Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-630

14S 680. országos ülés 1896 . májas 29-én, pénteken. írás helytelensége, akár más ok folytán néhány forint vagy néhány hatos hátralék miatt kihagyatnak a névjegyzékből. Ez formális vexáláesá fajúihat miért is a bizottság készséggel módosította az ötödik pontot oly irányban, hogy ha az illető február 15-ig megfizette előző évi adójának háromnegyed részét s esetleg még e 75°/o-ból is csak 5°/o-kal marad hátralékban, tőle a lajstromba való felvétel megtagadható ne legyen. Ez egyike azon fontosaim rendelkezéseknek, melyeket a választási töryény kiegészítése körűi Apponyí gr. javaslatai közül a bizottság elfogadott. Bár nem látszik talán annyira fontosnak, mégis igen fontos rendelkezés az is, hogy a módosítvány értelmében a névjegyzék évenkénti kiigazítására vonatkozó eljárás nem mint eddig május elsején kezdődik, hanem márczius elsején. Ez egyszerűen technikai kérdésnek látszik, pedig nagy kérdés forog itt szóban, a mennyiben a kúriának módjában lesz, a mint eddig sohasem volt, hogy a hiányosan felszerelt vagy kellően ki nem derített ügyek póteljárás végett visszaküldessenek, s így ha szabályszerűen újra felküldetnek, a kúria még idejében hozhat megnyugtató határozatot, a mi eddig a legtöbb esetben egyszer sem volt lehetséges. A bizottság elfogadta azt is, hogy a választási elnök hatásköre és teendői szabatosan körfíliragsanak és hogy a bizalmi férfiak eskü alá vonassanak. Ezek mind oly rendelkezések, melyek — készséggel elismerem — a választási elj arás preczizitását elő fogják mozdítani. A mi végre a büntetőtörvénykönyvre vonatkozó módosításokat illeti, itt a bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy gróf Apponyi módosítását elfogadhatta volna. Mert vagy olyan cselekedetekre vonatkozott e módosítvány, melyek a legjobb akarat mellett sem voltak konkrét tényállásként körülírhatók s ennélfogva büntetőeljárására sem alkalmasak, vagy olyan rendelkezésekre, a melyek egyik vagy másik büntetőjogi szakaszban már úgy is benfoglaltatnak. Végre nem volt a bizottság abban a helyzetben, hogy gr. Apponyi Albertnek egyik módosítványát. a mely a büntetőtörvénykönyv 92. §-ában foglalt korrekezionálizáczióra, a választási ügyeknél előforduló visszaélések feletti büntető eljárásban a 92. §. eltörlésére, illetőleg figyelmen kivűl hagyására volt irányítva, mert a 92. §. tekintet nélkül arra, hogy vétség-e vagy bűntett, a legsúlyosabb bűntettre is alkalmazandónak mondja a korrekczionálizácziót, ennélfogva a büntetőtörvénykönyvnek ezt a liberális és humánus intézkedését egyedül csak a választási viszszaélésekkel szemben elhagyni vagy eltörölni ezekre nézve nem lehet. T. ház! Ezzel röviden, vázlatosan befejeztem volna előadásomat a törvényjavaslat és gr. Apponyi Albert módosítványai felett. Záradékul vagyok bátor a képviselőháznak kiváló figyelmébe ajánlani a bizottsági jelentésnek azt a részét, a melyben a képviselőháznak kiváló figyelmét hívja fel a bizottság abban az irányban, hogy mivel ezen javaslat folytán, ha az törvényerőre emelkedik, a bíráskodásnak bifurkácziója áll be, ennélfogva a házszabályoknak a bíráskodásra és igazolási eljárásra vonatkozó részei átdolgozandók és a javaslattal összhangba hozandók lesznek. Erre én, mint a bizottság előadója, újból vagyok bátor a tisztelt ház figyelmét felhívni. Végre be kell számolnom még a tisztelt képviselőháznak azon megbízatásról, a melyet a harminczas bizottság kapott akkor, mikor a reverzálisok ügyében több, számszerint 33 törvényhatóságnak kérvényét a harminczas bizottsághoz utasította a ház azzal, hogy ezen kérvényeket lehetőleg figyelembe vegye ezen törvényjavaslat megalkotásánál, illetőleg kiegészítésénél. A bizottságnak álláspontja, amelyet jelentésében preczizirozott s a melyet röviden, végrezüméjében felolvasni bátor vagyok, a következő: (olvassa) »a reverzálisok adása a jelen javaslat érvénytelenségi okai közé beilleszthető nem volt, mert e cselekmény, mint érvénytelenítő oknak elbírálása, az esetek nagy részében bírói eljárásra nem alkalmas, hanem politikai aprecziáczió tárgyát képezi. Ily természetű érvénytelenségi okok a képviselőház által lévén elbírálandók, inkább a házszabályok átdolgozásánál volna ezeknek fölvétele vagy mellőzése eldöntendő. De különben is a reverzálisok titokban adatván, általában csak a választások megtámadására megszabott határidő után jutnak nyilvánosságra, s így mint érvénytelenítő oknak a jelen javaslatban kellő gyakorlati értéke nem volna.« Ezzel, t. ház, befejeztem előadásomat s minthogy a kormány az 1874 : XXXIII. tcz. 89. §-ában foglalt és reárótt feladatnak ezen javaslat megalkotásával s beterjesztésével eleget tett, minthogy erős meggyőződésem az, hogy ezen javaslat közállapotainkat meg fogja javítani, hogy a választási visszaéléseket ha nem is egészen megszüntetni, de legalább lényegesen csökkenteni fogja, most hivatkozom a t. képviselőháznak, a ház minden egyes tagjának hazafiságára s kérem, hogy ezt a javaslatot, mely közállapotaink igaz megjavítását czélozza s erre nézve a helyes eszközöket megválasztja, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Perczel Béni jegyző 1 Gr. Apponyi Albert! Gróf Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem fogom a t. előadó úr igen szakavatott és tárgyilagos fejtegetését lépésről-