Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

108 651. országos ülés 1896, szeptember 10-én, csütörtökön. tévedésben van, merte szakasz nem beszél érdemleges kihallgatásról, hanem csak egy előzetes eljárást tartalmaz, midőn a tárgyalás megnyitásakor a vádlottak úgyszólván benmtattaínak a publikumnak és megkérdeztetnek a naczionálé felől és közöltetik velük, miért vannak főtárgyalás alatt. Ilyenkor az elkülönített kihallgatás nem fordul elő, sőt nem is lehet. Hogy pedig a vádlottak külön-külön mikor hallgatandók ki és távolítandók el, ez a későbbi szakaszokban van meghatározva. Ezeket t. barátom megnyugtatására. A t. miniszter úrtól függ, hogy hozzájárul- e vagy sem? Nyelvtanilag azonban a szöveg helytelen, mert azt mondja: »erre az elnök a vádlottat, és ha többen vannak, mindegyiköket kihallgatja, a tanuk és a többi vádlottak távollétében«. A magyar nyelv szabálya, hogy az állítmány a mondat végén áll. Magyarul tehát ez így volna szövegezendő: »Erre az elnök a tanúk és a többi vádlott távollétében vádlottat és ha többen vannak mindegyiküket kihallgatja*. Ezen stiláris módosítással ajánlom a szakasz elfogadását. Elnök: Ha senki nem kivan szólni, felteszem a kérdést. Mérey Lajos képviselő úr aiódosítványa az, hogy a második bekezdés második sorában a »többi« szó után tétessék: »még ki nem hallgatott.« A kik ezt a módosítást elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház nem fogadta el. Következik Polónyi Géza képviselő úr stiláris módosítása. Elfogadja a ház? (Igen!) A ház a módosítást elfogadta. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 305—307. § okát, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 308. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A 308. §. utolsó bekezdése szerint a bíróság mihelyt meggyőződik, hogy a kérdezőnek a kérdések tevésére nincs kellő tehetsége, vagy ha a magánvádló, vagy a vádlott, illetőleg képviselőik, ismételt elnöki figyelmeztetés után is tiltott kérdéseket tesznek, a felek által való kihallgatást azonnal megszüntetheti. Itt kivétel van téve a közvádlóra nézve. Már pedig a közvádlók is megengedhetik maguknak az elnöki figyelmeztetés daczára tiltott kérdéseket tenni. Sokszor meg is teszik. Sőt megtörtént már az is, hogy az ügyész a végtárgyalási elnökkel egész formaszerííen összeveszett és az ügyészek ezen szakasz szerint mégis kivételt képeznek és a kihallgatást a tárgyalást vezető elnöknek megszüntetni joga nem lenne. Én azt hiszem, hogy a törvényhozásnak nem lehet czélja ily kivételt alkotni, az ügyészeknek több jogot adni, mint más peres félnek és az elnöknek velük szemben kevesebb jogot biztosítani, mint a többi érdekelt féllel szemben. Ennélfogva bátor vagyok azon módosítványomat előterjeszteni, hogy az utolsó bekezdésnél a második sorban lévő 5>ha» szó után téíesseuek »köz- vagy« szavak. Ez biztosítja a közérdeket és ezért ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Chorin Ferencz előadó: T. ház! Az indítvány értelmében a 308. §. utolsó bekezdése oly irányban volna módosítandó, hogy a »magánvádló« elébe teendő »közvádló«, vagyis a 308. §. utolsó diszpoziczióját ki akarja terjeszteni a királyi ügyészekre ép úgy, mint a felekre. Én ezen indítványt elfogadhatónak nem tartom, mert a királyi ügyész a főtárgyaláson nem jöhet a magánfelekkel minden tekintetben egyenlő bánásmód alá. Bármennyire barátai is vagyunk a felek egyenlőségének, mégis tekintetbe kell vennünk, hogy az ügyész a közérdek képviselőjének jelentkezik első sorban és másodsorban nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülmények kiderítésére is közreműködni tartozik. Ha ő zavarja a tárgyalás rendjét, a későbbi szakasz értelinéoen az elnöknek joga van a tárgyalást felfüggeszteni és erről feljebbvalójának jelentést tenni, az ügyész pedig fegyelmi hatósága alatt állván, a tárgyalás során elkövetett visszaéléseiért a fegyelmi hatóság útján vonható felelősségre. így biztosítva lóvén az, hogy a királyi ügyész a törvéuy erejénél fogva reá ruházott hatalommal visszaélni nem fog, a további korlátozás szüksége elesik és azért a módosítást a magam részéről el nem fogadom. Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház Mérey Lajos képviselő úr módosítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kivannak ellenpróbát? Polónyi Géza: Hisz többségben vagyunk! Elnök : Nem, a ház többsége nem fogadja el. Szalay Károly: Többségben ugyan nem vagyunk, hanem határozatképesek sem vagyunk! Elnök: Ennélfogva a ház a módosítváuyt elvetette, és most az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Kérem, foglalják el helyöket, ax ülést újra megnyitom. Következik a 309. §. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 309—312. §-oltat, mely eh változatlanul elfogadtatnak; olvassa a 313. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Polónyi Géza!