Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-624

624. országos ülés 1896. május 18-án, hétfőn. 53 ásványolaj adómentes beszerzéséről szóló tör­vényjavaslat (írom. 1069, 1133) tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentest ki­nyomatni, a ház tagjai közt szétosztani és annak idején, az osztályok mellőzésével, napirendre tűzni. Elnöki A pénzügyi bizottság jelentése a 770 foknál kisebb sííríísséggel bíró ásványolaj adómentes beszerzéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején, az osztályok mellőzésével, napi­rendre fog tűzetni. Schóber Ernő jegyző: Szerb György, a pénzügyi bizottság előadója! Szerb György előadó: T. ház! Van szeren­csém beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 1134) a cs. és kir. közös hadsereg, hadi tengerészet és a m. kir honvédség egyéneinek katonai ellátásáról szóló 1875 :LI. t.-cz. 135. szakaszának kiegészítése tárgyában. Kérem, mél­tóztassék e jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején, az osztályok mellőzésével, napi­rendre kitűzni. Elnök: A pénzügyi bizottság jelentése a honvédelmi miuiszternek 1121. szám alatt beter­jesztett törvényjavaslatról, a cs. és kir. közös hadsereg, hadi tengerészet és a m. kir. hon­védség"^ egyéneinek katonai ellátásáról szóló 1875 :Ll.tcz. 135. §-ának kiegészítése tárgyában, ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annakidején tz osztályok mellőzésével, napirendre íog tűzetni. Következik a napirend értelmében a közös­ügyek tárgyalására hivatott országos bizottság tagjainak megválasztása. A szavazás alkalmával a névsort Schóber Ernő jegyző úr fogja olvasni, a távollevőket pedig Lakatos Miklós jegyző úr fogja jegyezni. Schóber Ernő jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazó lapjaikat). (Szavazás után.) Elnök 1 A szavazati lapok kiadatnak össze­számolás és az eredmény bejelentése végett a jegyzői karnak. Schóber Ernő jegyző: Perczel Dezső belügyminiszter! Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Van szerencsém a közegészségügyi törvény értelmében a belügyminisztériumnak az ország közegészségügyi viszonyairól az 1895. évre nézve egybeállított jelentését bemutatni. Kérem a t. házat, hogy azt, — miután kinyomatva van, —már méltóztassék a ház tagjai közt szétosztatni. Elnök: A belügyminiszter által benyújtott jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól a képviselőház tagjai között szét fog osztatni. Következik a napirend értelmében a köz­igazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat (Írom. 510, 1118) tárgyalása. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Pulszky Ágost előadó : T. ház! Másod­szor van most szerencsém a közigazgatási bíró­ságokról szóló törvényjavaslat tárgyában kikül­dött bizottság jelentését a t. ház előtt képvisel­hetni. Első izben a t. ház érdemleges tárgyalás nélkül utasította a törvényjavaslatot újra a bi­zottsághoz, tekintetbe véve, hogy azon szövege­zés szerint, a mint első izben beterjesztetett a t. háznak a bizottság részéről, oly nehézségek látszottak felmerülni, a melyek következtében kétes volt a törvényhozás ezen előrehaladott stádiumában, vájjon a törvény tényleg életbe léphet-e és épen ezért a bizottság új és tüzetes megfontolás alá vette a törvényjavasla­tot. Ezen megfontolás és tárgyalás eredménye egy egészen új szöveg, melyet ezennel szeren­csém van a t. háznak bemutatni, a mely rész­ben lényeges változásokat tartalmaz az előbbi szöveggel szemben. Elvileg ugyan azonos ala­pon áll azzal, a melyet a bizottság a t. háznak első izben előterjesztett, elimináltatott azonban ezen elvi alapon mindaz, a mi alárendeltebb te­kintetek szerint talán vita, talán eltérő vélemények tárgyát képezhette volna a t. ház­ban, és a bizottság csak abban ragaszkodott törhetetlenűl az eredetileg kitűzött elvekhez és azok formulázásához, a miben, ha enged, az in­tézmény lényeges kompromiszióját látta volna. Nem szándékozom, és azt hiszem teljesen feles­leges dolog azon elvi kérdések vitatásába bo­csátkozni, azon elméleteket részletezni, melyek a közigazgatási bíróság tárgyában kifejtettek az irodalomban, kifejtettek a külső törvényhozások intézményei megalkotása alkalmával. Tudja eze­ket mindenki, a ki a kérdés iránt érdeklődik, és a lényeg mindig csak az marad, hogy a kon­tencziózus adminisztratív ügyekre nézve egy oly birói garancziákkal ellátott és a bírói eljárás formái közt eljáró intézményt létesíteni, a mely mellett az adminisztratív önkény, vagy az ad­minisztratív tévedés által elkövetett károkra nézve egy bizonyos helyrehozás! mód szerez­tessék meg, melyek alapján a jogsértés nagyjában kiegyenlíthetők a nélkül, hogy a közigazgatás hatályossága az által csökkentetnék. Az első, s főszempont ugyanis, a melyet ezen intézmény­nél is figyelembe kell venni, a közigazgatási hatályosságának fentartása mert bármennyit ad­junk arra, hogy a jog szigorú megtartásának garancziái megszereztessenek, ez még mindig másodlagos jelentőségében az országra nézve, szemben azon nagy feladatokkal, a melyeket a közigazgatásnak teljesítenie kell, azon óriási jelentőséggel, melylyel egy rendezett ós erélyes közigazgatás az országra és a közönségre nézve általában bir, A közigazgatási bíráskodás által

Next

/
Oldalképek
Tartalom