Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

635. országos ülés 1896. június 12-én, pénteken. 267 Még két mődosítvány van hátra. Az egyik Kossuth Ferencz képviselő úré, a ki a 18. pont végére ezt akarja tenni: »Ha a bizalmi férfiak alkalmazására fel nem hivatott.« A kik ezt elfogadják, kérem, álljanak fel. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Többség!) Kérem, a kik nem fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik.) Kívánják a megszámlálást? (Nem!) A többség nem fogadta el. Következik Pázmándy képviselő úr pótlása (olvassa): »vagy ha a képviselőjelöltet ajánlott választók által megnevezett bizalmi férfiakat ellenőrzési működésűkben gátolt;!, vagy őket a szavazóhelyiségből kiutasította*. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kérem azokat, a kik ezt a pótlást (Zaj a bal- és szélső baloldalán.) elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik. Zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) Kérem azokat, a kik ezt nem fogadják el, legyenek szívesek felállani. (Megtörténik). A többség nem fogadja el. Tehát a ház mellőzte mindkét módosítványt. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Következik a 19. pont. (Olvassa.) Hévizy János jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T- ház! (Halljuk! Halljuk!) Azért szólalok fel, hogy az igazságügyminiszter urat arra kérjem, hogy a felhozott indokokkal szemben a vita bezárása előtt mondja el véleményét, mert a vitát így a tanácskozás színvonalán tartani nem lehet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy ha a javaslatot és módosítványt beadók elmondják a maguk érveiket, akkor az a vitatkozásnak, az a komoly tárgyalásnak a rendje, hogy az ellenérvek abban az időben mondassanak el, a mikor lehet rájuk válaszolni. (Helyeslés a balóldalmi.) Én nem tudom, parlamenti tanácskozási taktika kiván-e ez lenni, avagy pedig szerencsétlen menekülés a mi argumentumaink elől. (Ellenmondások a jobboldalon.) Első esetben és a másodikban is az méltatlan arra a helyre, melyet a miniszter úr elfoglal. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nehogy azt tessék hinni a miniszter urnak, hogy egy ily javaslatot, a mely az életben annyi félremagyarázásra ad alkalmat, a választási elnöknek önkénykedésére nyit annyi tért, a közönség megnyugvással fog fogadni; tessék ellenérveiket szembeállítani. Hogy ha önöknek igazságuk van, győzzenek meg erről bennünket és győzzék meg az országot. Ha pediglen csak így akarják a tanácskozást folytatni, mint eddig, akkor legjobb, ha nem is képviselőket választanak, hanem tessék ide 200 katonát beküldeni, az legalább benn ül, nem sétál ki és be, az szavaz ép oly pontossággal, mint önök, de legalább szalutál és nem rendetlenkedik. Ezt jegyzem meg a tanácskozás menetére nézve és kérem a t. miniszter urat, tegye lehetővé nekünk is a vitatkozást és a ház elnökének azt, hogy itt a rendet könnyen fenn tudja tartani és a ház méltóságát megőrizni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Miután senkisem kivan szólani ehhez a szakaszhoz (Élénk derültség.) és azt vettem ki, hogy Ugron Gábor képviselő úr is elfogadja a 19. pontot, tehát ezt a ház által elfogadottnak jelentem ki. Következik a 20. pont. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 20. pontot). Hévizy János jegyző: Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. képviselőház! Abban a reményben szólalok fel most, hogy ennél a 20. pontnál azt a módosítványt, a melyet be fogok nyújtani, a túloldal is és a t. miniszter úr is el fogja fogadni. (Zaj a szélső baloldalon.) Ez a 20. pont úgy, a mint most fogalmazva van, egy abszurdum; ennek a keresztülvitele az összes választási törvényeinken kereszttílvonuló azon elvnek a megváltoztatását jelenti, hogy a megjelent választóknak a többsége nyilatkozik és választja meg a képviselőt, nem pedig a választói lisztákou összeírt választóknak a többsége. Ez egy elv a magyar választási törvényben, s úgy tudom, hogy minden európai választási törvényben. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) A 20. pont ezt az elvet halomra dönti, mert azt mondja: »ha az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 75. és 83. §-ai (159. §.) ellenére azon községek vagy városrészek, a melyek a megállapított sorrendben meg nem jelentek, szavazásra fel nem hívattak és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel. Ez statuál egy nóvumot a választásokra nézve. Szükséges lesz tehát ezután, hogy Magyarországon ne a megjelent választók többsége nyilatkozzék, hanem a választói lisztákban foglalt összes választók többsége, mi által egy rakás választás lehetetlenné lesz téve. Most azt tetszik mondani: hátha egyhangú a választás ? Nagyon könnyű lesz minden választást lehetetlenné tenni, mert a mint az egyik párt megtudja, hogy a megjelentek száma nem többsége az összes összeírt választók számának, azonnal be fog adni egy ajánlatot, és akkor nem lévén jelen az összes beírt választók többsége, a választás lehetetlenné lesz téve. Ily hanyagul, ily abszurd módon van ez a törvény megalkotva. Remélem, hogy egy ilyen javaslat módosításához első sorban a t. miuiszter 34*