtagadható az előnyomozás vagy vizsgálat befejezéséig, de ezen esetben is közlendő védővel a terhelt kihallgatásáról szóló jegyzőkönyv s ama bírói cselekvények iratai, melyeknél a védőügyvéd részvétele törvény által meg van engedve. A szemle, házkutatás, lefoglalás, szakértők kihallgatása a felek és megbízottjaik jelenlétében foganatosítandók. A terhelt kihallgatása alkalmával megtagadhatja a hozzá intézett kérdésekre a választ, mi által nyilatkozásának és beismerésének szabadsága biztosítva van. Végül a királyi tábla előtti eljárásban a vádlottak védelme közvédők által történik; természetesen csak akkor, ha vádlott külön védőt nem rendelt, vagy szegénysége miatt nem rendelhet. A javaslat gondoskodott a vád erélyes képviseletéről, de egyenlő mértékben gondoskodott a vád kinövései és visszaélései elleni biztosítékokról is. A társadalom védekezésének érdekei tehát, a szem ilyes szabadság érdekeivel együtt, mindkét czélt szem előtt tartó méltánylásban részesültek. Azt hiszem, sikerült kimutatnom, hogy terhelt állása és a védelem jogköre nemcsak a főtárgyalás alkalmával, hanem már az előnyomozás és a vizsgálat szakában úgy vannak megállapítva, a vádközegek visszaélései ellen oly mértékben van nyújtva a jogorvoslat a független bírósághoz ; hogy alig létezik kontinentális bűnvádi eljárás, mely ez irányban oly részletességgel és a védelem jogkörének oly méltánylásával intézkedett volna. A bizottság álláspontja ezekben a kérdésekben az volt, hogy az állam képviselőinek mindazon eszközöket meg kell adni, melyek azokat a büncselekvény kiderítésére képessé teszik, mert erélyes represszió nélkül a társadalom oly fontos érdekei lennének koczkáztatva, hogy a lakosság közérzülete csakhamar feltámadna a bűnvádi eljárás alkotása ellen, viszont azonban terheltnek és a sérelemnek mindazon jogokat meg kell adni, melyek a vádhatalommal való visszaéléseket és alaptalan üldözéseket kizárják. A garancziák szempontjából még röviden szólanom kel! arról, mikép valósítja meg a javaslat a szóbeliség és közvetlenség elveit a bűnvádi eljárás különböző szakában. A. szóbeliség és nyilvánosság érdekében folytatott küzdelem nem elméleti vita, hanem a vádper lénye-