Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

688. wszágos ülés 1896. június 16-án, kedden. Ennélfogva kérem a módosítvány mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Várady Károly: T. képviselőház! Én semmi esetben sem tudok osztozni az igen tisztelt államtitkár úr és képviselőtársamnak okoskodásában, mert az eldöntendő kérdés azon esetben is csak az, vájjon vannak-e alaki hiányok vagy nincsenek? Ha a bíróság hivatalból vizsgálja meg a kérdést és ugyanaz a kérdés marad eldöntendő azután is, mikor már a felek kontradiktórius eljárás alapján tárgyaltak. Az államtitkár úr előadása elhomályosítja a kérdés lényegét. Én bátor vagyok egész tisztelettel és egész röviden rámutatni arra, hogy ugyanazon alaki hiányok fenforgásáról és arról van szó, hogy a bíróság mindkét esetben egyhangúlag határozzon. A magam részéről pártolom Szalay Károly t. képviselőtársam módosítását. (Helyeslée a szélső baloldalon.) Vörös János: T. képviselőház! Az államtitkár úr magyarázatából én azon következtetést vontam le, hogy midőn a kérvény alaki szempontból a tanácsban tárgyaltatik, akkor azt elfogadhatónak fogja találni azon tanács; abban az esetben azonban, midőn kifogás tétetik, ugyanaz a tanács, mely már határozott a felett, hogy tulajdonképen ez a kérvény tárgyalásra alkalmas, szótöbbséggel leszavazhatja ugyanazt a határozatot, melyet már egyszer egyhangúlag hozott. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ilyet, t. képviselőház, törvénybe iktatni olyan nevetséges, hogy ez igazán a képviselőház tekintélyével teljesen ellenkezik. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Épen azért abból a szempontból, nehogy a törvénymagyarázat és a törvényt alkalmazó bíróság önmagával kontradiktórius helyzetbe jöjjön és így a bíróság tekintélyét és az eljárásba vetett bizalmat ingassa meg a közönség előtt: kérem, hogy Szalay Károly pótlása e szakaszhoz alkalmaztassék és a ház azt elfogadni legyei) szíves. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Senki Sem kívánván, a vitát bezárom s felteszem már most a kérdést. Maga a 65 §. ellen kifogás nem tétetvén, azt tehát a ház elfogadja. Szalay Károly képviselő úr módv)8ítványa volna a második alinea. Kívánják, hogy felolvastassák ? (Nem!) Azok, kik Szalay képviselő úr módosítványát, mint a 65. §. második bekezdését beiktatni kívánják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház nem fogadta el. Következik a 66. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 66— 78. §-t, a VIII. fejezet czimét, 79—104. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 105. §-t). Bohonyi Gyula előadd: T. képviselőház! inkább egy stiláris módosítványt vagyok bátor indfeányozni a 105. §-hoz, a mely öszszefüggésbe volua hozandó az újabb vallásügyi törvényekkel. Ennélfogva a 105. §. második sora akként volna megigazítandó,, hogy a »mennyiben« szó után következő ezen szavak: »saját hitelvei szerint az alól fel van mentve*, ezen szavak volnának teendők: >azt állítja, hogy az eskütétel vallási meggyőződésével ellenkezik*. Kérem, méltóztassék módosítváuyornat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Senkisem kívánván, a vitát bezárom. Kérem meghallgatni a módosítványt. Nagy István jegyző (olvassa). Elnök: Kérem aaon képviselő urakat, akik a módosítványt elfogadják, álljanak fel. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Általánosan elfogadják? (Igen!) A módosítvány el van fogadva. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 106 — 113. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak: olvassa a IX. fejezet czimét és a 114 —117. §.okat, továbbá a X. fejezet czimét és a 118 — 122. terjedő szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 123. §-t). Lakatos Mihály jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! A 123. §-ra nézve egy módosítást van szerencsém benyújtani. (Halljuk ! Halljuk!) A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a pénzbírságok teljesen elégtelenek arra, hogy akármicsoda visszaélést megakadályozzanak Hiszen az 1874. törvényben is van számtalan pénzbírság megállapítva, és ennek daczára annyira nem voltak képesek ezen bírságok megakadályozni a visszaéléseket, hogy az egész ház érzi annak szükségét, hogy megváltoztassa a választási törvényt. Tudvalevő dolog, hogy a pénzbírságot többnyire a pártkasszából szokták kifizetni (Úgy van! a szélső baloldalon) s így az a választási elnök vagy akárki más, a ki oly visszaéléseket követ el, melyek miatt a választás megsemmisíttetik, ezen visszaélések miatt nem szenved, mert nem ő fizeti ki a pénzbírságot. Ennek folytán a "123. §. kezdetét a következőleg óhajtanám módosítani : »A kúria ítéletében a választásnál hivatalosan közreműködő közeg, a ki ellen a kérvény intéztetett, hat hónapig terjedhető fogsággal és 4000 koronáig terjedhető bírsággal büntetendő.« Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lakatos Miklős jegyző: Várady Károly ! Várady Károly: T. ház! Én is azon véleményben vagyok, hogy a törvényjavaslat 123. §-áaak az a diszpozicziója, a mely szerint ha a választás a 3. §-bau körülírt valamely ok miatt semmisíttetik meg, akkor az a közeg, a ki ezt előidézte, a ki hiába fárasztotta be oda a