Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-647

8 647. országos ülés 1896. szeptember 3-án, csütörtökön. jék rohamosan, de semmiesetre se emelkedjék nagyobb mértékben, mint a hogy az állami bevé­telek természetes emelkedésével a fedezetet meg­találja. Hogy ezt a czélt igyekeztem a jelen költ­ségvetési előirányzat összeállításánál szem előtt tartani, azt hiszem, sikerülni fog kimutatnom; (Halljuk! Sálijuk!) a mennyiben a pénzügyi tárcza körében minden egyes igazgatási ág ezen elő­irányzatban igen jelentékeny s minden méltányos igény kielégítésére alkalmas dotácziókban része­stíl. Ellenben a pénzügyi tárczában a kiadások csökkentése által, másrészről a kereskedelemügyi tárczában előforduló beruházási kölcsönök ter­vezett konverziójával kapcsolatos megtakarítások segélyével sikerűit a kiadásokat nagy mérvben leszállítani, úgy, hogy ezek kevéssel különböznek az 1896. évi költségvetés kiadásaitól, a minek következtében nem lévén szükség a bevételeknek nagyobb mérvű fokozására, azt mondhatni, hogy a jelen előirányzat körülbelül a folyó évi költ­ségvetés kereteiben mozog. (Helyeslés jobbfelöl) Leszek bátor a következőkben a főbb eltéré­seket felsorolni, a melyek az előirányzat és a folyó évi költségvetés között mutatkoznak. (Hall­juk ! Halljuk!) A közösügyi kiadásoknál emelkedik a szük­séglet 845.000 forinttal. Bátor vagyok itt meg­jegyezni, hogy csak kerekszámokban beszélek. A delegáczionális szentesített határozatok alapján sí monarchiára, tehát mindkét államra nézve emelkednek a közösügyi kiadások 4,218.000 forinttal. Minthogy azonban a vámbevételek is vala­mivel magasabban, tudniillik 1,525.000 forinttal magasabban vannak preliminálva, marad nettó emelkedés 2.C92.000 forint, a miből a Magyar­országra eső rész ír45.000 forint. A nyugdíjszükséglet emelkedik 237.000 forinttal, a mennyiben a pénzügyi a és belügyi tárczát kivéve, az összes tárczáknál emelni kellett a nyugdíjszükségletet a költségvetés realitása szempontjából. A horvát-szlavón beligazgatás szükségletei 2 17.000 forinttal emelkednek a három évi eredmé­nyek előirányzata alapján, mely évek óta szo­kásban van. A közigazgatási bíróságnak költségei nettó­ban emelkednek 112.000 forinttal. Egészben ugyan a közigazgatási bíróság költségei 222.000 forintra vannak preliminálva, de minthogy a pénz­ügyi bíróság költségei elesnek és ide áthozatnak, a nettoemelkedés 112.000 forint. A miniszterelnökség kiadásai emelkednek 142.000 forinttal, a mi egész összegében a mil­lenáris műemlékeknek 1897. évi kiadásaira esik. A belügyminisztérium kiadásai nettóban emel­kednek 452.000 forinttal. A rendes kiadások és beruházások ugyan összesen 618.000 forinttal emelkednek, de az átmeneti kiadások csökkennek 166.000 forinttal, minthogy bizonyos millenáris és kiállítási költségek elesnek. A belügyminisz­térium rendes kiadásainak emelkedését főleg az idézi elő, hogy a vármegyék dotácziója emel­tetik 140.000 forinttal, mert a közigazgatás javítása érdekében az állások szaporíttatnak a vármegyékben és a vármegyék dologi kiadásai is szaporodnak. Az anyakönyvi kiadások emel­kednek 101.000 forinttal, mert szükséges, hogy az anyakönyvvezető-helyettesi állások is szapo­ríttassanak, a mi kapcsolatban van a községi állások szaporításával és így egyszersmind a közigazgatás javítása is eszközölhető. A közegészségügyi kiadások szaporodnak 50.000 forinttal, miután bárom trachoma-kórhäz költségeit kellett beállítani az előirányzatba. A közbiztonsági kiadások emelkednek 238.000 forinttal, a minek oka, hogy a rendőr­ségnek költségei ezen alkalommal egész évre vannak beillesztve és a csendőrség létszámának szaporítása is kilátásban van és ennek költségei félévre vannak bevéve. A pénzügyi tárczánál, t. ház, a kiadások nem emelkednek, hanem 4,789.000 forinttal apadnak; megjegyzem azonban, hogy ez nem mind valóságos megtakarítás; mert ennek egy része átfutó termé­szetű, a mennyiben megfelő bevételi csökkenéssel áll szemben, egy része pedig csak számszerű. Vannak azonban valóságos megtakarítások is. Nevezetesen a rendes kiadásoknál és az átmene­tieknél csökken a pénzügyminisztérium szükség­lete 4,887.000 forinttal, ellenben a beruházások­nál emelkedik 98.000 forinttal. Vannak azonban a pénzügyi tárczában egyes tételek, melyek emelkednek. Ilyenek először is az adminisztratív természetű kiadások, ahol 234.000 forinttal több vétetik fel azért, mert a folyó évben engedélye­zett két új pénzügyigazgatóságnak költségei most már egész évre beillesztendők a jövő költség­vetésbe, másrészről egy új igazgatóságnak és nyolez adóhivatalnak felállítása terveztetik. Ezenkívül a fővárosi vásárcsarnokok létesítése is bizo uyos személyszaporításokat idéz elő. Végűi az 1893: IV. törvényezikk végrehajtása minden tár­czánál és így a pénzügyi tárczánál is többlete­ket von maga után. Méltóztatnak tudni, hogy az 1893: IV. törvényezikk úgy intézkedik, hogy bizonyos idő alatt a fizetési osztályokban levő hármas fizetési fokozatokba a tisztviselők egyenlő számban osztandók be. A törvény ezen intézke­déseinek végrehajtását és pedig végleges foga­natosítását kezdjük meg ez alkalommal a jelen költségvetési előirányzatban, a mennyiben a XI. és X. fizetési osztályba tartozó összes tisztvise­lőkre most már végre akarjuk véglegesen haj­tani a törvénynek eme rendelkezését. (Helyeslés.) A kivétel csak egy: az tudniillik, hogy a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom