Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-630

680. országos ülés 1S96. képviselőház külön vizsgálat útján kideríti ezeknek a visszaéléseknek nagyobb mérvíí voltát, s ha ezt kiderítette s a bíráló bizottság jelentést tesz a képviselőháznak, a képviselőház a véleményes jelentés alapján egyszerűen szavazással eldönti, hogy annak a kerületnek választási joga azon országgyűlés tartamára felfüggesztetik. (Helyeslés.) Azt hiszem, nincsen a háznak egyetlen tagja sem, a ki ezt a rendelkezést, szemben a múltakkal, saját speeziális viszonyainkra való tekintette], ne helyeselné. Nem akarok itt az általános vita elején hosszasan kiterjeszkedni a javaslat egyéb rendelkezéseinek ismertetésére, mert már úgyis soká veszem igénybe a t. ház becses figyelmét és türelmét. (Ralijuk! Halljuk!) Nem akarok kiterjeszkedni az eljárás szabályainak ismertetésére ; hanem ki kell emelnem, hogy a javaslatnak a választási törvénynyel szemben az volt az álláspontja, hogy ennek csak azon rendelkezéseit akarja módosítani, kiegészíteni és megváltoztatni, a melyek nélkül ezt a bíráskodást helyesen gyakorolni sem a kúriának, sem a képviselőháznak nem volna lehetséges. Ennélfogva a választási törvénynek némely rendelkezései már magában az eredeti javaslatban is módosítás és kiegészítés alá jutottak. És azt hiszem, hogy a t. ház tagjai közül azok, kik a javaslattal tüzetesen foglalkoztak, ezt belátják és mi mindnyájan készséggel hozzá fogunk járulni e módosításokhoz. Hátra van még, hogy kiterjeszkedjem azon mődosítványokra, melyekkel foglalkozott a harminczas bizottság, a melyhez ez a törvényjavaslat ismételten utasíttatott tárgyalás végett, értem a gr. Apponyi Albert képviselőtársunk által belerjesztett módosítványokat. (Halljuk! Halljuk!) Ezen módosítások, t. ház, három csoportra oszthatók. Az első csoport vonatkozik magának a törvényjavaslatnak, még pedig általános rendelkezésének, különösen az érvénytelenségi okoknak módosítására, illetőleg kiegészítésére. A második csoport a választási törvény némely intézkedéseinek módosítására, a harmadik pedig a büntetőtörvénynek módosítására és kiegészítésére vonatkozik. Ezen módosítványok közül az érvénytelenségi okokra vonatkozók közül egyet elfogadott a bizottság és azt mint külön érvénytelenségi okot a 3-ik §. negyedik pontjában be is iktatta. Elfogadta készséggel az eszmét, a mely gróf Apponyi Albert által felvetett, ha szerkezetében és szövegezésében egészen nem fogadta is el a módosítványt, hanem úgy hiszem, hogy maga az eszme egészen híven vissza lett adva abban a módosítványbau, a mint azt niájus 29-én, pénteken. ^47 a bizottság szövegezte. Ez eszme tudniillik arra az esetre vonatkozik, miután a 3. §. második, harmadik, negyedik pontja a választási visszaélésekről szól, abban a vonatkozásban, a hol maga a képviselő követte el mindazon eseteket, feltétlenül törvénytelenségi eseteknek vannak deklarálva. A régi 10., most 11. pontban a tényálladéknak alapján gr. Apponyi t. képviselőtársunk felvétetni kérte azt, hogy ha a képviselő választásának idején közhivatalt viselt és hatalmával visszaélve követi el a visszaéléseket, ez is feltétlenül érvénytelenségi oknak vétessék fel. A bizottság ezt elfogadta, meg is oldotta feladatát, úgy mint azt a szövegezés mutatja. A választási törvény rendelkezéseire nézve a bizottság, bár annak idején hozzájárult azon eszméhez, a mit a javaslat meg is indokolt, hogy a választási törvénynek a bíráskodási legszükségesebb rendelkezéseit módosítsa és kiegészítse, mindazonáltal az eszmével elfogadta, a hol állapotaink javítását és a törvéaynek tökéletesítését látta, mindazon módosítványokat, melyeket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk a választási törvényre vonatkozólag előterjesztett. És habár ezen módosítványok nem is mind egész terjedelmükben lettek elfogadva, mégis igen sok módosítvány egész terjedelmében és úgy lett elfogadva, hogy azt hiszem, a t. ház indokoltnak fogja találni a bizottság eljárását. Az első a választási törvényre vonatkozó elvi jelentőségű — mert nem részleteket tárgyalunk, csakis elvi jelentőségű dolgokat vagyok bátor előhozni — az volt gróf Apponyi Albert módosítványában, hogy az 1874 : XXXIII. tcz. 12. §-ának ötödik pontját és az ezzel összefüggő későbbi törvényeket kihagyatni indítványozta, abból indulva ki, hogy a választónak a névlajsíromba való felvétele és így a jogosítvány megszerzése ne köttessék az előző évi adónak tényleges megfizetéséhez. A bizottság készséggel meghallgatta az indokolást és azt találta, hogy a választási törvénynek, mely czenzuson nyugszik, ezen módosításába bele nem mehet; mert nem is igazságos, nem is méltányos, hogy az, a ki az állammal szemben polgári kötelezettségeit különösen az adófizetés tekintetében vagy épen nem, vagy igen hanyagul teljesíti, mindazon jogokat gyakorolja, a melyek az országnak nem is minden, adóval megterhelt lakosát, de esak bizonyos részét illetik. De, t. képviselőház, az indokolás, a melylyel gr. Apponyi Albert képviselőtársunk ez indítványt megtette, arra birta a bizottságot, hogy az indokok alapján a választási törvény e hivatkozott ötödik pontjának módosításába a következő tartalommal belemenjen. Készséggel elismerjük, hogy vaunak választók, a kik több száz, sőt több ezer forint évi adót fizetnek, ezeknél megesik, hogy akár az össze19*