Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-630
146 630 « országos ülés 1896. május 29-én, pénteken. kodás, ezélszerű és helyes volt-e ráruházni a kúriára e jogot és ezen tapasztalatok fognak minket arra vezetni, hogy azután vagy külön javaslattal és törvényhozói úton újra intézkedjünk, hogy ezen jog a kúriára, vagy más bíróságra ruháztassák, vagy pedig minden intézkedés nélkül visszaszálljon a jog a képviselőházra. A kúria hatáskörének megállapításánál a javaslat vezéreszméje az volt, hogy csak a javaslatban tüzetesen elősorolt, szabatosan körülirt érvénytelenségi okok tényálladékai, melyek a bírói eljárásra valóban alkalmasak, utaltassanak a királyi kúriához, minden egyéb esetben a képviselőház bíráskodása tartassék fenn. Ennek folytán a képviselőház e joga nincs feladva, csak bizonyos évek tartamára meg van szorítva. Az érvénytelenségi okokat néhány szóban már ismertettem; szükséges, hogy ismertessem már most a törvényjavaslat némely kiváló, fontosabb rendelkezését. (Halljuk ! Bálijuk \) Mindenesetre feltűnt a képviselőház tagjainak a törvény azon intézkedése, hogy némely szolgáltatásokat a büntető törvénykönyv, illetőleg ezen törvény 3. §-ának rendelkezései alól kivon. Ezek a szolgáltatások pedig a választóknak a választás székhelyére való fuvarozásában é« azoknak ott szükséges ellátásában állanak. A ki ismeri választókerületeinket; a ki tudja, hogy egy-egy választókerülethez 10 — 20 — 30, sőt hetven község is tartozik; a ki tudja, hogy órákon keresztül kell egyes községek lakóinak kocsin menniök, a míg a választókerület székhelyére érnek, az be fogja látni, hogy a választók fuvarozását megengedni szükséges és czéltzerű. (Mozgás a szélső baloldalon.) Viszont a ki tudja, hogy a választások székhelyén a választók oly nagy számának befogadására és ellátására alkalmas helyiségek, vendéglők nincsenek, az kétségkívül be fogja látni azt is, hogy a választóknak szükséges ellátása világosan megengedett dolog kell, hogy legyen. Nem új dolog ez, t. képviselőház. Hivatkozom a képviselőházi bíráló bizottságoknak több mint húszéves gyakorlatára, hol a választók ellátását és fuvaroztatását mint szükségességet mindig készséggel elismerték és soha még kisérlet sem történt abban az irányban, hogy valamely választás érvénye szóba hozatott volna ezen szolgáltatások következtében. De, t. ház, szükség volt erre a rendelkezésre, (Halljuk! Halljuk') különösen azon okból, mert a választások érvénye fölött most már jó részben a királyi kúria lesz hivatva Ítélkezni, ha pedig az fog bíráskodni s ezt a rendelkezést a törvénybe fel nem veszsziik, akkor két eset állana elő: vagy a választók ellátásának és fuvarozásának szükségességét be nem látva a törvényt egész szigorával alkalmazná s akkor attól félek, alig maradt volna Magyarországon egyetlen egy választás, a melyet a kúria meg nem semmisíthetett volna, (Mozgás a szélső baloldalon.) vagy pedig, ha a törvényt nem alkalmazná szigorúan, hanem önbelátására lenne hízva, hogy mit tekint és mely fokig szükségesnek és mit nem, akkor bizony igen tág tért és hatalmat adnánk a kúria felfogásának e választások érvényességének elbírálásában s bizonytalan értékű volna e jogszolgáltatás. Ezen szempontok tehát nagyon indokolttá tették, hogy ezt a rendelkezést a törvényjavaslatba felvegyük. (Úgy van! jobb/elöl.) Felvethetné talán valaki a kérdést, hogy mivel a hatáskör a választások érvényessége feletti bíráskodásban bifurkálva van, nem fordúlhat-e elő az az eset, hogy illetékességi összeütközés támad a képviselőház . . . (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! 'Elnök csenget.),.. és a kúria között. De ennek, nézetem szerint, igen helyesen elejét veszik a törvényjavaslatban a következő rendelkezések. Először is, hogy azon érvénytelenségi okok, esetek, melyek a curia hatásköréhez tartoznak, nemcsak enumerálva, hanem preczize körűi is vannak írva, ennélfogva a kúria saját hatáskörét első pillanatra fel fogja ismerni, s viszont megvan a törvényben az a diszpoziczió, hogy minden más esetben tekintet nélkül az eset természetére, a képviselőházat illeti meg a bíráskodási jog. Ez az egyik momentum. A másik momentum a javaslat 13. §-ának azon rendelkezése, hogy ugyanazon választás felett eljárás paralell a kúria és a képviselőház előtt nem folyhatik. A képviselőház tartozik bevárni, míg a kúria eljárását berekesztette és csak azután teheti folyamatba a saját eljárását. Végre a harmadik momentum, hogy ugyanezen szakasznak azzal a rendelkezésével, hogy a kúria által bebizonyítofctnak kijelentett tények a ház ítéletének alapjául veendők, azt hiszem eleje van véve mindenféle illetékességi összeütközésnek és nem hiszem, hogy elő fog fordulni egyetlen eset, bármeddig is legyen érvényben ez a törvényjavaslat, ha törvényerőre emeltetik, hogy a kúria a képviselőházzal illetékesség tekintetében összeütközésbe jutna. Igen fontos rendelkezés a javaslatnak általános rendelkezései közt még az is, mely a választókerületek képviseleti jogának felfüggeszt tésére vonatkozik. Ez is egy fontos, hatalmas eszköz lesz arra, hogy a választási visszaéléseket megszüntesse vagy legalább lényegesen megcsökkentse. Mert abban az esetben, ha valamely választási kerületben nagyobb mérvű visszaélések követtetnek el, a mint sajnos, vannak választókeriiletek az országban és a választás ezek következtében megsemmisíttetik, akkor a
