Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

651. országos ülés 1886. szeptember 10-én, csütörtökön. 107 hogy annak büntetése, a ki a pénzbüntetést le akarja fizetni és lefizetheti, nem az elnöki tetszéstől lehet egyúttal elzárásra átváltoztatandó, hanem csak azon esetben, ha a reá rótt pénzbüntetést nem fizeti. így tehát erre nézve azt a módosítványt ajánlom, mely szerint » . . . . 200 koronáig terjedhető és nem fizetés esetében elzárásra átváltoztatható pénzbüntetéssel büntethető.« Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház! A mi a t. képviselő úrnak első módosítását illeti, hogy redreutasítás következik előbb, mielőtt az elnök a pénzbüntetést kiszabja, — gondolom odairányú! ez a módosítás — az teljesen felesleges, mert hiszen az elnök rendreutasítja és mikor ez megtörtént, ha a rendreutasításnak nem engedelmeskedik, csak akkor büntethető 200 koronáig. Nem tudom, mi szükség volna még egy rendreutasítás befűzésére. Ezzel teljesen elég van téve annak is, a mit a t. képviselő úr kivan. A mi a második módosítást illeti, az ellenkezik a már elfogadott 12. §-szal, mely ebben a kérdésben intézkedik, midőn kimondja, hogy a behajtható pénzbírság sohasem, a be nem hajtható pénzbüntetés csuk azokban az esetekben változtatható át elzárásra, a melyekben ezt a jelen törvény megengedi. Az elnökök töryényes intézkedések által vannak korlátozva a tekintetben, hogy miként bánhatnak el az ilyen pénzbüntetésekkel. Mindezeknél fogva én a beadott módosításokat el nem fogadhatván, kérem az eredeti szöveget fentartani. Elnök: Ha senkisem kivan szólani, bezárom a vitát és felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház Mérey Lajos képviselő úr első módosítványát, hogy tudniillik az »s« szó után teendő »ismétlésesetében« ? (Nem!) A ház nem fogadj a el. A negyedik sorban beiktatni kívánja: »uem fizetés esetében elzárásra átváltoztatható*. Ezt a beiktatást elfogadja-e a ház ? (Nem !) Ezt sem fogadta el a ház, ennélfogva a 2°7. §. változatlanul fogadtatott el. Schóber Ernö jegyző (olvassa a 298—300. §-okat és II. czímet, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a SOI. §4). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A 301. §ban a főtárgyalás elnökének megadatik azon jog, hogy a különben szabadlábon lévő vádlottat a főtárgyalás alatt őrizet alá helyezze. Ha a szakasznak ez az intézkedése korlátlanul megmarad, akkor az elnököknek oly hatalmat adunk kezükbe, a vádlottal szemben oly korlátlan rendelkezést bízunk reájuk, a mely úgy a védelem szabadságával, mint magának a vádlottnak becsületével, ki mindaddig csak csupán gyanúval van terhelve, a legélesebb ellentétbe jöhet. Ezen törvényjavaslat későbbi intézkedései szerint a főtárgyalás megszakítható ; például a 302. §. szerint a főtárgyalás elnöke megszakíthatja a főtárgy alást, ha az 56. §. szerint kirendelendő védő eltávozik; a 303. §. szerint, ha valamely meg nem jelent tanút vagy szakértőt kell elővezetni; a 306. §. szerint, ha űj bizonyíték felvételére vagy megszerzésére hozatott végzés, és a 316. §. szerint, midőn a főtárgyalás eredményéből azt látja a vádló, hogy a tényállás megváltozott s ő neki más indítványt kellett tennie és erre néhány órát a főtárgyalást vezető elnöktől kér. A szakasz szövegéből mindenki azt következtetheti, hogy az elnök a vádlottat őrizet alá helyezheti a megszakítás idejére is, ha az 24 órán át tart is. Nem hiszem, hogy ez lenne a szakasz czólja s azért a harmadik bekezdéshez e toldást ajánlom: >de csakis a főtárgyalás megszakitásnélküli tartamára*. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Azt hiszem, a javaslat szövegét nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy őrizet alá helyezhető az ilyen vádlott, míg a főtárgyalás tart; ha tíz perezre, negyedórára vagy félórára megszakítják a főtárgyalást, természetes, hogy ezen időre ellenkező intézkedés nem tehető, mert akkor is agyonverheti környezetét egy rabiätus ember. De másrészt ebből a szövegből senki sem fogja következtetni, hogy ha 24 vagy 48 órára ftiggesztetik fel a tárgyalás, az az őr mindig ott kel], hogy a vádlott mellett álljon; hiszen ki sem birná. Sokkal világosabb és helyesebb tehát az eredeti szövegezés és így kérem, méltóztassék azt elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólani? Ha nem, a vitát berekesztem. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szakaszt változatlanul, igen, vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik és így a módosítás elesett. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 302. és 303. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 304. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. képviselőház ! E szakasz második bekezdése szerint, ha több a vádlott, a vádlott csak a többi vádlott távollétében hallgatható ki. A gyakorlatban esak rendkívüli esetekben van szükség arra, — és erről külön intézkedés van — hogy a már kihallgatott vádlottak is eltávolíttassanak s én azt hiszem, csak az volt czélba véve, hogy oly vádlottak jelenlétében ne legyen a vádlott kihallgatható, a kik még kihallgatva nem voltak. Erre vonatkozó módosításom a következő: A 304. §. második bekezdésének második sorában a »többi« szó után teendő »még ki nem hallgatott«. Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. barátom aligha nem 14*