Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

246 634. országos ülés Í89ű. junius 10-én, szerdán. vezethet más, mint az országnak, a parlamentarizmusnak az érdeke és az a törekvés kell, hogy vezessen bennünket, miszerint azt a rákfenét, ha fáj is sokaknak, ha vérzik is, kivágjuk a nemzet testéből, mint romlott anyagot, mert míg ez benne lesz, addig a politikai életben nyugodtság nem lehet. Míg az ügyek úgy nem vezettetnek, a mint azt az ország érdekei kivánják, míg tiszta választások, legalább emberileg tiszta választások útján összejött parlament nem fog lenni, addig joggal vetheti ellen bárki is, hogy hivatalos presszióval, etetéssel, itatással, megvesztegetéssel, erőszakkal, fegyveres erőknek felhasználásával összecsoportosított többség útján ülhet itt valaki; a mint ezt a mai politikai életben bátran elkövetheti és teheti mindenki. Addig, t. ház, ebben az országban sem a politikai nézeteknek kölcsönös méltánylása, sem a politikai meggyőződéseknek kölcsönös tisztelete, sem pedig a közkormányzatban az a tisztaság, a közkormányzatn i,k az a méltósága, a mely kell, hogy egy államkormányzatot jellemezzen, helyre nem állhat, a mi-': az az alap, a melyen ezen parlament nyugszik, nem birja garaneziáií az erkölcsi tisztaságnak, a politikai becsületességnek. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezért kérem én, t. ház, hogy méltóztassék kibővíteni a 11 pontot azokkal, a melyeknek alkatelemeit felszólalásom folyamán előadni bátor voltam. S most engedje meg a t. képviselőház, hogy azt szövegezetten is felolvassam. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Módosítvány. A 1!. pont gyanánt tétessék. Ismét'em a 11. pont, a mint itt van, szószerint be van foglalva ebbe is. (Olvassa); »Módosítvány. 11, pont gyanánt tétessék. Ha közhivatalnok olyan választónak, a ki az ő hivatali alárendeltje, arra nézve, hogy mely jelöltre szavazzon vagy mikor szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, útbaigazítást adott, vagy bármely választót hivatali hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó Ígérete, vagy fenyegetése által, vagy pedig hivatali hatalmának általában való felhasználásával, bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra bírt, vagy hivatalos hatalmával visszaélve kényszerített,« — Eddig benne van — »vagy szavazati jogának gyakorlására vagy e czélból való gyülekezésre, vagy a választás székhelyére vagy a szavazási helyiséghez való menetelre csendőr vagy a fegyveres erő tagja által, vagy ilyennek segítségével felhívott, vagy személyes szabadságának korlátozásával ily czélból csendőr vagy a fegyveres erő tagja által bizonyos helyen őriztetett, (Felkiáltások a bal- és S0élsö baloldalon; Nagyon helyes!) vagy ha a csendőr vagy a fegyveres erő tagja ily cselekményt illetékes utasítás nélkül elkövetett és bebizenyíttntik, hogy az a választó, kivel szemben ily cselekmény elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy más jelöltre való szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte.« (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ajánlom, t. képviselőház, elfogadásra módosítványomat, ajánlom azzal az erős meggyőződéssel, hogy ha a t. képviselőház ezt a módosítványt kegyes lenne elfogadni, a magyar politikai életnek olyan szolgálatot tenne a tisztelt többség, a mely e módosítvány körtíl alakúi, hogy az megtisztítaná ezt a ma megfertőzött politikai levegőt és Magyarország közélete az új levegőben tisztábban, biztosabban haladhatna állami czéljai és állami feladatainak megoldása felé. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Plósz Sándor! Plósz Sándor államtitkár: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Én azt vártam, hogy ezt a módosítást, a melyet Gulner Gyula t. képviselő úr benyújtott, a 3. §. 5. pontjánál fogja előterjeszteni. Ott ellenben ezt mellőzte. Ez nagyon sajátságos. Ebből már most az következnék, hogy ha ezeket a cselekményeket, amelyek a módosítványban foglaltatnak, más valaki követi el, akkor a választás érvénytelen lesz, illetőleg akkor azok a szavazatok leszámíttatnak, a melyek a 11. pontban említett módon befolyásoltattak; ellenben ha maga az a képviselőjelölt követi el e cselekményeket, akkor a választás nem lesz abszolúte érvénytelen. (Felkiáltások a szélső báloldalon: Tessék módosítani!) Ezen már túlvagyunk. Pedig az abszolút érvénytelenség esetei közé felveendők mindazok, a melyek méltatlanná teszik a képviselőt, azért, mert oly cselekményeket követett el, a melyek büutető törvényekbe ütköznek. Ebben tehát sajátságos ellentmondás van, hogy e módosítást az 5. pontnál nem tették meg, azaz volna ellenmondás, ha a javaslat 11. pontja nem fedné már mindazt, a mi a kibővítésben foglaltatik. Ali. pontban jelenleg kettő foglaltatik. Az egyik (olvassa): »ha közhivatalnok, hivatali hatáskörébe eső cselekménye vagy arra vonatkozó Ígérete által, valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra birt.« A másik: »vagy hivatali hatalmával vissza' élve kényszerített.« Az egyik, a mit kiemeltem, megfelel a büntetőtörvény 187. §-ának, a maiik megfelel a büntetőtörvény összes, a hivatali hatalommal való visszaélésre vonatkozó szaka-