Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-615

396 615. országos ülés 189(5. május 1-cu, pénteken. nikai momentumok képezik, s mely kérdések a közigazgatási bírósághoz utalt összes ügyeknek pontos utánszámításom szerint is 24°/o-át teszik a legfelső bíróságnak az ítélethozatalnál maga­sabb képzettségű, nagyobb tapasztalása, a helyi viszonyoktól is független technikai szakképzett­ség álljon rendelkezésére. A jelen gyakorlat mellett, midőn ily kérdések az egyes miniszté­riumokban a legfelsőbb fokban is adminisztratív úton intéztetnek el, nevezetesen a földmívelés­ügyi minisztériumban a vízjogi, a kereskede­lemügyi minisztériumban vasúti és egyéb úti vitás kérdések rendelkezésre áll számos nagy tapasztalatú műszaki közeg. Ezekben megvan a kellő tanácsadója az ítélkező hatóságnak, ez a körülmény lehetővé teszi az alapos ítélethoza­talt és azt, hogy az egyes kérdésekben rejlő technikai momentumokat kellőleg és helyesen mérlegeljék. Nevezetesen lehetővé tették azt, hogy ha az első tárgyalásnál felmerült műszaki vélemények vagy hiányosak, vagy nem elég kimerítőek voltak, vagy az illetők kényelme, vagy tapasztalatlansága miatt nem tartalmazták mindazon technikai tényálladékokat, melyek a helyes és igazságos ítélethozatalra múlhatlanúl megkívántatnak Szóval, midőn az ily kérdések a végleges ítélethozatalra megérve nem voltak, módjában állott a minisztériumnak ezen tech­nikai tanácsadója útján megjelölni azon hiányo­kat, a melyek e kérdésben még felderítendők voltak, és ha ezek beérkeztek, helvesen mérle­gelni azoknak súlyát, a melyeknek némelyike az egyik, némelyike a másik serpenyőjébe esett a mérlegnek. Ezen tapasztalatok indították a mérnökegyletet, a melynek igen számos tagja volt és van ma is abban a helyzetben, hogy részint az államvasutaknál, részint a mi­nisztériumokban és vízszabályozási társulatok­nál ily vitakérdések tárgyalásával kell foglal­kozniuk, arra, hogy a képviselőház figyelmét e kérdésre felhívja és én magam is, tisztelt ház, a ki állami tisztviselő voltam oly osztályá­ban a minisztériumnak, a mely épen ily kér­désekben IIOBSZÚ éveken át ítélkezett, ezen ta­pasztalatokat a legjobb jóhiszeműséggel meg­erősíthetem. A mérnökegyletnek az a vélemé­nye, t. ház, és ez nem kicsinylő, sem sértő nem lehet, hogy a vitás kérdések technikai oldalá­nak helyes felfogása és súlyának mérlegelése oly fontos kérdés, hogy a csupán jogi qualifi­káczióval bíró bírák a jövőben az ily műszaki tanácsadást — az ügyek helyes elintézésének hátránya nélkül — nem igen fogják nélkülöz­hetni. Sajnálom, hogy nincs itt a földmívelés­ügyi és kereskedelemügyi miniszter úr, a kik bizonyára tanúskodnának mellettem az iránt, hogy a mióta ezen ügyeket ismerik, soha az meg nem történt, hogy az ily fontos technikai kérdésekkel kapcsolatos ügyekben az ő mű­szaki tanácsosaik véleményét igénybe ne vették volna. A mérnökegylet kérvényének mérlege­lésébe nem bocsátkozom, csak azt említem meg, hogy nemcsak indítványt tett, hogy a képvi­selőház arról gondoskodjék, hogy a bajon lehe­tőleg segítve legyen, hanem igyekezett maga is a czél elérésére szolgáló módozatok iránt tisz­tába jönni. Két módozat lett megvitatva. Az egyik az, hogy az 1891 : XI. tcz. analógiájára, a mely az igazságügyminiszteriumban az úgynevezett orvosi tanácsot állította fel, a jövőben a leg­felsőbb bíróságok mellé egy műszaki tanács is felállíttassék, a melynek épen hivatása volna ezen vitás kédéseknek, melyekben predomináló technikai momentumok vannak, előkészítése és kellő adatokkal való kiegészítése. A másik módozat pedig az volt, hogy magában ebben a testületben neveztessék ki egy pár olyan tisztviselő, a ki eddig is az ily vitás kérdéseknek legfelsőbb fokban való elbírá­lásában részt vett és habár az illető az egye­temen jogot nem végzett, vagy hogy úgy mondjam, encziklopedikus jogismeretekkel nem bír, de mivel hosszú évekeu át magas állásban a vitás kérdésekben való ítélkezésekben részt vett és azon specziális törvényeket, melyek alapján az ilyen vitás kérdéseket el kell dönteni, a kellő mértékben megismerte és teljes bírói ju­dicziumot is szerzett, a bíróság kebelében bírói állásra kinevezhetők. Hogy melyiket fogja a törvényhozás bölcsesége helyesnek találni, azt nem tudom, de annyit szükségesnek tartok je­lezni, hogy a mérnök egylet az utóbbi módozat mellett nyilatkozott, mivel ily módozat mellett a czélt egyszerűbben és a jelen viszonyok közt tökéletesebben vélte elérhetőnek. Ezt kívántam az ügynek pártolására és a figyelem felhívására elmondani s kérem a tisz­telt házat, méltóztassék azon javaslatot elfo­gadni, hogy a mérnök-egylet ezen kérelme tanulmányozás és jelentéstétel végett a szóban lévő törvényjavaslat tárgyalásával megbízott külön bizottságnak kiadassék. {Helyeslés jobbfelől.) Hévizy János jegyző: Gfulner Gyula! Gulner Gyula: T. ház! Meg fog nekem bocsátani a t. előttem szólott képviselőtársam, ha az ő szavaira egyáltalán nem reflektálok, nem tehettem ezt annál inkább, mert úgy gon­dolom, hogy legnagyobb része mindazoknak, melyeket előadni szíves volt, nem is az általá­nos, hanem a részletes vitához tartozik. T. ház! Az a határozati javaslat, melyet Mohay t. képviselőtársam az imént benyújtott, és a melyet a t. belügyminiszter úr felszólalá­sában magáévá tett, a tárgyalás alatt leyő javaslat megvitatásának kereteit az én igénytelen vélemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom