Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-647

647. országos ülés 1896. szeptember 3-án,csütörtökön. 7 hit és meggyőződés nemcsak az országon belül, hanem a külföldön is minden ellentétes törekvések daczára meggyökerezett, minek igazolásául hivatkozhatom arra a kedvező, mondhatnám fényes fogadtatásra, melyben az utolsó államkölcsönünk, az úgynevezett vaskapuszabályozási kölcsön részesült; hivatkozhatom arra, bogy a magyar állampapírok minden ellentétes törekvések daczára kedveltek és a legszívesebben fogadtatnak a külföldi piaczokon, és hivatkozhatom arra is, hogy a legutolsó krízis alkalmával, midőn az összes értékek a legvehemensebb ingadozásoknak voltak alávetve, a zálogleveleken kivííl egyedül az állami értékek voltak azok, a melyek szilárdságukat kezdettől végig változatlanul megtartották. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Egyébiránt, hogy mikép alakultuk az 1895. év államháztartási eredményei legyen szabad a következő számadatokkal feltüntetni. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy az 1895: IV. törvényczikk, vagyis a költségvetési törvény, egy körülbelül 21.000 forintnyi fölösleget preliminált. Minthogy azonban számos törvény alkottatott, melyek a kormányt különböző kiadások tételére hatalmazták fel, melyekkel szemben specziális bevétel nem állott, a melyeket tehát vagy hitelműveletek útján, v;gy az állam pénztári készleteinek felhasználásával kellett volna fedezni, ha ezen törvényes intézkedéseket figyelembe veszszük és aztknak számszerű eredményét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Összesen 20,683.000 forint olyan kiadás volt a törvények által preliminálva az 1895. évre, melyeket vagy pénztári készletekből, vagy hitelműveletek útján kellett volna fedezni, tehát ez volt az 1895-re preliminált defíczit. Ha ezzel szemben az előírási és utalványozási adatokat nézzük, a zárszámadásban azt látjuk, hogy az államilag előírt bevételek nemcsak elegendők voltak a kiadásoknak fedezésére, hanem mutatkozik még egy 11,690.000 forintnyi fölösleg, .... (Éljenzés a jobboldalon.) Polónyi Géza: Jó lesz a választásokra ! (Derültség a bal és ssélsőbaloldalon.) Lukács László pénzügyminiszter... úgy, hogy ha azt összehasonlítjuk az előirányzott hiánynyal, kiderül az, hogy az előírás szerint az eredmény 32,300.000 forinttal kedvezőbb, mint az előirányzat. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha pedig tekintetbe veszszük azt, hogy az előirányzott bevételek közt lehetnek olyanok is, melyek tényleg nem folynak be, hanem esetleg leiratnak, míg a kiadások, a, melyek utalványozva vannak, majdnem kivétel nélkül kifizeté&re kerülnek : a helyzetnek még biztosabb megítélése szempontjából sokkal helyesebb, ha a tényleges eredményeket veszszük figyelembe, a melyek azt mutatják, hogy a tényleges bevételek nemcsak elegendők voltak a kiadások fedezésére, hanem itt is mutatkozik egy 6,810.000 forintnyi fölösleg; úgy hogy, ha összehasonlítjuk ezt a 20,680.000 forint hiánynyal, a tényleges végeredmény kedvezőbb 27,493.000 forinttal mint a előirányzat. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha már most tekintetbe veszszük azt, hogy az 1894. évi zárszámadásokban a tényleges eredmény 14,900.000 forinttal, kerekszámban 15,000.000 forinttal volt kedvezőbb; ez alkalommal pedig 27,500.000, kereken 27,000.000 forinttal kedvezőbb: világos, hogy körülbelül 12,000.000 forinttal kedvezőbb az 1895. évi zárBzámadási eredmény, mint a megelőző 1894. évi. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyébiránt nem kívánom a t. ház türelmét a zárszámadások részletes adatainak felsorolásával fárasztani, mindazonáltal kötelességemnek tartom annak illusztrálására, hogy mely forrásokból származtak ezen többletek, egy pár szóval megemlíteni, hogy a tényleges eredmények közt az egyenes adók az előirányzattal szemben többet eredményeztek 7,981.000 forinttal; a fogyasztási adók többet hoztak 8,568.000 forinttal; a bélyegek, jogilletékek és díjak többet hoztak 5.552,000 forinttal; a dohányjövedék többet hozott 3.378,000 forinttal; a lottójövedék 902,000 forinttal ; a sójövedék 525.000 forinttal; a fémkohászat 440.000 forinttal; a pénzügyminisztérium különféle czímei alatt több folyt be 1,919.000 forinttal; az államvasutak többet hoztak 1,734.000 forinttal; az állami gyárak 5,678.000 forinttal; állami előlegek czímén több folyt be 516.000 forinttal; a többi kisebb tételeket nem kívánom ezúttal felsorolni. Ezek után méltóztassék a t. ház megengedni, bogy áttérjek az 1897. évi költségvetési előirányzat ismertetésére. (Halljuk! Halijuk!) Már a múlt évben, a mikor az 1896. évi előirányzatot szerencsém volt beterjeszteni, utaltam arra, hogy államháztartásunk rendjének és egyensúlyának állandó biztosítása szempontjából okvetlenül szükséges arra törekednünk, hogy az állami kiadások rohamos emelkedését megakadályozzuk. Különösen hangsúlyoztam azt, hogy az állami kiadások rohamos emelkedését kell megakadályoznunk, mert azt, hogy az állami kiadások egyáltalában ne emelkedjenek, elérni nem is lehet; de nem is kívánatos, mert ez nemcsak a gazdasági életben, hanem az állami életben is st;ígnáeziót jelentene s vonna maga után. Minthogy pedig vannak bizonyos kiadásai az államnak, melyeknek a dolog természeténél fogva szükségképen emelkedniök kell, mint például a gazdasági, a kulturális a közlekedési czélokra fordítandó kiadások,; ennélfogva a feladat, melyet követnünk kell, nem lehet más, minthogy más oldalon lehető megtakarításokkal érjük el azt, hogy az állami kiadások főösszege ne emelked-