Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.
Ülésnapok - 1892-612
3(54 01-2. országos ülés 1896. április 28-án, kedden. kifejlődtek a népek azon egyszerű jogától, hogy nem lehetett a kormányoknak meg nem szavazott költségeket fedezniük és a népképviselet által nem engedélyezett összegeket felhasználniuk. És mit tapasztalunk Magyarországon? A költségvetési vita folyamán elkezdve, különösen, mint preczedens eseten a képzőművészeti képtár esetén, sok más apróbb eset világosan kidomborította azt, hogy a minisztérium oly kiadásokat teljesít, melyek a képviselőház által meg nem szavaztattak, a mely kiadások sürgősek sem voltak, és ha sürgősek voltak is, az országos határozat értelmében egy negyedév alatt bejelentendők lettek volna. Pedig az országgyűlésnek jogát, az országgyűlésnek tekintélyét, a közvagyon kezelésének tisztaságát semmi sem veszélyezteti inkább, mint ha a miniszternek, legyen az akár a honvédelmi miniszter, a ki a megszavazott építési tőkét más ezélra használja fel, akár a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a pénzügyminiszter oly összegeket folyósít, a mely öszszegek soha megszavazva nem voltak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az ország ily kardinális alapjogának megsértése, a kormánynyal szemben az ellenzéknek jogot ád erős vádakat emelni és a visszaélések kiküszöbölését kívánni, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és mi majd fogunk tenni indítványt arra nézve, hogy Magyarországon is az a rendszer léptettessék életbe a közpénzek folyósítására nézve, a mely Belgiumban és Franeziaországban meg van, hogy előbb a számszék láttamozza a kiadásokat és csak azután szabad a közpénztáraknak fizetniök. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ily könnyelmű és meggondolatlan miniszteriális kormányzattal szemben az államnak szükséges, hogy megszerezze magának azon garancziákat, a melyeknek megszerzését sokkal jobban rendezett és az erkölcsi érzés és felelősség tekintetében sokkal érzékenyebben megbírált, sokkal érzékenyebben kezelt kormányokkal szemben a külföldi nemzetek érvényesítik. (Igaz! Úgy van! a t szélső baloldalon.) T. ház! Hogyan tartsák a törvényeket meg az egyesek és hogyan legyen tekintélye a törvénynek, mikor azt látjuk, hogy világos törvényeket nem tart meg a kormány. Ilyen világos törvényünk az, hogy Magyarország kormánya a hatóságokkal magyarul levelez és ilyen világos törvényünk van arra is, hogy a magyar kormány a közös kormányokkal is magyarul levelez, hiszen épen azért közösek, mert azokat Magyarország is tartja. És mit tapasztalunk ? Egész büszkeséggel vallja meg itt a honvédelmi miniszter, hogy ő a hadügyminisztériummal csak németül szokott levelezni, mert magának annak a. közigazgatási ágnak érdeke azt így kívánja meg. Nem a miniszter úrra van bízva meghatározni, hogy mit kivan annak a közigaztási ágnak érdeke, hanem az ország törvényei megszabták az ő kötelességét és a közös hadsereggel németül leveleznie a magyar miniszternek nem szabad. Daczára ennek folyton németül leveleznek és csak abban van különbség, hogy vannak periódusok, a mikor ezt állhatatossággal tagadják és vannak periódusok, a mikor ezt nagy büszkeséggel bevallják. Ha a személyes szabadság és közszabadságok kérdését tekintem, azt látom, hogy a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot ez a belügyi kormányzat csak némely esetekben respektálja, más esetekben nem. Nem tudom, hogy honnan veszi magának a jogot, hogy kivételes törvényeket alkalmazzon az ország egyik részében és kivételes eljárást alkalmazzon esetrőlesetre. Noha törvényeink éntelmében elégséges, ha egy népgyűlés bejelentetik, hogy a hatóságok tudomással bírjanak arról s a szükséges rendőri intézkedéseket megtegyék, ma Magyarországon nem ezt tapasztaljuk. Ha egy népgyűlés bejelentetik, akkor megköveteltetik, hogy ott minden szólónak neve külön bejelentessék s azt is megszabják, hogy megmondja, miről akar beszélni és a rendőrség arra felügyel és eltiltja a szótól, ha nem arról beszél, a mit a rendőrség megengedett. Micsoda karikatúrája a szólásszabadságnak és a gyülekezési jognak, hogy az embereknek az országban csak arról legyen szabad beszélniök, a mire a rendőrség megadta az engedélyt? Hiszen ha valaki hibát, büntetendő cselekményt követ el, arra valók a büntetőtörvénykönyv és bíróságaink, hogy tessék azokhoz fordiílni. Nem lehet azt a theoriát, a melyet önök a Lloyd-klubban érvényesítettek, hogy a büntető bíróságoknál Magyarországon nem lehet, elégtételt kapni és kivételes rendszabályokat léptessenek életbe, érvényesítem, gyülekezési jog és a szólásszabadság terén is. T- ház! A megbotránkozásnak nagyobb mértéke kell, áthasson minden polgárt, ha tudjuk azt, hogy miként kezeli a kormány a kiutasítási jogot. A törvény világosan megszabja, hogy bárkit ez országból csak bírói ítélet alapján lehet kiutasítani. És mit tapasztalunk? Nemcsak, hogy a hatóságok elkövetik, hogy egyéneket az országból bírói ítélet nélkül kiutasítanak, de ezt a belügyminiszter úr még mint helyes és czélszerű intézkedést értelmezi. A joggal szemben nincs sem czélszertíségnek, sem helyességnek helye, mert ha a jog és törvény nem elégséges, arra való a törvényhozás, a mely permanencziában van, hogy megadja az eszközöket a belügyminiszternek, de a jogállapotot megrendíti azzal, hogy a törvényeket és az ezáltal biztosított szabadságokat uem
