Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-616

616. országos ülés 1890. május 6-án, szerdán. 40! Schóber Ernő jegyző: Tisztelettel jelen teni a t. háznak, hogy az indítvány könyvben újabb bejegyzés nincs; ellenben az interpellácziós könyvben május 6-iki kelettel Kossuth Ferencz képviselő úrnak interpellácziója foglaltatik a belgrádi zászlósértés tárgyában a miniszterelnök úrhoz. Ugyanazon kelettel Ugron Grábor képviselő úr interpellácziója a Belgrádon elkövetett .zászlósértés tárgyában ugyancsak a miniszterelnök úrhoz. Elnök í Az interpellácziók az ülés végén a szokott időben fognak megtétetni. Most következik a zárszámadás-vizsgáló bizottságnak 1109. számú jelentése az 1894-ik évi állami zárszámadásról, Kabos Ferencz, a zárszámadás vizs gáló bizottság előadója: T. ház! Az alkotmányos korszak bekövetkezése óta pénzügyi politikánk legfőbb törekvését az képezte, hogy az államháztartás egyensúlya helyreállíttassák, és ha ez sikerül, biztosíttas-sék, illetve fen• tartassék. Ez a legnagyobb feladatok egyike, mert hisz az igények mindig rohamosabban szoktak emelkedni, a szükségletek mindig szaporábban szoktak támadni, mint a hogy emelkednek az ezek fedezésére szolgáló bevételek. E czél elérésére csak két eszköz van, az egyik az óvatosság a bevételek előirányzásában, a másik pedig a takarékosság a kiadások utalványozásában. E két elv szem előtt tartása nekünk kétszeres kötelességünk, mert hisz míg minket, mint minden rohamos fejlődésben levő államot, a legvitálisabb érdekek kielégítésére való törekvés pénzügyi erőink legnagyobb megfeszítésére késztet, addig bevételeink, mint a zárszámadások eklatánsul bizonyítják, különösen azon részükben — és ez nem kis összeggel szerepel, — melyek az állam privát gazdaságából fakadnak, az üzleti viszonyok s más előre nem látható esélyektől függenek és oly összegben maradhatnak vissza, mely zavarólag hathat az egész államháztartásra. Költségvetésünk már néhány év óta ezen óvatosság figyelemmel tartása melleit készült, úgy hogy a zárszámadásokban kimutatott tényleges eredmény, mint 1894-ben is, lényegesen nagyobb bevételeket tüntet fel, mint előirányozva voltak. Mivel az államnak nem lehet czélja a tőkegyűjtés és annak gyümölcsöztetése, csak helyes, mondhatnám természetes törekvést képez az, hogy a bevételeknek azon része, mely talán egy messzebb menő terv kiviteléhez szükségelt összegeken felül marad, azon szükségletek fedezésére fordíttassák, melyek időközben támadtak, vagy nagyobbodtak és így azok fedezéséről a költségvetési előirányzatban vagy egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben történt gondoskodás. Ezek a túlkiadások és előirányzatnélKÉPVH. NAPLÓ. 1892-97. XXXII. KÖTET. [ kuli kiadások az 1894-iki zárszámadásban nem szerepelnek tetemes összeggel és a mellékletképen csatolt részletes indokolás mindenkit megnyugtathat arra nézve, hogy nem is képeznek könnyelmű költekezést, hanem az állam anyagi és szellemi erejére emelőleg hatottak, az állam anyagi, szellemi és politikai érdekeit szolgálták. Az 1894. év kezelése különben következőleg alakúit. (Halljuk! Halljuk!) Az 1893: XXXI. tcz. a bevételeket kerekszámban 465.303,000 forintban irányozta elő, a kiadásokat 465,192.000 forintban, és így a felesleg 111.000 forint volt. Ezzel szemben az egész év közigazgatási összeírása tett bevételben 515,647.000 forintot és kiadásban 467,421.000 forintot és így feleslegben 39,225.000 forintot. A pénztári kezelés a bevételben volt 511,099.000 forint, kiadásban: 495,842.000 forint és így a pénztári felesleg 15,256.000 forintot tett ki. Ez az összeg azonban, t. ház. nem képez egészében pénztári felesleget, mert a konverzióval járó költségek s a konverzió műveletébe belevont államadósságnak az 1893. évet terhelő, de azou évben kifizetetlen maradt kamatai is az 1894. év terhére lettek utalványozva. Ha most számba veszszük az egész költségvetési törvényt és az azt kiegészítő .törvényeket, úgy találjuk, hogy az eredmény az előirányzatnál 14,905,000 forinttal volt kedvezőbb. Az államadósság, különösen a konverzió folytán, 18*3 millió forinttal szaporodott. Az állam vagyona ennek az adósságnak leszámításával összesen 59,105.000 forinttal gyarapodott, úgy hogy az államnak leltárszeríí vagyona az 1895. évi számadás szerint 2.670 millió forintot tett ki. Az állam terhe pedig 2.330 millió forintot, és így a tiszta vagyon 340,000.000 forint volt.' Az 1894-iki zárszámadás egyes tételei bizonyítják azt, hogy a kormány a költségvetésben adott programmját híven betartotta; bizonyítják azt, hogy azon működését, mely az államháztartás egyensúlyának biztosítására vonatkozik, siker koronázta, a melyért bizonyára elismerés is illeti meg. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezek. folytán kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a zárszámadásvizsgáió bizottság két határozati javaslatának elfogadásával kimondani azt, hogy az 1894. évi zárszámadást és az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi költségeit helybenhagyja s a kormánynak a törvényszerű felmentvényt megadja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani ehhez a tárgyhoz? (Senki sem!) Senkise u kívánván szólani, ebben az esetben a bizottság által elfogadott határozati javaslatokat fölteszem szavazásra. Kérem, tessék előbb felolvasni az első határozati javaslatot. 3-