Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-636
304 63(5. országos ülés 1896. jnnins 13-án, szombaton. a külföld előtt kevesbíteni, s anyagi és erkölcsi romlását az országnak előmozdítani. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezek a meg-megújuló támadások, t. képviselőház, egy legutóbb tartott nagy béesi gyűlésen talán tetőpontra jutottak azon hangnak qualifikálhatatlan neme tekintetében, a melyet eddig a Magyarország ellen intézett támadásokban hallottunk. Nálunk itt Magyarországon nincsen egy politikai párt sem, a mely az Ausztria és Magyarország közt fennálló állaIÖSZÖvétséget megbontani akármi vagy lerontani kívánná. Mi mindannyian a perszonálúnióban erősen lerakott közös védekezési kötelezettségen, a fejedelem személyének közössége alapján állunk, mindannyian megegyezünk abban, hogy ezt az államszövetséget fenn akarjuk tartani, azt lerontani nem kívánjuk, de megegyezünk még abban is, hogy egyikünk sem, egyik párt sem, egyik politikus sem akarja ebben az államszövetségben Ausztriának független szuverenitását megtámadni és gyengíteni. (Úgy van! Úgy vart! a bal- és szélső baloldalon.) És midőn mi így állunk, t. képviselőház, sőt a múltban is a történelem folyamán akként állottunk, hogy két nagy epochájában a mi történelmünknek, 1848ban és 1867-ben, határozottan feltételeként kötöttünk ki ezen államszövetség fennállásának és megerősítésének azt, hogy Ausztria szabad és alkotmányos állam legyen, s a midőn mi voltunk azok, a kik ez államszövetség fentartását védelmeztük, védve egyúttal és követelve a másik állam alkotmányosságát, szabadságát és függetlenségét: akkor azt látjuk a másik oldalról, hogy a legimpertinensebb módon támadják a magyar állam szabadságát és függetlenségét. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha privát emberek intéznék ezeket a támadásokat, akkor még hallgatással lehetne mellőzni. De tény az, hogy Bécs városának alpolgármestere, egy számban legalább tekintélyes politikai pártnak a vezére és az egész béesi közvéleménynek legalább is magát hivatott vezérének feltüntető egyénisége, egy nagy gyűlésen, a következőket nyilatkoztatta ki: »A magyarországi nemzetiségek el vannak nyomva, Magyarországon sárba tiporják a fekete-sárga zászlót, de majd gondoskodunk róla, hogy a jövőben ilyen vakmerőségek ne történhessenek. Budapestet kiszabadítjuk a zsidó-magyarok karmaiból és helyreállítjuk a fekete-sárga zászló becsületét, mely a magyar lobogó helyén fog lengeni Budapest házain; akkor azután Bécs újra fővárosa lesz a monarchiának.* Fenyvessy Ferencz: Bolondnak a beszéde ! (Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang a szélső balon: Hát a mit a kiállításról mond?) Holló Lajos: T. képviselőtársam egysze rííen semmibevetéssel és elhallgatással látja ezen kérdést elintézhetőnek. Én azonban azt látom, t. képviselőház, hogy Shakspere-ként ebben az őrültségben van valami rendszer. (Úgy van! Úgy van! balfélől.) Bármennyire kevésbe akarjuk is venni az ilyen őrült agynak impertinens kifakadásait Magyarország ellen: mégis lehetetlenség, hogy nemzeti önállóságunk és méltóságunk megvédése szempontjából ezt a megvetésre méltó cselekvést és kifakadást Magyarországon a leghatározottabban vissza ne utasítsuk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De a rendszer neai ebben áll, hanem abban, hogy midőn bevonnak ily gyűléseikre nemzetiségi képviselőket és egyéneket, mert Lueger előtt közvetlenül románok beszéltek a magyar faj erőszakoskodásáról s a magyar állam létének megtagadásáról: ebből azt lehet következtetni, hogy ezen urak a túlsó oldalon, midőn azt látják, hogy esetleg a nemzeti törekvések Magyarországon felülről, a trónról támogatást nem nyernek, ők alulról: az osztrák népnek vagy nemzetnek rokonszenvét akarják feltüntetni, ezen nemzetiségi elleneink előtt mondván, hogy ellenségeink küzdelmei és törekvései jövőben, ha nem is a császár trónjáról, de Bécs és az osztrák nép kebelében fognak meleg támogatásra találni. Az a rendszer ebben, hogy bennünket meg akarnak félemlíteni, hogy lás«ük be, hogy csakis Ausztria védő karjaiban, a meglévő gazdasági szövetségben és az eddigi kizsákmányolás fentartásában tarthatjuk csak fenn magunkat, mert különben az a rettenetes ellenséges érzelem, mely bennünket körülvesz a nemzetiségek részéről, karöltve Ausztria támadásaival, gyengíteni és összetiporni fog bennünket. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) E megfélemlítésben és terrorizálásban az a czél és teudenczia, hogy a 10 évről 10 évre megújuló kiegyezés alkalmával bennünket megfélemlítve ismét egy kényük-kedvük szerinti kiegyezésre bírjanak és kényszerítsenek. (Úgy van! a szélső baloldalon,) Visontai Soma: És ezt a »Grott erhalte« mellett csinálják Bécsben. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Láng Lajos: Ketten interpellálnak? (Zaj.) Holló Lajos: Hát t. ház, itt csak mellékesen jegyzem meg azt, hogy ezen támadásokon nem lehet másként gyökeresen és véglegesen segítem, mint ha ezen támadásoknak minden időszerűségét és czélzatát elvonjuk azáltal, hogy ezen tíz évről tíz évre megújuló gazdasági kiegyezéseket egyszerűen elejtjük és mindkét állam gazdasági önállóságát helyreállítjuk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ismétlem, hogy csupán mellékesen és csak röviden térek ki ezen