Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

238 034. országos Blés (896. jniiiiis 10 én. szerdán. objektív szempontokból vannak megállapítva az ott előforduló rendelkezések, objektív mérlegelése a körülményeknek és cselekményeknek, melyek az utóbbi időben felmerííltek és a melyek azt a tanúságot szolgáltatják, hogy cselekmények korlátozására és megtorlására a vallás és erkölcs érdekében feltétlenül szükség van. És ha objektíve megvizsgálják azon rendelkezéseket, melyek ezen szakaszban foglaltatnak, be fogják látni, hogy azok a határon túl nem mentek, a szükségletnek megfelelnek és belőlük kihagyni semmit sem lehet. A 9. pont első bekezdése azt a cselekményt tárgyazza és azt igyekszik korlátozni, midőn a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségbe vagy vallásos jellegű gyülekezetbe (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) korteskedés vitetik be. Azt hiszem, e tekintetben egyetért velem a t. ház, hogy ezt korlátozni kell és ezt tűrni nem szabad. Kétely merült fel az iránt, precziz-e és helyes-e ennek a pontnak azon kifejezése: »vallásos jellegű gyülekezet« ? Ez, t. liáz, teljesen korrekt, ezt preczizebben kifejezni nem lehet, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) a vallás szertartásainak végzésére tehát isteni tiszteletre szánt helyről beszél előbb e pont és aztán vallásos jellegű gyülekezetről, a mely Szintén nem egyéb, mint isteni tisztelet ezé]fából összejött gyülekezet. (Felkiáltások a baloldalon: Tessék ezt bevenni!) Ezt sem bíró, sem jogász (Zaj a baléi szélső baloldalon.) nem fogja összezavarni azzal, a mit Ugron Gábor t. bépviselő úr mondott, a ki egyházi gyülekezetekről beszél, a melyeken az egyes egyházaknak folyó ügyei nyernek elintézést, a melyek tehát nem isteni tisztelet végzésére, hanem ügyek elintézésére jönnek össze. Ezt összezavarni igen, de preczizebben kifejezni nem lehet. A második pont szövegezése ellen is merült fel kifogás. (Zaj.) Ugron Gábor képviselő úr különösen »vagy túlvilági büntetéssel fenyegetett* szavakat kívánja kihagyni. Ezt azonban én kihagyhatónak nem tartom, (Mozgás és nyugtalanság a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfeloi.) mert esetek merültek fel, a midőn izgatás czéljából egyeseket azzal fenyegettek, hogy »ha »A«-ra nem szavazasz, el fogsz kárhozni, bűneid megbocsátva nem lesznek«. Ilyenféle esetek ismételve fordultak elő. A túlvilági büntetéssel való fenyegetés pedig azzal a néppel szemben alkalmazva, a mely épen kisebb értelmiséggel bir, annak a kedélyére, lelkületére (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) nagy hatással szokott lenni. (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Erdély Sándor igazságügyminiszter: A ki azonban mégis gondolkodik, rájöhet arra, hogy ennek a fenyegetésnek semmi értelme nincs, hogy ő azért, mert »A«-ra szavazott, el nem kárhozhatik. Méltóztassék már most meggondolni, hogy egy ilyen lelkületre és kedélyre micsoda hatása van az ilyen izgatásnak, (Helyeslés a jobboldalon.) ha megtudja, hogy az mind ámítás, hogy az hazugság. Egész vallásos érzületére, egész erkölcsiségére micsoda befolyása van az ilyen izgatásnak. Kérem tehát ezt, úgy a mint szövegezve van, elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zajos ellenmondások a hal- és szélső baloldalon.) Meszlény Lajos: A városligetben is tiltsák el a Pokolt! (Mozgás és derültség.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Horánszky Nándor képviselő úr a c) pont szövegezése ellen tesz kifogást. Ez a c) pont abban a szövegben, a mint van, máskép nem értelmezhető, mint hogy az az előző három pontban jelzett preczize körülírt cselekményekre vonatkozik : (Ellenmondások a szélső baloldalon.) »Vagy ily cselek vényben részes«, tudniillik az a), b) és c) pontban jelzett cselekvényben . . . Horánszky Mndor : »Cselekvényekben!« Magyar ember így mondja ! Erdély Sándor igazságügyminiszter: . . . »vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezetté bt az ellen a szó ellen van kifogása, hogy »beleegyezett«. A részesség a büntetőtörvényben preczize meg van határozva. Az a kérdés pedig, hogy mikor tekintessék beleegyezőnek, ismét általánosan ismert defmiczió. (Halljuk! Halljuk!) Hallgatag vagy valamely cselekvény által kell beleegyeznie a cselekvénynek elkövetésébe (Mozgás és zaj a bal- és szélső báloldalon. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk!) és ha a beleegyezés ismérvei hiányzanak, akkor a bíró nem fogja beleegyezőnek tekinteni. Horánázky Nándor: Miért? Erdély Sándor igazságügyminiszter: Mert más a »részes« és más a »beleegyező«. (Folytonos zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk /) Elnök : Csendet kérek ! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Akár utasítanák vissza tehát a bizottsághoz, akár nem, ezt preczizebben, érthetőbben kifejezni nem lehetne. (Mozgás és ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Különben itt van a javaslatnak 6. §-a, mely így szól (olvassa) : »Ezen törvény értelmében a részesség forog fenn: ha a képviselő mást a cselekmény elkövetésére szándékosan reábir; ha a cselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti, vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reábir; úgyszintén ha másokkal a cselekmény