Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.
Ülésnapok - 1892-612
«12. országos ülés I89G, menetele, ki a kormánynak mindig hü és biztos eszköze. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Miután nemsokára az országos képviselőválasztások küszöbére érünk, helyén való dolognak tartom, mikor a kormány iránti bizalom kérdése ezen törvényjavaslat tárgyalásánál fel van vetve, % választások kérdését is kissé ' megszellőztessem. (Bálijuk! Halljuk!) A kú fáradságot vesz magának arra, hogy a parlamenti viták során, 1867-től indulva ki, a mai napig a parlamentben felmerült esetekből bírálja meg, hogy milyen volt az egyes kormányok erkölcse a választások tisztasága iránti érzék tekintetében, kétségtelen tanúbizonyságot tehet arról, hogy demoralizaltabb helyzet Magyarországon soha nem voli, mint a mai kormány alatt. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) En, t. ház, nem akarok most előhozakodni a névlajstromok összeállításánál elkövetett visszaélésekkel. Azok annak idején itt általánosságban részletesen tárgyaltattak. Arra sem akarok utalni, hogy a mi t. kormányunk és a t. többség a maga közönyös és a kormány kezelése alatt teljesen megfmomúlt erkölcsében, (Derültség a szélső baloldalon.) mindent tűr, mindent néz, mindent elhallgat és nincsen elítélő szava a világon semmi ellen, a mi a kormánytól jön. De egyes tényeket, melyek a parlamenti bírálatot föltétlenül igénylik és megkövetelik, elhallgatni egyáltalában nincs szándékomban, de nem is fogom. Hogy milyenek az erkölcsök, melyek a belügyi kormányzatban a választások tisztasága iránti érzék tekintetében honolnak . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Azt tegnap hallottuk!) a tegnapi körülményt nem is akartam felemlíteni, hogy Ugron G-ábor t. képviselő úr rámutatott arra, hogy a stomfai mandátum igazolásával egyidejűleg a parlament a t. belügyminiszter úrnak fegyelmi megtorlás végett áttette az iratokat. A t. belügyminiszter úr mind ez ideig erről nem számolt, pedig én őt ebben az ügyben két ízben meginterpelláltam de ő a millennáris év dicsőségére a választási . . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni! (Halljuk! Halljuk!) Sima Ferencz: A t. képviselő urakat nem érdekli a választások tisztasága, mert elvégre a kormány kezelése alatt ők épen a választások tisztátalanságában találják meg mandátumuknak teljes biztosítékát. (Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy senkinek itt a t. képviselők közül ily ezélzást tennie nem szabad és ezért rendre utasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) Sima Ferencz: Tisztelettel hajlom meg, április 28-án, kedden. 37 | t. képviselőház, az elnök úr rendreutasífcása előtt, azonban azt hiszem, hogy egy parlamentnek a parlamentarizmus iránti tiszta erkölcsét, a parlament iránti tisztelettudást semmi a világon nem igazolja inkább, mint az, hogy ha akkor, a midőn kormányzati tények, a parlament életét leginkább veszélyeztető tények itt tárgyaltatnak és bíráltatnak, ha a képviselő urak legalább türelemmel vannak egymás iránt és meghallgatják a vádat és megvédik a kormányt a vád ellen, ha meg tudják védeni. Mondom, t. képviselőház, én a belügyminiszter urat meginterpelláltam a stomfai választásnál elkövetett visszaélések miatt, ő azonban a millenáris év dicsőségére ki akarja húzni, hogy ez alatt a cziklus alatt a választ halogassa. En a magam részéről megbírtam volna várni a választ, de akkor, a mikor a t. belügyminiszter úr az én felszólalásom alapján interpellácziómra adott, azt mondotta a t. ház előtt, hogy ő azért nem intézkedett a stomfai választásnál állítólag elkövetett visszaélések megtorlása tekintetében, mert hozzá ez irányban az illető kerületből semmiféle jelentés nem érkezett. Hát a múlt alkalommal voltam bátor megismételni interpellácziómat és ezen ismétlés kapcsán bemutattam azt a felebbezést, melyet a belügyminiszter úrnak akkor már bizonyára át kellett vennie. Akkor még így állt a helyzet előttem, t. képviselőház, hogy a belügyminiszter úr bizonyára későn kapta meg a felebbezést. Tehát valót mondott akkor, mindőn azt állította, hogy ő hozzá a stomfai választásnál elkövetett visszaélések tárgyában abszolúte semmi jelentés nem érkezett. De, t. képviselőház, vagy én vagyok félrevezetve, a mi meglehet, és akkor én utólagosan expiálni fogom hibámat a ház és a t. belügyminiszter úr előtt," vagy ő nem mondott valót, mikor interpellácziómra előzetesen válaszolt, mert azóta én hozzám beérkezett az interpellácziómnak felelevenítésével onnan az illető kerületből egy levél, a melynek különben csak bevezető sorait olvasom fel és hozzá felolvasom a csatolt okmányokat. Azt mondja ez a levél: »T. képviselő úr! A hatóságok visszaélései, illetve a stomfai követ választásnál elkövetett törvénytelenségek miatt a belügyminiszter úrhoz intézett interpelláczióra még mindig késik a válasz. Engem ezen válasz leginkább érdekel, mert a miniszter, Perczel Dezső úr, előzetes válaszában azzal védekezett, hogy az illető közhatóság be avatkozása és visszaélése miatt onnan senki ez ideig panaszt nem emelt, neki azokról tudomása nem volt; és tudomást csakis a választás ellen beadott peticzióból merített.« Ezzel szem47 *
