Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-622

622. országos ülés 1896. május 15-én, pénteken. í Josipovich Géza jegyző (olvassa a királyi Jcézíratot). Elnök : A legfelsőbb királyi kézirat hódoló tisztelettel tudomásul vétetik. A választás meg­történtére a háznak javaslatba hozom, hogy a választás tűzessék ki a hétfőn 10 órakor tar­tandó ülés napirendjére első tárgyúi. Helyesli a ház? (Igen!) Ezt mint határozatot kimondom. Josipovich Géza jegyző: B. Bánfy Dezső miniszterelnök! B. Bánffy Dezső miniszterelnök : T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém beter­jeszteni egy törvényjavaslatot (írom. 1126.) »a fiumei és magyar-horvát tengerparti új palota építési költségeinek fedezéséről«, Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás és jelentéstétel czéljából a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A törvényjavaslat kinyomását és szétosztását a ház elrendeli és előzetes tárgya­lás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Következik a napirendnek tárgya: a men­telmi bizottság jelentése (írom. 1119.) Issekutz Győző képviselő úr mentelmi jogának megsértése tárgyában. Kra jtsik Ferencz, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Issekutz Győző képviselő úr a közelmúlt ülésszakban a házban történt felszóla­lása alkalmával egy régebbi beszédére reflektálva, azt állította, hogy őt egy fővárosi bíró azért a beszédéért, a mit a házban tartott, magához hivatta. Ebben Horváth Gyula képviselő úr a mentelmi jog megsértésének esetét látván fenfo­rogni, indítványt tett, hogy az eset a mentelmi bizottsághoz adassék ki jelentéstétel végett. A bizottság az ügyet tárgyalás alá vévén, meghívta úgy Issekutz Győző, mint Horváth Gyula képviselő urat a tárgyalásra. Miután egyik képviselő úr sem jelent meg, pusztán azon rövid tényállás alapján kellett a bizottság­nak határoznia, a mit Horváth Gyula képviselő úr itt a házban előterjesztett. Ezen az alapon azonban semmiféle olyan lényállást nem talált, a mely magában foglalná a mentelmi jog meg­sértésének esetét, ennélfogva semmi néven neve­zendő további intézkedések szükségességét a háznak nem ajánlja és kéri egyszerűen a házat, méltóztassék jelentését tudomásul venni. Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólani ? Senki sem kívánván, felteszem a kérdést. Elfo­gadja-e a ház a mentelmi bizottság véleményét, igen vagy nem? (Igen!) A ház elfogadja. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1120.) Ugron Gábor képviselő úr mentelmi jogának megsértése tárgyában. Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! Ugyan­csak a múlt ülésszak alatt április 20-án, midőn a képviselőház a Sima Ferencz képviselő úr mentelmi jogának megsértéséről szóló bizottsági jelentést tárgyalta, Ugron Gábor képviselő úr Sima Ferencz mentelmi joga érdekében felszólalt és ez alkalommal Mátéffy Kálmán csongrádme­gyei dorozsmai szolgabíró eljárására vonatko­zólag azt a kifejezést használta a házban, hogy az illető szolgabíró Sima képviselő úr ellen orvtámadást követett el. Ezen felszólalása Ugron képviselő urnak, különösen pedig az »orvtámadás* kifejezés alkalmul szolgált Mátéffy főszolgabíró úrnak arra, hogy őt ezen kifejezéseért felelős­ségre vonja. Ennek folytán Ugron képviselő úrhoz a következő levelet intézte: (Olvassa.) »A lapokból olvasom, hogy ön azon fé­nyemet, a mikor Simát megbotoztam, orvtáma­dásnak nyilvánította az országgyűlésen. Ha a lapok ezen közleménye a valónak megfelel, s ha ön ezen kijelentését a megtör­téntek »helyes ismerése« alapján tette, akkor én önt a képviselői mentelmi jog háta mögé bújni igyekvő, nagyszájú himpellérnek, s hit­vány embernek nyilvánítom. És hogy ez eset­ben önnel szemben sértést kívánok elkövetni; azt ezen levelem tartalmának az alulírott ta­núkkal lett közlésével igazolom, megjegyezvén, hogy őket ezen levelem tartalmának a fővárosi lapokban való közlésére is felkértem az esetre, ha öu további eljárást ellenem három nap alatt e levél vétele után meg nem indítana. Mátéffy Kálmán s. k., főszolgabíró, Tasnády Sándor s. k., Dömsödy József s. k.« Ugron Gábor képviselő úr ezen levél tar­talmában mentelmi joga ellen intézett támadást találván, a házban felszólalt és kérte az esetet tárgyalás és jelentéstétel végett a mentelmi bi­zottsághoz áttétetni. A mentelmi bizottság a tárgyalás folyamában megállapította azt, hogy Mátéffy Kálmán levélbeli támadásának kiindu­lási pontját Ugron Gábornak egy a házban elmondott beszéde képezte. Ebből a szempont­ból, minthogy a képviselő urat a ház gyakorlata szerint azért, a mit a házban elmond, senki semmi módon felelősségre nem vonhatja, a bi­zottság, a mint az a jelentésben is bennfoglal­tatik, ezen levél tartalmában a szólásszabad­ságnak megsértését s a mentelmi jog ellen in­tézett támadást talált. Ennélfogva ajánlja a ház­nak, hogy méltóztassék kimondani, hogy itt a mentelmi jog megsértésének esete forog fenn, és utasítani a belügyminiszter arat, hogy ennek megtorlása végett a kellő intézkedéseket meg­tegye. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Kiván-e valaki a tárgyhoz szó­lani ? (Senki sem!) Senkisem kivánván, felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság ja­vaslatát, igen vagy nem ? (Igen!) A ház elfogadta. Következik a kérvények 25-ík sorjegyzé­kének (írom. 1123.) tárgyalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom