Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-636

686. országos ülés 18%. június 13-án, szombaton. 293 bankót, a hány választó közeledett a hely felé. ] És ezek a férfiak elgázolták a százasokat és azt mondták : nekünk pénzre szükségünk nincs, szavazunk a lelkiismeretünk szerint. (Egy hang jobbfelől: Bégen volt! Derültség.) Herman Ottó: Hogy egészen konkrét esetre hivatkozzam, mikor boldogult Simonyi Ernőt meghívta Szeged város II. kerülete, hogy Horváth Mihály ellenében lépjen fel, akkor a kerület polgárai összeállottak és megkinálták Simonyit az útiköltséggel, mert azt mondták: az úr a mi ügyünkben, a mi dolgunkban fára­dozik. És csak Simonyi Ernő nagy kapaczitáló erejének sikerült rávenni őket, hogy engedjék meg, hogy o, míg hazafiságból cselekedett, azt a maga költségén cselekedte légyen. Én hivatkozhatom arra, hogy a mikor bol­dogult Tors Kálmán Szentesre ment le, Szentes város polgárai tulajdon ezt cselekedték és nem engedték meg, hogy egyetlen fillért is áldozzon, mert azt mondták, hogy az úr a mi ügyünkben jár. És midőn a magam csekély személye Szarva­son lépett fel, (Halljuk! Halljuk!) Szarvas város polgárai összeállottak és azt mondták; mi nem engedjük, hogy valaki, a ki a mi ügyünkben és a haza ügyében fáradozik, csak egy veres fillérrel is hozzájáruljon. Mikor én a köztéren megkezdtem agitá­ezionális pályámat, az én jó tudtommal 38 kerülete volt az országnak, a mely nem enge­dett egy veres fillért sem a választások költ­ségeire. Hogy mennyire apadt le ez most, erről statisztikát felállítani nem lehet. De azt mondom, hogy ha van ethikai, erkölcsi érték egy tör­vényhozásban, annak nem szabad sankcziónálni semmiféle alkotmányos költségeket mindaddig, míg Magyarországnak egyetlenegy kerülete van, a mely tisztán kötelességérzetből, cselekszi a maga hazafias kötelességét. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nincs semmiféle érvelés, semmiféle bizo­nyítás, semmiféle dialektika, legkevésbbé pedig logikai egymásután, a mely ki tudja mutatni, hol végződik a törvényhatóságok által megálla­pított fuvarozási díj és hol kezdődik ezenaczímén a vesztegetés ? (Úgy van ! a szélső haloldalon.) És épen azért, mert én csakugyan azon az alapon állok, hogy ennek a törvényhozásnak egy per­czig sem óhajtok és kívánok tagja lenni, ha egyszer ki van mutatva az, hogy az én válasz­tásom és mandátumom az én tudtommal csak egyetlenegy fillérbe is került; és mert meg akarom őrizni nemzetem tisztességérzetét és becsületét különösen akkor, mikor saját sorsát intézve, a saját nevében, saját meghatalmazásá­val küld képviselőket: ezen oknál fogva nem fogadom el, sőt visszautasítom e szakaszt és legmélyebb fájdalmamat fogom kifejezni, ha ez I csakugyan törvénybe iktattatik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Gajári Ödön! Gajári Ödön: T. képviselőház! Azt hi­szem, hogy mi, a kik azt a szakaszt elfogadjuk, csak köszönettel tartozunk Herman Ottó t. kép­viselőtársunknak iménti felszólalásáért. (Hall­juk! Halljuk!) Általában véve éti abban a meg­győződésben vagyok, hogy a tiszta választások­nak egy előfeltétele van s ez az, ha mi köl­csönösen kiirtjuk a hipokrizist a társad idomban és a közéletben, ha egyforma mértékkel mérünk, akár az egyik párton legyünk, akár a másikon. A t. képviselőtársam mint unikumot említette fel, hogy akkor, a mikor ő a közéletben működni kezdett, még 38 olyan kerület volt, a hol a mandátum pénzbe nem került, a hol tulajdou­képen alkotmányos költségek nem voltak. Az ő nézete szerint tehát ez az arkádiai állapot a mai napig romlott. Mi következik ebből ? Az, hogy ma nincsen 38 oly mandátum sem, a mely ne került volna választási költségekbe. Hát akkor, t. képviselőház, ha az ellenzék oly kiváló férfia mondja ezt, mit jelent tulajdonképen ez az állí­tás ? Azt, hogy mivel ennek a háznak több mint 180 ellenzéki tagja van, a 180 ellenzéki közül mondjuk, csak 30 vagy — vegyük a régi álla­potot — csak 38 mandátum van olyan, a mely tulajdonképen nem került választási költségbe. (Derültség jobbfelől.) Ez indokolja azt, hogy ha már kétségtelen, hogy bizonyos választási költ­ségek felmerülnek, sok tekintetben legalább ia méltánytalan az az eljárás, ha a t. ellenzéki képviselő urak untalan azt hangoztatják, hogy a választási költségek tekintetében csakis ez a párt, a szabadelvű párt, a többség bűnös. (Igaz! Úgy van! halfelöl.) Igenis, irtsuk ki tisztességes, becsületes közös elhatározással és őszinte elhatározással azt, hogy a választási költségek exorbitans magasságot érhessenek el. De azután tartóz­kodjunk a megkülönböztetésektől; mert ellen­zéki t. képviselőtársaim másként beszélnek kint a folyosón, a midőn maguk is elismerik a exor­bitans választási költségeket és mást beszélnek idebent a házban. (Igaz! Ügy van ! a jobbolda­lon. Mozgás balfelöl.) Én tehát tekintettel arra, hogy e szakasz intézkedései mégis sok tekintetben megnehezítik azt, hogy exorbitans választási költségek útján foglaljon valaki helyet itt a házban, a szakasz rendelkezését elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Hévizy János jegyző: Madarász Jószef: Madarász József: T. képviselőház! Tar­tózkodtam az egész tárgyalásban nyilatkozással részt venni; tartózkodtam eddig azért, mert jól tudom, hogy minden kor azon kor erkölcsei szerint találja meg a saját embereit és hozza

Next

/
Oldalképek
Tartalom