Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

268 635. országos ülés 18äfi. június 12-én, pénteken. ár és a t. többség hozzá fog járulni. Van szerencsém a 20. ponthoz a következő módosítást beadni: »a 20. pontból kihagyandó a szakasz azon része, mely e szavak után »szavazásra fel nem hivattak « következik. Ha ezt a törvényt így keresztül aktájuk vinni, akkor a választási törvényt alaposan meg kell változtatni, egészen új elvet kell statuálni. Ha nem hagyjuk ki azt a részt, mely a módosítvány szerint kihagyandó, akkor * szakasz így fenn nem maradhat. Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon). Hévizy János jegyző: Issekutz Győző! Issekutz Győző: T. ház! Én a magam részéről a Pázniándy Dénes t. képviselőtársam által beadott módosítványt nem vagyok képes elfogadni. Épen azért, mert a módosítványt el nem fogadom, tartom kötelességemnek, hogy szavazatomat megindokoljam, különösen azon szempontból, hogy azon szemrehányás ne érhessen, mintha az ellenzék részéről jövő módosítványokat nem tudom miféle háttérből nem lennék hajlandó megszavazni. Midőn egy ily törvényt akarunk megalkotni, engem sem pártszenvedély, sem pártpolitikai érdek nem vezet és mindig legjobb meggyőződésem szerint szoktam szavazatom adásánál eljárni. Hogy kimutassam, hogy nem fogadhatom el Pázmándy Dénes képviselő úr módosítványát, vagyok bátor a szakasz értelmét röviden bonczolás alá venni. (Halljuk! Halljuk!) A 20 pont azt mondja: »Ha az 1874 : XXXIII. törvényczikk 75. és 83. §-ai. ellenére azon községek vagy városrészek, a melyek a megállapított sorrendben meg sem jelentek, szavazásra fel nem hivattak . . .« Mit akar a törvény ebben a pontban felállítani? Biztosítani akarja a választók jogát, szankcziót akar adni a választási törvény azon intézkedésének, hogyha a városrészek vagy községek meg nem jelentek sorrendben, az elnök legyen köteles őket később is szavazásra felhívni, j De ha csak annyit fogad el t. képviselőtársam és a ház is azt fogadná el, bátor vagyok rögtön kimutatni, micsoda anomália állana be az ő módosításának elfogadása esetén. (Halljuk! Halljuk!) Mondjuk, hogy a választási elnök egy olyan pártnak az érdekeit kívánja előmozdítani, a melyik kisebbségben van, akkor ez az eset fog beállani és azt hiszein, hogy minden választási elnök — olyan elnököt értek, a milyenek mindig szoktak a levegőben lenni — úgy fogna eljárni, hogy egyszerűen a párttal megegyeznék, hogy a sorrenden lévő városrész vagy községek valamelyikét ne küldje be a szavazásra. Ezt saját pártjával a kulisszák mögött megállapítaná és akkor egyúttal elmulasztja azt, hogy a sorrend után, a mikor már mindnyájan a sorrend szerint leszavaztak, ismét előhívja az illető nem szavazott városrészt vagy községet. Ekkor egy nyilvános semmiségi esettel állunk szemben és a többségben lévő párt világosan ki van szolgáltatva az illető választási elnök önkényének. Ezzel a választási elnöki visszaéléssel szemben nyújt épen biztosítékot e pont második része, a mely azt mondja, hogy ahhoz, hogy a sorrendben meg nem jelentek később sem hívattak fel a szavazásra, szükséges még az is, hogy a képviselőnek az általános többségnek megfelelő szavazatok adassanak le. Ez tehát épen egy kautéla arra nézve, hogy egy föltétlenül többségben lévő párttal szemben a választási elnök ily visszaélést ne követhessen el. Azt hiszem t. képviselőház, hogy talán nem látszom túlságos szerénytelennek, ha felteszem, hogy t. képviselőtársamat is sikerűit meggyőzni módosítványának azon irányáról, hogy az épen az önkénynek nyitna tág teret. Ezek alapján kérem, hogy módosítványát legyen szíves visszavonni, de a házat mindenesetre kérem, hogy azt elfogadni ne méltóztassék, (Általános helyeslés.) Hévizy János: Madarász József! Madarász József: T. képviselőház! Magam is abban a helyzetben vagyok, hogy Pázniándy Dénes t. képviselőtársamat módosítványának visszavonására kérjem fel. Teljesen helyes az az észrevétele, hogy óvakodni kell attól, hogy mindenkép a választókerűlet összes akár megjelent, akár meg nem jelent választók többségétől tétessék függővé a képviselőválasztás érvényessége. De e 20. pontban nem ez van kifejezve, hanem az, hogy ha az elnök elmulasztotta másodszor is felhívni azon városrészeket vagy községekbeli azon választókat, a kik első ízben nem szavaztak, akkor köveíeltetik az, hogy az összes összeírt választóközönségnek többségét birja a megválasztott képviselő és ez igen helyes. És minthogy pedig itt nincsen azon elv megtámadva, mely eddigi törvényeinkben megvan, hogy ha törvényesen folyik a válasz^ tás, csakis a megjelent választók többsége által választatik képviselővé azon kerület jelöltje, ennélfogva ismételve kérem t. képviselőtársamat, hogy módosítványát visszavonni szíveskedjék. (Helyeslés.) Pázmándy Dénes: T. képviselőház! Az előadottak után módosítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a 20. pont változatlanul elfogadtatott. Perczel Béni jegyző (olvassa a 21., 22., 23., 24. pontokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 25. pontot). Hévizy János jegyző: Mülek Lajos! Miilek Lajos: T. ház! Nálunk a törve-