Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.
Ülésnapok - 1892-615
615. országos jüés IStRi. május I-én, pénteken. 397 nyem szerint a mai napra, teljesen megváltoztatta, mert azt hiszem, hogy azon kérdés eldőlte előtt, hogy vájjon az egész javaslat újabb megfontolás és jelentéstétel végett a bizottsághoz visszautasíttassék-e vagy nem, felesleges volna ma már bele menni a törvényjavaslat alapelveinek, egyes részleteinek megvitatásába, bővebb birálgatásába. (Helyeslés.) Ez az oka, t. ház,, hogy ez alkalommal csak álláspontomnak rövid jelzésére szorítkozom és ezt megindokolni még a legrövidebben sem óhajtom. Jóformán csak kijelentésekre szorítkozom, de a melyeket meg kell tennem már ezen alkalommal, nehogy mai nyilatkozatomból a jövendőre bizonyos konzequeneziák tévesen levonathassanak. Tehát jelzem, hogy én feltétlen híve voltam és vagyok a kétforumú rendszernek, száz okon kívül azért, mert azt gondolom, hogy ez a rendszer a jogvédelmet jobban érvényesíti a hazai polgárok részére mint az egy fórum rendszere. Ezenkívül ezen kettős fórum rendszere olcsóbbá és könnyebben hozzáférhetővé is teszi a jogvédelmet a jogkereső polgárok részére. (Úgy van! a szélső baloldalon.) E kérdésben ez elvi álláspontunk, hozzáteszem azonban, hogy ebből korántsem következik az, mintha hajlandó volnék vagy lettem volna megszavazni az első fórum azon konstrukczióját, a mely a javaslatban foglaltatik, mert azt egyenesen a javaslat konczepcziójának,. a javaslatban rejlő szabadsági garancziának egyenesen megrontására irányzott törekvésnek tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A javaslat másik sarkalatos része a hatásköri rendszer. Itt is csak jelzem azt, hogy ezt a magam részéről fogyatékosnak és olyannak tartom, a mely korántsem meríti ki azon kérdések tömegét, a melynek a dolog természeténél fogva a közigazgatási bíróság kompetencziája alá kell tartoznia, és én nem is birom megérteni, hogy innen a kontencziózus ügyeknek és a vitás kérdéseknek egész tömege, mikor az a dolog természeténél fogva ide tartozik és a mikor a közigazgatási bíróságot az ország honpolgárai részére felállítjuk, minden megállható ok nélkül kihagyassék. Ezekben, mert ezeket tartom a javaslat kardinális részeinek, jeleztem álláspontomat; azonban ma úgy áll a kérdés, hogy e felett vitába bocsátkozni, vagy vitát felvenni, avagy a javaslat bővebb bírálatába bocsátkozni, szerintem, helytelen és felesleges volna, mert a kérdés az, hogy visszautasítsuk-e a javaslatot ahhoz a bizottsághoz, a mely azt eddig is tárgyalta, újabb megfontolás, tárgyalás és jelenléstétel végett, és hogy e javaslat elfogadása nyújt-e kilátást arra, hogy bizonyos tekintetben az én álláspontomhoz közelebb álló megoldás jöjjön létre és, hogy a ma egymással homlokegyenest szembenálló nézetek, melyek a bizottságban is felmerültek és már is előre vetették árnyékukat, egymáshoz közeledjenek? Minthogy én így ítélem meg a szitnácziót, és én azok közé tartozom, a kik évek hosszú során át. sürgették a közigazgatási bíróság intézményének behozatalát, minden lépést elfogadok és minden törekvést üdvözlök, a mely oda irányúi, hogy ha csak lehetséges, ez az intézmény, a melyre a szabadság garancziáinak érdekében az országnak szüksége van, mielőbb létesíttessék. Erre vezető egyik eszköznek tartom én a beadott határozati javaslat elfogadását, é"s ezért legyen szabad kijelentenem, hogy úgy a magam részérői, mint azon párt nevében, a, melyhez tartozom, és a melytől erre felhatalmazást nyertem, a Mohay Sándor képviselő úr által benyújtott és a kormány által is elfogadott határozati javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) • Perczel Béni jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! (Halljuk!) Engem szintén csak azon czéi" vezet, midőn felszólalok, hogy pártom megbízásából az indítványhoz való hozzájárulásomat fejezzem ki. De midőn ezt teszem, mindenesetre örömömnek kell kifejezést adnom, hogy azon tervezet, mely az elsőfokú közigazgatási bíróságokról az eredeti javaslatban lefektetve volt, úgy a t. többségnek, mint a t. kormánynak tetszését abban az alakban, a melyben az be volt terjesztve, meg nem nyerte, és hogy ennek átalakítása és esetleg kihagyása czéljából tervbe vétetett ezen javaslatnak visszautasítása a közigazgatási bizottsághoz. Épen ezért azt a nagy s , elismerést, melyet a t. előadó úr a javaslattal szemben nyilvánított, — mindig eltekintve a javaslatnak érdemes szerzőitől, a kik bizonyára legjobb tudásukat és a legjobb akaratukat fektették lé a javaslatba, — nem tekintem másnak, mint a courtoisie, kifolyásának, a melylyel ő meg akarja könnyíteni azok részére is az átalakítandó javaslathoz való.hozzájárulást, a kik egyhangúlag és helyesléssel pártolták és üdvözölték a régi, helytelen alapokon előterjesztett javaslatot. Az elismerés ellen tehát semmi kifogásom síncsen, de azt, hogy az magára az illető, javaslatra applikáltassék, hogy az arra a javaslatra vezettessék vissza, melyet a ház maga is helytelenít, szó nélkül hagyni nem tartom helyesnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért én is csupán csak azt a kijelentést vagyok bátor tenni, hogy mi az átalakítást óhajtjuk; de a javaslathoz annak idejében a maga egészében csak abban az esetben fogunk hozzájárulni, hogy ha az a mi álláspontunknak és nézetünknek megfelel. Ez az álláspont és nézet pedig általánosságban három pontban foglalható össze. Először is, hogy a jogvédelem a közigazgatás terén felmerülhető minden jogsérelemre
