Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

635. országos ülés 1896. junlns lt-én, pénteken. 273 azonban, a mint látom, a t. miniszter úr mentalis reservatával él, kénytelen vagyok abban a nem várt esetben, ha nem tudjuk meggyőzni érveink helyességéről, két módosítást csatolni oda és legalább ezen két módosítással szanálni bizonyos visszaéléseket, melyeket előttem szólott t. képviselőtársam kifejtett. Az az általános felháborodás, mely az indokolást a t. túloldalról kisérte, jogot ad reménylenem, hogy legalább ezt a két módosítványt, mely nehezen lesz benn a többi szakasz okban, méltóztatik elfogadni. Árról van szó, hogy az ellátás meg van engedve. Azok az erkölcsi momentumok, miket előttem szólott t. képviselőtársam kifejtett, oly meggyőzők, hogy ha nem akarjuk szentesíteni az etetést és itatást, hozzá kell járulni a túloldalnak is e szakasz kihagyásához., mert az ellátás nagyon relatív valami. A választás példái azt mutatják, hogy az egyik párt pezsgőkkel traktálja a t. választókat. (Zaj.) Az egyik azt mondja, nem adok mást, mint rövidszivart, a másik pedig bokszivarral traktálja őket. Az illetőtől függ hogy a nép-e az, a mely a rövidet szívja vagy intelligens ember, de tény az, hogy sok intelligens ember van, a kit még bokszivarral is meg lehet vesztegetni; vannak rá példák. Ha ez a 7. §. törvényerőre emelkedik, hogy mégis azok a hiányok orvosoltassanak és csak azok a túlkapások kerííltessenek el és általában az a czél, a melyet a t. miniszter úr és a bizottság is szem előtt tartott, bátor vagyok ezen szakasznak két pontjához módosítványt benyújtani. Először a b) ponthoz, a mely a következőleg szól (olvassa): »oly választókerületekben, melyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátása, a választás helyén és annak ideje alatt«. Csak azt a kis módosítást akarom hozzátoldani (olvassa): »Az ellátási díj azonban egy koronát nem haladhat túl.« (Derültség a baloldalon.) Midőn ezt az indítványomat benyújtom, tudom, hogy ezzel az összeggel a választásnál egy napra a választók többségét el lehet látni. Ha tehát komoly az a szándék, hogy az ellátás etetés-itatássá ne fajuljon és csak a legszükségesebbre szorítkozzék, akkor az egy korona tökéletesen megfelel a czélnak. (Igaz! Úgy van! a báloldalon.) Ez az egyik. A másik pedig az, a mit az előttem szólott t. képviselő úr is felemlített, a c) pontbaD van benn (olvassa): » választóknak zászlókkal és csekély értékű jelvényekkel való ellátása.« Ehhez az a módosításom van, hogy ezen két szó: »csekély értékfí« tétessék e szó elé: »zászlókkal« és akkor a pont a következőkép fog hangzani (olvassa): » Választóknak cseKÉPVH. NAPLÓ 1892—97. XXXIII. KÖTET. kély értékű zászlókkal és jelvényekkel való ellátása«. Az indokok pedig a következők. Ha gombot nem csinálnak vagy lándzsát, lehet khinai pénzből a választók nevét ráhímezni a zászlóra, a miáltal az már pénzértéket képvisel, a melyet a választó előnyösen értékesíthet. Kérem, a t. házat, hogy módosítványaimat elfogadni méltóztassék (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hévizy János jegyző: Kossuth Ferencz ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Veres József! Veres József. T. képviselőház! Azon érveken kivúl, a melyeket "az előttem szólott t. képviselőtársaim már elősoroltak, én még más okokból sem tudok belenyugodni abba, hogy a törvényjavaslatban a szakasz bemnaradjon és ezúttal mintegy szentesítve legyen az a visszaélés, a melyet eddig a kik gyakorolták is, titkoltak és szégyenlettek. (Igaz! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) Nem felel meg a szakasz az igazságnak, az egyenlőségnek és az erkölcsi érzék követelményeinek (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ebben a javaslatban nagyon sok fontos tekintet egészen méltányláson kivűl hagyatott. Könnyű azt törvénybe iktatni, hogy a választók be- és visszaszállítása, ellátása és jelvényekkel való díszítése mily fokig van megengedve. Csakhogy ha tekintetbe veszszük, hogy Magyarországon a választók száma, a választókertiletek nagysága mily óriási változatot mutat, akkor látjuk, hogy e törvényjavaslat életbeléptetése után a választókerületek valóságos zónatarifába fognak beosztatni. Mert van oly választókerület, a hol a választók száma Í50 és van viszont olyan, a melyben 6000 a választó. Ez óriási különbség mellett egy zóna fog beállani és a 150 választóval biró kerület lesz az első zóna szomszédos forgalom; azután a 6000 a XIV, szakaszon túl, a hová már nem minden szegény ember indulhat el, hogy ott magának népszerűséget és többséget szerezhessen. (Derültség és tetszés a szélső baloldalon.) Azonfelül vannak választókerületek, melyek egy városra szoiitkozn k, és vannak olyanok, melyekhez 80—90 község tartozik. Az egy városból álló kerületben ezen költségek mind nem lesznek szükségesek, sőt a törvény szerint tilalmasak is lesznek; de a hol 80—90 község van és néha egy-egy községből két-három embert kell összeszedni, a messze vidékről, hol vasút nincs, kocsin beszállítani és napokon át oda és vissza és a választás napján ellátni kell, ez irtózatos költség lesz, a mi a választó kerületek közt nagy különbséget fog előidézni. Igen keresett czikké válik a kicsiny szavazó közönséggel biró és egy helyen levő vá35