Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-623

623. országos ülés 1896. május 16-án, szombaton. B B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk/) Mindenekelőtt meg kell, hogy jegyezzem Ugron Gábor képviselő urnak a Rotschild-ház eljárására vonatkozó példájára, hogy én abban semmi természetellenest nem látok, sőt törvényeinknek megfelelően egészen rendben levőnek látom azt, ha a miniszterelnök olyan kérdésekben, melyekben épen törvényeink értelmében együtt, egyértelműleg kell, hogy eljárjon a külügyminiszterrel és így a vele folytatott tanácskozás rendén kivan megállapodásra jutni. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Mi, t. ház, az 1867 iki kiegyezést magunkénak, helyesnek valljuk. Ezen az állásponton vagyunk és kell is, hogy legyünk, mert hát csak nem képzeli a képviselő úr, hogy itt egyszerűen felvetett kérdésekre, oly kérdésekre, a melyek tisztán külügyi szempontból ítélendők meg, a miniszterelnök azonnal, a kellő felvilágosítások beszerzése nélkül, válaszoljon. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz képviselő úr azt mondja, hogy nem kételkedik abban, hogy a magyar kormány is indignáczióval veszi, a mennyiben a nemzeti érdekek, a magyarok jogos igényei sérelmet szenvedtek. E tekintetben legyen megnyugodva a képviselő úr, hogy eltérő nézet nem lehet itt e' házban. Az ezen kérdésre vonatkozólag tett interpelláczióra adott feleletem alkalmával már elmondtam véleményemet, nézetemet a Belgrádban történt dolgokról, azokat nem változtatom meg, fentartom in$ is. Elmondtam, hogy az egész nagy elégedetlenség, ellenszenv és animózitás félreértésen, és ebből következőleg udvariatlanságon alapszik. Azonban, t. ház, ebből nem következik az, hogy hírlapi hirek alapján, egyáltalában be nem bizonyított, be nem igazolt tényekre való hivatkozással tovább menni szükségesnek lássam, mint a mennyire a kormány eddig elmenni szükségesnek látta, nem lévén igazolva, hogy ilyen lépésre szükség vau. Most mindenekelőtt úgy Ugron Gábor, mint Kossuth Ferencz képviselő úr interpellácziójára válaszolva, részletesebben ki kell jelentenem, hogy a hírlapi közleményekből én is olvastam, hogy egy bizonyos jegyzék és körülbelül azon tartalommal lett volna a szerb kormány részéről intézve az egyes államoknál levő képviselőihez, mint a hogy azt a képviselő urak említették, enől azonban hivatalosan tudomásom nincsen, még pedig nem csak nekem nincsen, hanem állíthatom, hogy a külügyminiszter úrnak sincs, tehát ez időszerint az egész kérdést apokrifnek kell, hogy kijelentsem, tehát ennek folytán most semmiféle intézkedésnek szükségét nem láttam. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és mozgás szélső baloldalon.) EBPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIII. KÖTET. Meg kell azonban jegyeznem, t. ház, hogy nem csak erre vonatkozólag kell, hogy ígv nyilatkozzam, de így kell, hogy nyilatkozzam azon hírlapi közleményekről is, a melyekre Kossuth Ferencz képviselő úr hivatkozott, hogy külügyi képviselőnk Belgrádban várta volna a szerb miniszterelnök személyes megjelenését a dolog tisztázása végett. Olvastam én és bizonyos hírlapi interviukat, a melyeknek hitelességéről azonban tudomásom nincs, sőt ellenkezőleg, a melyekre nézve állítanom kell, hogy apokrifek és egyáltalában nem tekinthetők azok egyébnek, mint hírlapi kacsáknak. {Helyeslés jobbfelöl. Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Ézt tudva, t ház, erre vonatkozólag nem látom szükségét, és ennek folytán lehetőségét valamely újabb intézkedésnek. (Helyeslés jobb felől. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Azt gondolom, t. ház, hogy méltóztatnak szintén abban a nézetben lenni, hogy egyszerű hirlapi hirek alapján nagy politikai, nemzetközi akcziót kifejteni nem fogunk. (Helyeslés jobbfelől. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Ha, t. ház, hivatalos alakban és hivatalos minőségben jut valami tudomásunkra, mi a magyar nemzet, a magyar állam becsületét, reputáczióját sérti, tudni fogjuk kötelességünket, addig azonban lehetetlennek tartjuk valamely akczióba belebocsátkozni. (Helyeslés ybbfelől. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor képviselő úr — gondolom a szerdai ülésben beadott — interpellácziójára vonatkozólag méltóztassanak megengedni, hogy kissé részletesebben feleljek. (Halljuk! Halljuk!) Azt kérdi Horánszky Nándor képviselő úr interpellácziójának első pontjában: »Való-e, hogy áz osztrák és magyar monarchia belgrádi követe a külügyminisztérium megbízásából tiltakozott Stefanovics Nikola belgrádi rendőrfőnöknek kinevezése ellen és kijelentette, hogy ennek következtében a Szerbia által adott elégtétellel nincs megelégedve?*; Hát, t. ház, ez nem igaz. Szerbiai követünk nem tiltakozott. (Nagy zaj.) Ha a képviselő urak előre bírálják, a mit el sem mondtam, gondolom, nem fogjuk tisztázni az ügyet. (Zaj balfelöl.) Polónyi Géza (közbeszól). Elnök: Kérek csendet! Polónyi Géza képviselő urat pedig figyelmeztetem, ne szakítsa félbe a szónokot. Polónyi Géza: Köszönettel veszem. (Nagy zaj.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: A mint mondtam, t. ház, a belgrádi követ nem tiltakozott; azonban a lapokból ő is értesült azokról, a miket a képviselő urak is felhoztak s ennek következtében felvilágosítást kért a