Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-610

3^0 610. országos ftlés 1896. április 24-én, pénteken. B. Bánffy Dezső miniszterelnök : Várady képviselő úrnak az a nézete, hogy nem úgy van; de engedje meg a szólásszabadság és a nézetszabadságra való tekintette], hogy nekem határozottan az ellenkező nézetem legyen, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) a miből nem következik az, hogy ha a tárgyalások rendjén arra az eredményre, arra a meggyőződésre jön a kormány, hogy az érdekek annyira ellentétesek és annyira eltérők, hogy megoldani a kérdést nem lehet, nem fogna az esetben a külön vámterűlet biztosítása, illetőleg fentartása mellett foglalni állást. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez idő szerint azonban a tárgyalások menete még nem győzött meg arról, hogy erre a szükséges intézkedések és lépések már megteendők lennének; sőt ellenkezőleg arról győzött meg, hogy kilátás van arra, hogy a kérdések Magyarország jogos érdekeinek megvédése mellett megoldhatók lesznek a közös vámterület alapján is. (Htlyeles a jobboldalon.) Minthogy pedig ezen kérvények úgy az egyik irányban, a közös vámterület érdekének irányában, mint a másik irányban, a külön vámterűlet irányában fejeznek ki nézeteket, nem tartom lehetőnek, hogy Kossuth Ferencz képviselő úrnak indítványát fogadjuk el, mert az talál esetleg 10 kérvényre és nem talál 8 kérvényre, hanem igenis indokoltnak tartom, hogy egész egyszerűen adassanak ki a kormánynak. A kormány minden körülmények közt igenis figyelembe fogja venni az ottan lefektetett elveket és óhajokat, a mennyiben a közös vámterület szempontjából lesznek megoldandók a kérdések, azokra való tekintettel, a mennyiben pedig a külön vámterűlet szempontjából lesznek a viszonyokra való tekintettel megoldandók a kérdések, azoknak a figyelembe vételével. De nem lehet már csak technikai oknál fogva sem Kossuth Fei-enez képviselő úr indítványát elfogadni, mert az egyik kérvényben egyéb van, mint a másikban, következőleg az irányítást a két irányú kérvényekre nézve megadni nem lehet. Figyelembe venni azonban a kérvényeket mindenesetre fogjuk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Illyés Bálint jegyző: FTgron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Ha a kérvények különböző tartalommal és különböző petitummal bírnak, akkor az a kérdés, hogy tárgyukban találkoznak-e ? Ha tárgyukban nem találkoztak volna, a kérvényi bizottság bizonyára egy pontban őket Össze nem foglalja. A kérvényi bizottság véleményét nem fogadhatom el. Kossuth Ferencz képviselőtársam véleményéhez teljes mértékben hozzájárulok. Magyarországnak összes közgazdasági erői kifejtésére van szüksége. Azok a nagy feladatok, melyeket kontinentális fekvésénél fogva meg kell, hogy oldjon, megkövetelik, hogy az ő erőinek kifejtésénél egy parány is kárba ne vesszen. A közös vámterület, a vám- és kereskedelmi szövetség mellett Magyarország fejlődésének igen sok ágában bilincsekbe szoríttatik csak azért, hogy Ausztriával közös vámterűlet fentartható legyen. Ausztriának kereskedelmi érdeke nagy mértékben nem egyezik meg Magyarországéival. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarország agrikol állam, Ausztria pedig iparállam. Ausztriának az az érdeke, hogy nyerstermékeket minél olcsóbb áron szerezzen be, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a maga nyers terményeit minél jobban értékesíthesse. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Innen van azután az a harcz, hogy mig a magyar kormány a közvélemény nógatására megteszi az intézkedéseket, hogy Magyarország nyers terményei megvédelmeztessenek, ugyanazalatt az osztrák kormány minden erejét kifejti arra, hogy Magyarország nyersterményei árúkban minél jobban lenyomassanak, hogy az osztrák iparosok által minél olcsóbbban megszerezhetők legyenek, minél olcsóbb anyagokból minél olcsóbb kenyér, minél olcsóbb bor, minél olcsóbb hús mellett feldolgoztassanak és forgalomba hozassanak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Míg termelési czikkeink a közös vámterűlet mellett folytonos elnyomatásban, hátraszorításban részestílnek, az osztrák iparczikkek meg vannak védelmezve, a nélkül, hogy ebből Magyarországnak bármi haszna lenne, sőt egyenes kára van, mert Magyarország Ausztria számára, mint fogyasztási piacz feltétlenül biztosítva van. Minket a közgazdasági érdekeken kívül még nagy politikai érdekek is vezetnek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kell, hogy belássa Magyarország, hogy mig Európának minden állama arra törekedett, hogy külföldön gyarmatokat szerezzen magának és ezeken a maga iparczikkeinek fogyasztását biztosítsa, addig Magyarország még azon primitív állapothoz sem tud eljutni, hogy saját tertíletén saját ipariparczikkeiuek fogyasztását biztosítsa, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a magyarországi gyárakat megbuktatják az osztrák gyárak és meg kell, hogy buktassák huzamos időn keresztül a viszonyok alakulása folytán. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Miért? Mert Ausztria tőkegazdag ország, hol a közöiiség a maga megtakarított tőkéjéből, melye' kedvező körülmények közt és nagy protekczió rendén ért el, sokkal olcsóbb kamat mellett, sokkal kedvezőbb viszonyok közt képes a maga iparát fentartani és fejleszteni a annak a szükséges piaczot megszerezni, mint képes Magyarország, melynek becsületén nemcsak az egyesek iparvállalatai, de az állam iparvállalatai sem bírják ki az osztrák iparvállalatokkal