Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-623

45 623. országos ülés 1896. május 16-én, szombaton. külügyminisztertől. Ezen felvilágosításra vonatkozólag a következőket mondhatom. (Halljuk! Sálijuk!) A követ által kérdés intéztetvén a szerb külügyminiszterhez, a szerb külügyminiszter válaszát megadta, a mely válasz, t. ház, így hangzik : (Halljuk! Halljuk/ olvassa): »A két hivatalnok elmozdításából és tett intézkedésekből Exczellencziád láthatta, mennyire elítéljük a tüntetéseket és hiszem, hogy Exczellencziád megvan győződve abbeli határozott akaratunkról, hogy útját vágjuk minden tüntetésnek, mely egy oly állam ellen volna intézve, mely irányában a jó szomszédságot fenn akarjuk tartani. A mi az előbbi rendőrfőnöknek belügyminiszteri felügyelővé való kinevezését illeti, a mely utóbbi állást Exczellencziád hasonló rangúnak tart az előbbivel, föl kell világosítanom, hogy a felügyelői állás alacsonyabb a rendőrfőnöki állásnál. A rendőrfőnökök többször az államtanács tagjai vagy magasrangú katonatisztek voltak. Ez csaknem független állás, viselőjének joga van közvetlen jelentéseket a király ő Felsége elé tenni. A belügyminiszteri felügyelő pedig alá van rendelve a belügyminiszteri államtitkárnak is, míg a rendőrfőnök, ki egy rangban van az államtitkárral, csupán a miniszter alá van helyezve. Exczellencziád innen is láthatja, hogy ez az állás mennyivel alárendeltebb a rendőrfőnöki állásnál.« Igaz ugyan, azt írja tovább, hogy a fizetése ugyanaz, de a Szerbiában, s mondhatom, a nálunk is érvényben levő törvényes rendelkezések folytán, ha valaki magasabból egy más, kisebb állásba helyeztetik is, az alacsonyabb fizetést, mint a mennyit előzőleg élvezett, nem élvezhet. Ebből következik, hogy ezen alárendelt, tehát degradált állásban is ugyanazon javadalmazását élvezi, a mit eddig élvezett. így kívánja helyre igazítani (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) a felmerült félreértést és tévét ést * szerb külügyminiszter, a miből tisztán méltóztatnak látni, hogy itt egyáltalánban nem előléptetésről, hanem a leghatározottabb|degradáczióról, visszahelyezésről van szó. El van vonva az illető hivatalnoktól azon önálló hatáskör, a mit eddig élvezett és be van osztva a belügyminisztériumba, alá van rendelve az elöljárónak, a hogy itt ki vart fejezve, — németül mondom, — a Polizei-Abtheilung Vorstand-jának. Tehát ezen Vorstandnak lévén alárendelve, ezen állása osztálytanácsosi rangnak felel meg; ez a mit ma betölt. Ez kétségtelenül bizonyítja, hogy előléptetésről nincs szó, csak visszahelyezésről; és ezt a szerb kormány leghatározottabban hivatalos jegyzékében fejezvén ki, e felett kételkednünk nem lehet, ezt így el kell fogadnunk, mint igen komoly, fontos tényt. A csendőrparancsnokra vonatkozólag hasonlóképen ezt mondhatom t. ház. Önálló hatáskörrel felruházva állott a belgrádi csendőrség élén s most ezen önálló hatáskör tőle el lett vonva, és egyszerűen rangjának megfelelően lett beosztva illető ezredébe. 0 tehát kétségtelenül a hatáskör, bizalom és megbízatás tekintetében visszahelyeztetett. Azt kérdi továbbá Horánszky képviselő úr: »Való-e, hogy a szerb kormány külügyi hivatalunknak ezen tiltakozásával szemben semmi újabb intézkedést nem tett és a belgrádi rendőrfőnök elmozdítására vonatkozó igéretét beváltani nem is hajlandó ?« Azt hiszem, e kérdés egyáltalában elesik, mert azokban, a miket előbb előadni szerencsém volt, a felelet ezekre nézve is meg van adva. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt kérdi továbbá a képviselő úr: »Szándékozik-e a kormány ezen eljárás következtében további elégtételt követelni, esetleg mindazon intézkedéseket igénybe venni, melyek elegendők és alkalmasak arra, hogy a jóvá nem tett sértés megtoroltassék ?« Hát t. ház, újabb intézkedéseket tenni mi, a kormány, nem látjuk szükségesnek, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Éljen! Helyes!) mert az, a mit követünk kívánt, a szerb kormány részéről teljesítve lett. Be lett ismerve a legőszintébb sajnálat, ki lett fejezve, hogy a barátságos, békés viszonyt velünk fenn kívánják tartani, sőt egyátaíán nem követünk első kezdeményezésére, hanem már azt megelőzően a szerb külügyminiszter maga foglalkozott e kérdéssel. Hogy pedig mennyiben gondoskodott a szerb kormány arról, hogy a tettesek megbüntettessenek, vagyok bátor egész pozitív, határozott, hivatalos adatok alapján a t. házat a következőkben tájékoztatni. (Halljuk!) A szerb külügyminiszter a szerb belügyminisztertől vett adatok alapján ezt írja külügyi képviselőnknek (olvassa): »A május 2-iki események miatt indított vizsgálat állásáról értesülést szerzendő, nem mulasztottam el az iránt kérdést intézni a belügyminiszterhez. Kartársam közli, hogy a vizsgálat folyik, bár még nincs egészen befejezve. Midőn fentartom a jogot, hogy a vizsgálat eredményét mielőbb közüljem, van szerencsém már most értesíteni, hogy nyilvános utczán való zavargás miatt 72 egyén büntettetett meg fogházzal. Ez elitéltek közül 20 szerb honpolgár büntetésének kiállása után illetőségi helyére tolonczoltatik, további 5 idegen állampolgár a szerb királyság terűletérői kiutasíttatik. A tüntetők felhajtásával terhelt Mirón nevű barát pedig a törvényszéknek adatik át, melynek feladata lesz a nevezett barátra a büntető