Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-632

200 632. országos ülés 1896. június 2-án, kedden. gyakorolni és választás útján reám ruházott, (Nagy zaja szélső baloldalon.) ezt a hatalmat gyakoroltam függetlenül. (Nagy zaj és közbekiáltások a szélső baloldalon.) Engem ezért felelősségre nem lehet vonni. Tgy kaptam a megbízást, így fogadtam azt el, (Folytonos, nagy zaj és közbekiáltások a szélső balcldalon) és a miként a képviselőház egészét alkotmányunk szerint felelősségre nem lehet vonni, úgy engem felelősségre nem lehet vonni. így kaptam a megbízatást, így fogadtam el, és a mint a képviselőház egészét senki az alkotmány szerint felelősségre nem vonhatja, úgy engem, a ki a ház jogát, egy alkotmányos jogot abban a hatáskörben gyakorol, a mint azt a ház reám ruházta, felelősségre vonni ezért nem lehet. Ha van felelősség, az az erkölcsi felelősség. ÉR azt elvállalom. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Azt a történet fogja megállapítani. (Derültség a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, a képviselő úr padsorai nem képezik a történet ítélőszékét, a képviselő úr pedig nem Klio istenasszonya. (Derültség és zaj a szélső baloldalon.) Elnök ; Kérem a képviselő urakat, legyenek csendben ! Eötvös Károly: T. ház! Elnök: Mi ezímen kiváa a képviselő úr szólani ? Eötvös Károly: Személyes kérdésben. (Halljuk! Halljuk!) Én csak egy szóval jelentem ki azt, hogy a t. képviselő úr téved, mert én az ő tehetségét kétségbe nem vontam soha, én az ő igen szép tehetségével — fájdalom — igen meg vagyok elégedve. (Derültség a szélső baloldalon.) Német jogászi dolgait pedig nem e törvényjavaslatra vonatkoztattam, mert ezt egy igazságügy miniszter úr terjesztette elő, a kiről most nem akarok itt szólani, mert hiszen t. elnökünk ez idő szerint, hanem mai felszólalásának egész jellegére vonatkoztattam. (Zaj.) Ugron Gábor: Zagyvalék! Eötvös Károly: Ismerem alkotmányunk szabványait, felelőssé nem teszem azért, hogy ő a kaposvári mandátum dolgában így vagy úgy intézkedett; hanem a világ legmagasabb bíróságának minden döntvényét is szabad és kötelesség vagy ijesztő, vagy követendő például felállítani. Jellinek Arthur: De nem az egyes szavazó bírákat kiszakítani ! (Derültség a szélső balcldalon.) Eötvös Károly*. Én a t. képviselőtársam bírói döntését elijesztő például idéztem itt, mint olyant, a mely erre a törvényjavaslatra vezetett. (Derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után) Elnök: Kérem, foglalják el helyüket. Az ülést újra megnyitom. Molnár Antal jegyző: Erdély Sándor igazságügyminiszter! Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház ! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak alapelveit, czélját és szerkezetét t. barátom, az előadó úr azokkal az elvekkel együtt, a melyek abban lefektetve vannak, igen alaposan és szakszerű megvilágítással ismertetvén, én a magam részéről az általa elmondottak ismétlésébe nem bocsájtkozom. Kötelességemnek tartom azonban azokra, a melyek itt a tárgyalás folyamán felhozattak, röviden és csak nagy általánosságban '• észrevételeimet megtenni. (Halljuk ! Halljuk!) Ha semmiből nem, már magukból az itt felhozott, egymással ellentétben levő érvekből meggyőződhetett mindenki, hogy ennek a törvényjavaslatnak egész politikai életünk alakulására kiható nagyfontosságú, nehéz kérdéseket kell megoldania. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Oly kérdéseket, a melyek megoldásánál a legnagyobb fokú objektivitásra van szükségünk s olyan kérdéseket, a melyek megoldásánál hazai etnográfiai és kulturális viszonyainkra a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk. Egy elvontan, az elmélet szabályai szerint talán helyesnek feltüntethető, de az ország viszonyaira való alkalmazásában elhibázott rendelkezés sehol érzékenyebben meg nem boszúlná magát, mint épen ebben az esetben. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De erős kritika tárgyává kell tennünk a gyakorlati élet által felvetett azon egyes eseteket és cselekményeket is, a melyeknek szabályozására, megakadályozására és megtorlására ennek a törvénynek megalkotását szükségesnek találjuk. E törvény megalkotásánál különösen és főleg óvakodnunk kell attól, hogy azokat az úgynevezett választási visszaéléseket ne a pártpolitika szemüvegén keresztül vizsgáljuk. (Helyeslés.) Ez a szemüveg nem mutatja sóba a valót. (Igazi Úgy van!) És ha az ez úton nyert eredmény után indulunk és annak az alapján alkotjuk meg a törvényt, akkor ezzel a törvénynyel nem fogjuk elérni azt a czélt, a mire törekszünk, hanem megalkothatjuk úgy, hogy az épen az egységes magyar nemzeti politika egészséges és erőteljes fejlődésének fog gátul szolgálni. (Úgy van! Helyeslés.) A gyakorlati élet tapasztalatait objektív mérlegre kell vetni. És azokat a visszaéléseket és túlkapásokat, melyek a választásoknál rendszerint előfordulni szoktak, igenis meg kell torolni, meg kell akadályozni, azonban óvakodni kell attól, hogy a választások törvényessége és tisztasága czéljának elérésére feltétlenül nem szükséges, olyau törve-