Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

684. országos ülés 1896. junius 10-én, szerdán. 247 szainak, tehát nemcsak a 471—475. §-oknak, hanem egyéb erre vonatkozó szakaszoknak is. Ide tartozik egyebek közt a személyes szabad­ságnak, a házjognak közhivatalnok által való megsértése is, a mennyiben az illető hivatalnok azt hivatali hatalmával való visszaéléssel kö vette el. Már most mindaz, a mi a büntető törvény e szakaszaiban foglaltatik, benne van a javaslat 5. és 11. pontjában is, és mindaz érvénytelenné teszi a választást, ha a köztiszt­viselő maga követi el, és érvénytelenné teszi az illető szavazatokat, melyek közhivatalnok befolyása következtében adattak be, vagy hozzá­számítandókká teszi azokat, a melyek ilyen ok­ból be nem adattak. A most benyújtott módosítvány összefügg egy másik módosítványnyal, mely ugyan még nem tétetett meg a részletes tárgyalás alkal­mával, mely azonban az Apponyi-féle módosít­ványban benn foglaltatik. Ez tudniillik a 170. §., mely büntetőjogi szankcziót tartalmaz, és saját­ságos módon e büntetőjogi szankczió, daczára annak, hogy szigorítani akarja a törvényt, sok­kal enyhébb, mint az, a melyet a büntetőtörvény már is felállít. így például a büntetőtörvény 472. §-a szerint (olvassa): »Á hivatali hatalom­mal való visszaélés bűntettét követi el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon közhivatalnok, a ki a fegyveres erőt jogos in­dok nélkül alkalmazza, vagy beavatkozásra felhívj a.« (Felkiáltások a szélsőbalon : Sohasem alkalmazzák !) Elnök : Csendet kérek ! Plósz Sándor államtitkár: Bocsánat, ha egy törvényt nem alkalmaznak, nem úgy érjük el, hogy alkalmaztassák, ha ismételve kimondjuk, vagy pláne egy módosítványnyal tetemesen meg­enyhítjük. Hisz, ha tízszer is megírjuk, abban még nincs garanczia arra nézve, hogy végre is haj tátik. Ezekben, azt hiszem, kimutattam, hogy mindaz, a mi a módosítványban foglaltatik, úgy is benne van a szövegben. . . . Bánó József: Bízza ránk, majd mi végre­hajtjuk! (Derültség a baloldalon.) Plósz Sándor államtitkár:.... és ennél fogva ez a módosítvány felesleges. Kérem azt mellőztetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Molnár Antal jegyző: Issekutz Győző! Issekutz Győző : T. képviselőház ! A ma­gam részéről Gulner Gyula t. képviselőtársam módosítványát a legmelegebben tudom ajánlani. (halljuk!) Nem akarok most azon politikai indokokra kitérni, a mely politikai indokok feltétlenül — a mint magát t. barátom ki­fejezte — a politikai élet tisztasága érdekében követelik a módosítvány elfogadását; de én világosan és röviden csupán azokra a jogászi előadásokra — mert érveknek nem tekinthetem, ! tisztán előadásnak tartom — azon jogászi elő­adásokra, a melyeket a t. államtitkár úr itt előadott, kívánom a reflexióimat megtenni. A t. államtitkár úr, úgy látszik, hogy a módosít ványnak, sőt az egész törvényjavaslatnak lényegét és inteuezióját összezavarni méltóztatik a választási visszaélésekre fennálló büntető szabályokkal. A knriai bíráskodás egész törvény­javaslatának és így ezen módosítványnak is czélja az, hogy a választásoknak a tisztaságát bizto­sítsa 7 (Ügy van ! balfelöl) a büntetőtörvénynek pedig a czélja az, hogy a visszaéléseket meg­torolja. És épen azért én a magam részéről bámulni vagyok kénytelen a&on. hogy az állam­titkár úr miért bámul a felett, hogy a mikor a büntetőtűrvényköuyv foglal intézkedéseket a tekintetben, bogy például a hivatalos hatalom­mal való visszaélés bűntettei bűnfenyítő eljárás alá vonassanak és megtoroltassanak, arra is akarunk intézkedéseket tenni, hogy ebben az esetben maga a választás, a melynek érdekében, illetőleg meghamisítása végett azok a büntetendő cselekmények elkövettettek, érvényteleníttessék. Gulner Gyula t. barátom indítványának czélja az, hogy az, a mi indítványában benfog­laltatik, mint a, választást megsemmisítő ok a taxáczió rendszerébe beiHeszíessék, (Úgy van! balfelöl.) Az államtitkár úr felemiitette, és én ezen nem csodálkozom, hogy mint kodifikátor mindenütt a kodifikátori művészetnek a techni­kájára helyezi a fősúlyt, hogy t. barátom miért nem az 5. §-nál terjesztette elő e módosítvá­nyát. Engedelmet kérek, én a magam részéről nem látok teljességgel indokot arra, hogy t. bará­tom miért terjesztette volna elő az 5. §-nál módosítványát, mert módosítványának czélja az, hogy a közhivatalnokok részéről jövő erkölcsi befolyásolás alól mentse meg a választót és második része az, hogy a választót a közhiva­talnok részéről jövő nyers erőszak ellenében védelmezze meg, illetőleg ebben a két esetben az erkölcsi befolyásolás és fizikai kényszerrel szemben az ilyen választásokat érvényteleníteni lehessen. Ennek a helye az én igénytelen fel­fogásom szerint, igenis ott volt, a hol azután ezek, a külön konkrét eseteket magukban fog­laló többi taxácziók már befejezést nyertek. Épen ezért én, t. képviselőház, azt hiszem, hogy az igen t. államtitkár urnak jogászi szem­pontból törtónt előadása jogászi okból alkalmas legkevésbbé arra, hogy t. barátomnak politikai érdekből csakugyan annyira indokolt módosít­ványát a többség elutasítsa, s ép ezért a sza­bad választás érdekében a közhivatalnoki tisz­tesség és reputáezió helyreállítása érdekében ajánlom a módosítványt elfogadásra. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző: Ugron Gábor!

Next

/
Oldalképek
Tartalom