Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

332 638. országos ölés 1896. június 16-án, kedden. Azok, kik ezen módosítványt elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház elfogadta. Most következik Sima Ferencz képviselő úr indítványa, mely ellenindítványt képez, ámbár módosítvány is. Kívánják, hogy felolvastassam? (Nem!) Kérem azokat, a kik Sima Ferencz képviselő úr indítványát elfogadják, hogy a szakasz mellőztessék és helyébe az általa javasolt szöveg tétessék, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház a már elfogadott stiláris módosítással fentartja a 30. §-t az indítványnyal szemben. Következik a 31. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat 31—44. § ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 45. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Szalay Károly! Szalay Károly: T. ház! Sohasem tartottam helyes törvényszerkesztésnek azt, midőn a törvény egy általános szabályt alkot és hivatkozik ugyanezen törvényben netán előforduló kivételekre. Ilyen a 45. §., mely azt mondja : >k tárgyalás elhalasztásának a jelen törvényben meghatározott eseteken kivííl a felek közös kérelme folytán nincs helye.« Kérném a tisztelt házat, hogy ezen kifejezés helyett: »a jelen törvényben meghatározott eseteken kivííl«, méltóztassék beiktatni azon szakaszokat, a melyek az elhalasztást megengedik. Egyébként tudtommal, ha nem csalódom, egyetlenegy ilyen szakasz van, tudniillik a 71. §. Különben ez a tárgyalás folyamán igen könnyen lesz kiigazítható. Kérem e módosítványom elfogadását. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök*. Kiván-e valaki szólani? Seakisem kívánván, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyininiszter: T. képviselőház! Miután a képviselő úr által idézett szakaszon kivííl még más szakaszok is vannak, a melyekben kifejezetten bennefoglaltatik, hogy ebben vagy abban az esetben halasztás nem engedhető, ha egyedül csak e szakasz magában idéztetik, zavar- támadhat a törvényben az iránt, hogy a törvény rendelte más szakasz esetében halasztás engedtessék-e, vagy ne engedtessék-e? Ha előbb közölte volna velem a tisztelt képviselő úr az indítványt, miután elvbe nem ütközik és ha összenézhettük volna a szakaszokat, szívesen elfogadnám, így azonban nem fogadhatom el, mert még több szakasz is van, melyekben halasztás engedhető, például a 61. §., a mely szintén enged halasztást. De most ezt nem kombinálhatjuk hirtelen és miután minden egyes esetben ott van a törvény rendelkezése, a bíró tudni fogja, ad-e halasztást, vagy nem? És talán tisztább is lesz így, mintha a szakaszokat itt idéznők. Tehát kérem az indítvány mellőzését. (Helyeslés jobbfeUl.) Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja e a tisztelt ház Szalay Károly képviselő úr indítványát, hogy ezen „szavak kihagyásával: »ajelen törvényben meghatározott eseteken kivül« később iktattassanak be az illető szakaszok? Kérem azokat, a kik Szalay Károly képviselő úr indítványát elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 46. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa 46—64. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 65. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Szalay Károly ! Szalay Károly: T. ház! A szóban levő 65. §. arról intézkedik, hogy ha a választás ellen benyújtott kérvény alaki hiányai felvettetnek a tárgyalás alkalmával, e felett a kúria külön határoz. Intézkedése tehát analóg a 31. §-szal. Szerintem a 31. §-ban igen helyesen vau kimondva az, hogy alaki hiányok miatt a kérvényt csakis egyhangú határozattal lehet visszautasítani. Kérem tehát a tisztelt házat, hogy következetesen ugyanezt az intézkedést itt is méltóztassék megtenni. Módosítványom tehát abból áll, hogy a szakaszhoz egy új bekezdés csatoltassék, a melyben ki legyen mondva, hogy : »A határozat csak egyhangúlag hozható.« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Plósz Sándor államtitkár: T. képviselőház ! Részemró'l azt a módosítást, a melyet Szalay Károly képviselő úr benyújtott, nem tartom elfogadbatónak és pedig azért nem, mert a 31. és 65. §. esete közt lényeges különbség van. A 31. §-ban a bíróság a limine, a felek meghallgatása nélkül utasítja vissza a, kérvényt, míg ellenben a 65. §. esetében a tárgyalás folyamán a felek kölcsönös meghallgatása után koníradiktórius eljárás alapján hoz h itározatot. E kettő közt tehát lényeges különbség van. A 31. §. esetében szükséges az, hogy bizonyos garanczia nyújtassák arra nézve, hogy a bíróság könnyelműen ne utasítsa vissza a kérvényt; ellenben a 65. §. esetében semmiféle ok nincs arra, hogy eltérjünk az általános szabálytól, mert az egész a koníradiktórius eljárás alapján történik. Hogy ha itt méltóztatik azt megkövetelni, hogy csak egyhangú határozat alapján lehessen visszautasítani a kérvényt, akkor mért nem méltóztatnak azt is megkövetelni, hogy a sokkal fontosabb érdemben egyhangúlag történjék a határozat? Itt egyáltalában arról van a szó, hogy lehetséges-e ezt a kérdést tárgyalni, igen vagy nem? Ha kimondatik, hogy nem lehetséges tárgyalni, akkor nem lehet határozatot hozni; hisz megeshetik, hogy a bíróság arra a meggyőződésre jut, mikor az érdemben kellene határozni, hogy az érdemben nem határozhat, mert a kérvénynek alaki hiányai vannak.