Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-637

637. országos Ülés 1896. június 15-én, hétfőn. 313 el, a minőket ezen év elején is látni voltunk kénytelenek. Azonban ha már belementünk ezen javaslat tárgyalásába és ha ezen tárgyalás folyamán itt felhangzott a felhívás, hogy legyünk őszinték, hát legyünk azok. Grajári Ödön tisztelt képviselő ur a multheti gyűlésen azt mondta, hogy legyenek az urak oly őszinték itt is, mint a folyosón. Én is azt mondom, hogy legyenek a túloldal férfiai oly őszinték a nyilt tárgyalások alkalmával, mint mikor itten hatan heten beszélünk. Az előbb Hegedűs Sándor t. képviselő úr itt kijelentette, hogy ha ti meggyőződtök arról, hogy ezen javaslat rosszabb állapotokat teremt, mint a minők a maiak, akkor álljon fel közületek valaki és jelentse ki, hogy nekem ez a meggyőződésem s én is ki fogom jelenteni ezt egyénileg és nem pártszempontból. Én rögtön megígértem, hogy fel fogok állni és ezen kijelentést megteszem s ő is kijelentette, hogy akkor ö — megszökik. Hát ő megtartotta szavát, ő nincs jelen, mert ezen kijelentés elől tényleg megszökött. Hát ez nem a hipokrizis legyőzésének a munkája? Tessék tehát első sorban az őszinteségnek és a hipokrizis kiirtásának szükségét azon oldalról prédikálni s ott tartsák meg, nem pedig ezen az oldalon, a hol erre szükség nincsen. Különösen kijelentem, hogy csatlakozom úgy Sima Ferencz, mint Horánszky Nándor t. képviselőtársaira módosítványához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. ház! Csak rövid néhány megjegyzést kívánok fűzni Sima Ferencz t. képviselőtársam módosítvanyához, a melyet pártolok. Megjegyzem, hogy a kúriának ügyrendje szerint tudtommal mindazon bíráskodó tanácsokba, melyek a rendes bíráskodástól eltérnek, így például a fegyelmi tanácsba is, a mint az igen t. miniszter úr igen jól tudja, sorshúzás útján osztatnak be a bírák. Erdély Sándor igazságügyminiszter : Azt is eltöröljük. Visontai Soma: Hogy méltóztatik majd eltörölni, vagy nem : ezt nem tudom. Sok helyeset eltörölt már egyik-másik kormány. Lehet, hogy ezt is el fogja törölni, mert talán nem helyeselheti, hogy teljesen tárgyilagos módon alakíttasfék meg a tanács. Én azonban helyeslem azt, hogy a kúria a fegyelmi tanácsokat, melyek arra vannak hívatva, hogy személyes természetű ügyekben bíráskodjanak, sorshúzás után alakítsa meg. Ennélfogva semmi ok sem forog fenn, hogy a helyes gyakorlattól és a törvényes intézkedésektől eltérőleg épen azon ügyekben, a hol maguk a kúriai bírák is úgyszólván mint állampolgárok vannak érdekelve, a hol ők is azon KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XXXIII. KÖTET. közjogi természetű kérdések által, a melyek itt elbírálásra jutnak, érintve vannak, és a hol választásokról van szó, a személyes szempontok ismeretével és előtérbe tolásával alakíttassák meg a tanács. Azt hiszem, hogy a t. igazságügyi kormány egyetlenegy indokot sem képes annak támogatására felhozni, hogy miért kelljen épen a legkényesebb, a választási kérdésekben titkos szavazás útján megválasztani a tagokat, mert legnagyobb tiszteletem mellett is, a melylyel a legmagasabb bíróság iránt viseltetem, kérem, ha e tagokat választják, titkos, vagy nem titkos módon, nem teljesen a választók hatalmi körébe esik-e, hogy azon tagokból alakítsák meg a tanácsot, a kikből ők akarják, míg, ha sorshúzás útján alakíttatik meg, akkor tisztán a véletlenre van bízva, akkor sem egyik, sem másik bírónak ismert politikai vagy társadalmi felfogása szerint nem lehet a tanácsot megalakítani. (Éléuk helyeslés a smls'ó baloldalon.) Hiszen itt a képvi selőházban is egyes bizottságok és osztályok, melyek kényesebb természetű dolgokat végeznek, sorshúzás útján alakíttatnak meg. Ha tehát most az igazságügyi kormány minden elfogadható indok nélkül a választás útján való megalakítást óhajtjakeresztűi vinni, akkor nem kerülheti el a t. miniszter úr azt, hogy egyenesen bizo-' nyos tendeucziákat lássanak ezen intézkedés mögött. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon); mert sem jogi, sem filozófiai, sem politikai indokot nem képes felhozni a miniszter úr arra nézve, hogy miért nem sorshúzás, hanem választás útján alakíttassák meg a tanács. Ha tehát az igen tisztelt igazságügyi kormány ezen fontos törvény megalkotásánál az . ily rosszhiszeműség látsz itáaak kitenni magát nem akarj;., méltóztassék hozzájárulni ahhoz a módosítványhoz, a mit Sima Ferencz t. barátom adott be, hozzátéve azt, hogy a 15. §. 4. bekezdésében e helyett: >A megválasztott tagokat a tanácsokba a kúria elnöke osztja be«, ez iktatandó be: »A tagok a tanácsokba sorshúzás útján osztatnak be«, a mire nézve ezennel módosítványt nyújtok be. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Nem akarok többé kiterjeszkedni arra, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál melyik párt tíz színjátékot, csak Visontai Soma képviselő úrnak néhány észrevételére reflektálok a sorshúzás intézményére nézve, melyet ö sokkal jobbnak tüntet fel a választásnál. (Halljuk! Halljuk!) A sorshúzás intézménye megvan a fegyelmi ügyekben és épen az az egyik ok, mely szükségessé teszi a fegyelmi törvény revízióját, hogy ez a gyakorlati életben jónak nem bizonyult. (Nagy zaj. Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Miért?) Azért, mert az ügyek elintézé-