Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-622

28 622. országos ülés 189ft. májas 15-én, pénteken. azon ellenzéki lapok, a melyek közelebbi össze­köttetésben vannak a képviselő árral, az én nevemet hozták kapcsolatba ezen kijelentéssel és azt kell hinnem ennélfogva, hogy rám tette azon megjegyzéseket. Ha ez igaz, képviselő úr, akkor kénytelen vagyok, azon kijelentésére némi megjegyzéseket tenni a t. háznak kegyes engedelmével, személyes megtámadtatás czímén. Az első megjegyzésem ugyanis az, hogy én a t. képviselő úrnak tanácsot nem adtam, én határozottan íosszalásomat fejeztem ki azon eljárása felett, hogy oly mozgalmat indított meg és annak élére állott, a melyet én hazámra nézve károsnak, veszélyesnek tartok. (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: ugyan ne komédiázzék!) Azt hiszem, niiuden képviselőnek joga van egy másik képviselőtársa politikai tetteit megbírálni, azokat helyeselni vagy kár­hoztatni. Ezen jogával a képviselő űr igen sok­szor él irányunkban, engedje meg, hogy leg­alább néha-néha mi is éljünk azzal. (Felkiáltások a szélső haloldalon: JJogyne ! Csak tessék!) A másik megjegyzésem az, hogy én hatá­rozottan visszautasítom azon kifejezést, hogy én köpenyegforgató lettem volna, mert én soha semmiféle elvet, a mit egyszer kimondtam, fel nem adtam, soha egyik pártból a másikba át nem léptem, soha más mint 67-es alapon álló, részint pártonkívüli, részint szabadelvű párti kép* viselő nem voltam. Midőn 1878-ban legelőször képviselővé vái­lasztattam 67-es programm alapján, pártállá­somra nézve, határozottan ezt nyilatkoztattam ki programmbeszédemben: »Magam azon párt­hoz fogok csatlakozni, melynek működését a hazára nézve legüdvösebbnek tapasztalom.* Én tehát szabad kezet kaptam az én t. választóim­tól és beléphettem abba pártba, a melyikbe akartam; meggyőződvén, hogy a szabadelvű párt az, a mely a haza ügyeit a leghelyesebben intézi, abba léptem be. Szalay Imre: Rossz meggyőződés! Urányí Imre: De ha a képviselő úr mégis azt mondja, hogy köpenyegforgató vagyok, akkor mi a képviselő úr? Valóságos politikai kaméleon, mert a t. képviselő úr balközépiből függetlenségi lett, azután ott hagyta a függet­lenségi pártot, mert túlságosan forradalminak és radikálisnak tartotta azt. Ugron Gábor: Ez sem igaz! Urányi Imre: . . . Majd megtagadván a függetlenségi párt alapelvét, bement a delegá­ezióba, azután elment egészen aperronra, végül kijött a delegáezióból és visszament a függet­lenségi pártba, a melynek egyik legsarkalatosabb elvét az egyházpolitikában megtagadta, szóval, a képviselő úr hol liberális, hol radikális, hol klerikális elveket vallott, de hű egyikhez sem maradt. Abb:»n igazsága volt a t. képviselő úrnak, a mikor azt mondotta, hogy én nem értem el a magam számára semmit, királyi tanácsosságot, sőt még vasútat sem kaptam. Igaz, semmit sem értem el a magam részére, de nem is vágytam semmire, mert soha sem voltam, most sem vagyok stréber; egyet azonban jegyezzen meg a t. képviselő úr, s ez az, hogy én soha sem kértem magamnak semmit sem a magyar mi­nisztériumtól, sem a Reichskriegsminisztertől, sem németül, sem magyarul. (Élénk derültség a jobb­oldalon.) Ugron Gábor: A t. ház engedelmével igen röviden fogok felelni; a hosszú mosako­dásra és hosszú támadásra nagyon rövid a vála­szom (Halljuk! Malijuk! a szélső baloldalon.) Én azt tartom, hogy a kik nem szoktak a játék­ban részt venni, hanem kibiezelnek, ne szóljanak bele a játékba, mert ha a kibiczeket ezért rendre­utasítják, megérdemlik. {Élénk derültség a ssélső baloldalon.) Elnök: Ilyen felszólalás vita tárgyát egyál­talán nem képezheti. (Helyeslés és derültség.) Bejelentem a háznak, hogy a következő bizottságok alakultak meg: a közlekedési bizott­ság, a mely elnökévé b. Nicolics Feodort, jegyzőjévé gr. Bethlen Balázst, a közoktatási bizottság elnökévé gr. Csáky Albint, jegyzőjévé gr. Teleki Sándort, a véderő bizottság elnökévé Tisza Lászlót, jegyzőjévé Münnich Aurélt, a mentelmi bizottság elnökévé Chorin Ferenczet, jegyzőjévé Krajtsik Ferenczet, a közigazgatási bizottság elnökévé Pulszky Agostot, jegyzőjévé Belitska Bénit, a pénzügyi bizottság elnökévé Széll Kálmánt, jegyzőjévé Hegedűs Sándort, a kérvényi bizottság elnökévé dr. Antal Gyulát, jegyzőjévé Molnár Bélát választotta meg \ a köz­gazdasági bizottság elnökévé gr. Andrássy Tivadart, jegyzőjévé Rosenberg Gyulát, a szám­vizsgáló bizottság elnökévé Beles Jánost, jegy­zőjévé Bausznern Gruidó képviselő urakat válasz­totta meg. Ezek tudomásul szolgálnak és felhívom azokat a bizottságokat, a melyek talán még nem alakultak meg, hogy legközelebb legyenek szívesek az alakulást végrehajtani és azt a ház elnökének bejelenteni. Bemutatom a miniszterelnök átiratát, mely szerint ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi május hó 7-én hozzá intézett legfel­sőbb kéziratával a közös ügyek tárgyalására az 1896. évre kiküídendő országos bizottságokat folyó évi május hó 30-ikára Budapestre össze­hívta. A legfelsőbb királyi kézírat fel fog olvas­tatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom