Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-655
655. országos ülés 189Ű. szeptember 21-éu, hétfőn. 161 hogy ezzel megtette mindazt, a mit ez idő szerint szükségesnek mutatkozott megtenni. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés joblfelöl.) Szluha István: T. ház! Én sem állíthatom íizt, hogy az egész ország ily szomorú állapotba jutott, hanem igenis, a minta miniszterelnök úr igazolta, hogy az ország nagy részében igen súlyos csapások érték a gazdaközönséget és Ígérte is, hogy intézkedéseket tesz; de arra kérem, hogy nem mindenütt elég, hogy adóhalasztás adassék, hanem a teljes elengedés szükséges; de nem ott, hol nem volt hiba, hanem ott, a hol a körülmények igazolják és a károk meg is történtek. Különben előzetesen tudomásul veszem a miniszterelnök úr válaszát és hogy ha csakugyan meg fognak felelni a tények is az Ígéretnek, köszönettel fogom tudomásul venni. Elnök: Tudomásul veszi a ház a miniszterelnök úr válaszát? (Felkiáltások: Igen!) A ház tudomásul vette. Következik az Ugron Gábor képviselő úr interpeílácziójára adandó válasz. (Halljuk! Halljuk !) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor képviselő úr interpellácziót intézett hozzám az orosz czárnak bécsi látogatása alkalmából. Az interpelláczió így szól (olvassa): »Az orosz czár bécsi látogatásának politikai kihatása következtében szenved-e változást a hármasszövetség ezéljában és tartalmában? Sikeríílt-e a Balkán népei nyugalmának és szabad fejlődésének újabb biztosítékokat szerezni?« Ezen interpelláczióra vonatkozólag, t. ház, egész röviden, tisztán magára a kérdésre felelve és mellőzve Ugron Gábor képviselő úrnak beszédét, melynek kíséretében interpelláezióját előterjesztette, a következőket vagyok bátor válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt konstatálni kívánom, hogy a hármasszövetség, mely kiváló békés jellegét mindenkor hangsúlyozta, változatlanul és egyforma szilárdsággal fennáll (Helyeslés és tetszés jobbfelöl.) és hogy a szövetségnek ép ezen békés, konzervatív iránya lehetővé teszi a szövetségeseknek, hogy akár politikájuk általános iránya tekintetében, akár egyes kérdésekre nézve a hasongondolkozású hatalmak szívesen fogadott közreműködését biztosítsák. Áttérve az orosz czáruak bécsi látogatására, azon helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem, hogy ezen alkalommal a mi politikánk és az orosz politika végczéljai közt fennálló egyetértés főként azon irányban nyilvánult, hogy mindkét hatalom hason békés szellemtől van áthatva és különösen, a mi a Kelet helyzetét illeti, ugyanazon törekvés által vezéreltetik, hogy a statusKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIV. KÖTET. quofc fentartsa és hogy azon belül a Bal kán-államok szabad és háborítatlan fejlődését előmozdítsa. (Helyeslés és tetszés jőbbfétől.) Azt gondolom, t. ház, hogy ezen elmondottakban elég határozottan és tisztán, preozize elmondottam a feleletet és nem kétlem, hogy úgy a képviselő úr, valamint a t. ház is szives lesz azt tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: T. ház! A miniszterelnök úr válasza .... (Felkiáltások jobbfélol: Kortcsútról jön! Elvesztette a hangját!) Á miniszterelnök válasza csak azon kérdésre szorítkozik, melyet én tettem. Azon túlmenő választ követelni jogom nincs, de a Kelet politikai helyzete megkívánja, hogy sokkal több világosság bocsájtassék az eseményekre, mint a mennyi a válaszból hiányzik. A miniszterelnök úr azt mondja: a hármas szövetség változatlanul fennáll. Ha változ ttlanúí fennáll tartalmában, kérdem, hogy mikor a hármas szövetség a maga szövegében Oroszország ellen való védekezésre és kölcsönös támogatásra volt építve, az Oroszországgal való érintkezés, melynek politikai tartalmát a miniszterelnök úr válasza nem vonta kétségbe, sőt inkább megerősítette, milyen irányt kellett hogy vegyen? Mert igen jól tudjuk, hogy a Balkán-államok politikáját nem a mi diplomácziánk mozgatja. A mi diplomácziánk egyebet éveken át nem fejtett ki az önök által helycselt tétlenségnél. E tétlenség következtében sikerült más államoknak mindazt a kedvező helyzetet, melyet Magyarországra és Ausztriára nézve a keleti események önmagukban előidéztek, átalakítani és ellenünk fordítani, úgy, hogy mi ma Keleten barátokkal nem bírunk, de majd mindenki ellenségünk. Holott nekünk, mint legközelebbi államnak, összes befolyásunkat arra kellett volna felhasználnunk, hogy azon népek irántunk bizalmat érezzenek és saját fennmaradásuk biztosítékát lássák az osztrák-magyar külügyi politikában. Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy a hasonló gondolkodású hatalmak csatlakozása a hármas szövetséghez kedvezően fogadtatik. Hisz ha azok a csatlakozások a béke érdekében történnek, nem volna Szükséges, hogy a hárnns szövetséggel szemben orosz-franczia szövetség álljon fenn. Azok a csatlakozások, melyek létrejönnek, melyeket a miniszterelnök úr megemlített, tisztán csak a Balkán-kérdések megoldását, vagy mint a miniszterelnök úr válaszából kihangzik, azok függőben tartását czélozzák. Már pedig akár meg akarják oldani a B ilkán-kérdéseket, akár pedig azok elintézésére későbbi időt akarnak választani: arra kell törekednünk, hogy összes érdekeink megvédessenek. Én a miniszterelnök úr válasza után, mely 21
