Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-653
\ 3C 653. országos ülés 1896. szeptember 12-én, szombaton* szeptember hó 12-én Pulszky Ágost: a Budapesten tartandó gyorsíró-kongresszus czéljaira 500 forint segélynek megszavazása tárgyában. Elnök: Az indítvány kinyomatik és szétosztatik és az indokolásra a ház határidőt fog kitűzni. Schóber Ernő jegyző: Jelentem továbbá a t. háznak, hogy az interpellácziós könyvben szintén a mai kelettel Thaly Kálmán képviselőnek következő interpellácziója jelentetett be: A dunaoderai összekötőcsatorna ügyében a földmívelési és a kereskedelmi miniszterekhez. Elnök: Az interpelláczió az ülés végén a szokott időben meg fog tétetni. Következik a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat (írom. 870, 1111, 1174) harmadszori felolvasása. Schóber Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a büntető perrendtartásról szóló javaslatot harmadszori olvasásban. (Igen!) A ház elfogadta. Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és szíves hozzájárulás végett. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1158) báró Podmaniczky Frigyes országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Krajtsik Ferencz, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Az országgyűlési szabadelvű pártkör folyó évi márczius hó 17-én tartott értekezlete alkalmával történt, hogy a pártkör elnöke, báró Podmaniczky Frigyes képviselő úr Kusits Péter czímzetes miniszteri tanácsos árnak egy bizonyos eljárására vonatkozólag oly kifejezésekkel élt, melyek alkalmasaknak látszottak arra, hogy azok alapján a becsületsértés megállapítható legyen. E kifejezések folytán Kasits Péter a budapesti királyi büntető járásbírósághoz egy panaszlevelet adott be, melyben elmondva a szabadelvű pártban tett nyilatkozatokat, kéri báró Podmaniczky Frigyes ellen a bűnvádi eljárást becsületsértés miatt megindítani. A mentelmi bizottság azon kifejezéseket, melyekkel báró Podmaniczky Frigyes országos képviselő úr a párttanácskozásnál ez alkalommal élt, olyanoknak találta, melyek a büntető-törvénynek a becsületsértésre vonatkozó tényálladékát megállapíthatják. Ennélfogva abban a meggyőződésben volt, hogy a háznak ajánlja, hogy báró Podmaniczky Frigyes mentelmi jogát Kasits Péter panasza folytán függeszsze fel. Anélkül tehát, hogy bővebb fejtegetésébe bocsátkoznám az indokoknak, melyek a bizottságot e javaslat megtételére indították, kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság indítványához képest báró Podmaniczky Frigyes képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését elhatározni. Schóber Ernő jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! A mentelmi jog hazánkban nem kodifikált jög. A bűnvádi perrendtartásról szóló, most már harmadszor is megszavazott törvényjavaslat tárgyalásánál az igazságügyi bizottság gondos, lelkiismeretes és beható mérlegelés tárgyává tette azt, vájjon helyes lenne-e a mentelmi jogot magát is kodifikálni, a büntető bírót annak törvény által megalkotott szabályaihoz utasítani és azok megtartására kötelezni? Az igazságügyi bizottság gondos mérlegelés után azon megállapodásra jutott, hogy a mentelmi jognak ily természetű határozatokkal való megállapítása nem felelne meg teljesen az alkotmányos élet fejlődésének, hanem sokkal helyesebb, ha a törvényhozás az eset körülményeihez mért és minden konkrét esetre alkalmazott meggyőződését íentartja s annak nyilvánítását annak idején érvényesíti. (Helyeslés!) íme, itt fekszik előttünk egy konkrét eset. Én nem szándékozom az esetnek magának részleteibe bocsátkozni, hanem kezelem azt tisztán és kizárólag a mentelmi jog elvi szempontjából. A ki Magyarország történetét, különösen annak a legutóbbi 27 év alatt lefolyt történetét kissé figyelemre méltatta, tudja, hogy a politikai élet Magyarországon nem úgy fejlődött, mint különösen Olaszországban, hanem hogy nálunk a pártok körökké alakulva, az országgyűlés tárgyalásait megelőzőleg folytatják tanácskozásaikat, megállapodásra jutnak, melyeket azután a pártok a házban képviselnek. A magyar parlamenti élet ezen előzménye minden kétségen kivtíí helyezi azt, hogy a képviselőnek mentelmi joga ezen, rendszerint zárt ülésekben tartott tanácskozásoknál is respektáltassék, mert ép annyira fontos, hogy ezen tanácskozásoknál is a képviselő meggyőződését függetlenül nyilváníthassa, mint akár csak magán az országgyűlésen. (Helyeslés.) Igen természetes, hogy ha államellenes, az állam politikai vagy területi egysége ellen irányzott támadások merülnének fel, vagy ha felségsértések történnének ily alkalmakkor, akkor a salus reipublicae elve érvényesül, mert ezen elv, szerintem, magasabban áll a mentelmi jognál. Ezért, ha ily konkrét esettel találkoznám, nem keresném a mentelmi jogot, melyet a jelen esetben igenis igénybe veendőnek tartok. Úgy a személyre, mint az esetre vonatkozó minden érintést és utalást mellőzve, azon meggyőződésem által vezéreltetve, hogy a tanácskozást megelőző stádiumban a képviselő függetlensége teljesen biztosítva legyen, ama nézetemnek adok kifejezést, hogy a ház akkor cselekszik helyesen, habaró Podmaniczky Frigyes képviselő úr mentelmi jogát fentartja és a kiadatást megtagadja. (Helyeslés.) Ily értelemben
