Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-615

384 615. országos ülés 18ÍM». május 1-én, pénteken. dében (írom. Í1Í7) előfordult túlkiadásokról, elő­irányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházások­ról, továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavon­országok közt az 1894. évre eszközölt leszámo­lások (írom. 1116) tárgyában van szerencsém azon kérelmemet előterjeszteni, méltóztassék azok ki­nyomatása, szétosztása és napirendre tfízése iránt intézkedni. Elnök: A zárszámadás vizsgáló bizottság jelentésének kinyomatását, szétosztását a ház el­rendeli ; azok napirendre tűzése iránt pedig ké­sőbb fogok intézkedni. Következik, miután a hónapban az első ülés van, a hátralékban levő indítványok és in­terpellácziók jegyzékének felolvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa a függőben levő interpellácsiók és indítványok jegyzékét). Elnök: Következik a közigazgatási bizott­ság jelentése (írom. 1114). Uj-szöny nagyközség­nek Komárommal való egyesítéséről. Belitska Béni, a közigazgatási bizott­ság előadója: T. képviselőház! Komárom­városát a DUDA elválasztja ugyan Uj-Szöny községtől, azonban az állandó Dunahíd kiépítése folytán azzal összeépítetfnek tekinthető és mi­után Uj-Szöny község a Komárom városával való egyesítésért folyamodott és ezen kérelem­hez Komárom városa is hozzájárult, a belügy­miniszter ár megengedte az egyesítést. Az erről, a belügyminiszter űr által a tör­vényhozáshoz beadott jelentést a közigazgatási bizottság tárgyalta és tekintettel arra, hogy az egyesítést'mindkét község törvényes képviselete autonóm jogkörében kérte és hogy ahhoz Új Szőny nagyközség felettes hatósága, Komárom­megye törvényhatósági bizottsága is hozzájárult, tekintettel továbbá arra, hogy az egyesítés Ko­márom város fejlődésére jótékony hatással fog bírni és a közigazgatási, törvénykezési, valamint a közegészségi szolgálatot könnyíteni fogjs, a bizottság hozzájárult az egyesítéshez, a miért is kérem a t. házat, mikép a miniszteri jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendi­házzal is közölni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Hévizy János, jegyző : Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Mielőtt tiszteletteljes kérelmemet a .kép­viselőház elé terjeszteném, tekintettel arra, hogy Uj-Szöny község adófizető polgárai részéről kérvény is van benyújtva ezen Ugygyel kap­csolatosan, miután ezen kérvény tekintetében a kérvényi bizottság jelentése nem fekszik előttünk, természetesen azért, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan tétetett le a ház asztalára, tiszte­lettel kérem a ház elnökét, kegyeskedjék el­rendelni a kérvény felolvasását, fentartván ma­gamnak a jogot, hogy azután még röviden fel­szólalhassak. Molnár Antal jegyző (olvassa a kérvényt. Helyeslés jobbfelöl.) Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk!Halljuk!) Egy halottaiból feltámadott rendelkezésről van szó; mert ez az intézkedés, hogy Uj-Szöny Komárommal egyesíttessék, még az előző kor­mány idejében kapott szárnyra bizonyos érdek­körökben. Az előbbi kormány azonban ezt az egyesítést helyén valónak, és különösen Új­Szőnyre nézve, nemcsak előnyösnek nem tar­totta, de azt károsnak tekintette. Mert ez a dolog egyszerre sürgőssé vált daczára annak, hogy a mi iránt egy pillanatig sem lehetett senkinek sem kétsége, Uj-Szőny községe nem folyamod hátik egyesítésért, a miről az a kérvény, mely be­mutattatott, a t. házat teljesen és tökéletesen meggyőzi. Teljes lehetetlenség józan észszel feltételezni egy nagyközségről, mely mint a kér­vényben mondatik, lassú bár, de biztos és foko­zatos haladásnak örvend, hogy magát egyesít­tetni kívánná egy várral, mely csak a katona­elszállásolásí kérdése szempontjából is oly súlyos terheket ró a majdan egyesülendő területre, hogy alig fogják elviselni tudni azokat azon község lakosai, a kikről állíttatott, hogy folya­modtak az egyesítésért. Már most az a kérdés, hogy mi ezen egyesítésnek a motívuma? Az, hogy ott valaki községi biró akart lenni és az illetők, a kik megválasztani akarták, kisebbség­ben maradtak, mire a főszolgabíró azt mondta, hogy ha nem akarjátok azt községi bírónak, a kit én akarok, meg fogom mutatni, hogy nem lesztek község és többé községi bírót válasz­tani nem fogtok. Ezek rövid előzményei ennek a kérdésnek. Ennek alapján én csak tisztán a törvényesség szempontjából kívánok a kérdéshez hozzászólani s miután nem tételezem fel, hogy akár a t. kor­mány, akár a törvényhozás ezt valami nagy luminózus, vagy momentuózus kormányzati aktusnak tekinti, azt hiszem néhány szóval a kapaczitaczió helyén lesz. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A törvény a különféle törvényhatóságok területén levő községeknek egyesítését belügy­miniszteri úton csak akkor engedi meg, ha összeépített községekről van szó; mert a törvény a Községek autonómiáját mindig respektálta. A ki a topografikus helyzetet ott ismeri, a ki valaha Komáromban és Uj-Szőnyben volt, az tudja, hogy összeépített községről még a leg­bátrabb fantáziával sem lehet szó. A bizottság is csak azt mondja, hogy miután ott híd épült, tehát össze van kötve és építve a híd által. Azonban mindenki tudja, hogy Komárom és Uj-Szőny között véletlenül nemcsak egy híd, hanem egy nagy sziget is fekszik. Összeépítés­ről tehát, a mit a törvény feltétel gyanánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom