Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-610

010. országos ülés 1896. április 24-én, pénteken. 321 szemben a versenyt, úgy, hogy kénytelenek az állami iparvállalatok is kartellbe belemenni, kénytelenek üzemeiket megszorítani, vagy vesz­teségre dolgozni. Mikor más czivilizált nyugati népek arra törekednek, hogy gyarmatokat hódít­sanak maguknak ipartermékeik számára, nekünk első feladatunk az, hogy az ország saját terü­letén saját iparczikkeink fogyasztását biztosít­suk, azt pedig Magyarország nem érheti el máskép, mint önálló vámterülettel. Politikai okaink is vannak. Jól tudjuk azt, hogy a német egység megteremtésére semmi sem hatott oly erőteljesen, mint a német vám­uniónak megalkotása. A mostani német birodalom kifejlesztésének első alapvető munkáját a gaz­dasági élet egységének megteremtése alkotta meg, melyet Németországban a német vámunió által sikerült létesíteni. Mi tapasztaljak most, majdnem 20 év múlva, hogy az a közös anyagi élet, mely a közös vámterületen Ausztria és Magyarország közt létezik, erős kapcsokkal csatolja össze Magyar­országot Ausztriával, úgy, hoi y minden politikai különállás, minden politikai törekvés, mely az ország önállóságát, önálló gondolkodását, be­rendezkedését érvényesíteni akarja, ép az anyagi érdekeknek összeforrasztása által veszélyeztetve lehet. Amint Skóczia beolvadóit Britanniába, mert anyagi érdekeik egyek voltak, és azt jegyzi meg Macaulay, hogy a legvéresebb küzdelmek nem voltak képesek a s'^ót népet Angliához csatolni és megalkotni a nagy Britanniát, hanem a vám- és kereskedelmi összeköttetés, s a vám­terület egysége volt képes ezt a politikai egy­séget létrehozni: úgy viszont nálunk az érdekek ellentéte az, a mely eddig meggátolta az egység létrejövetelét, de egyúttal ezen érdekellentét az, mely a nemzet erőinek kifejtését megzsibbasztja. Mi nem vagyunk az a nemzet, hogy erőink ki­fejtésére bilincseket kelljen raknunk; ellenkező­leg, minden bilincset el kell távolítanunk, hogy erőinket szabadon, életfeltételeinknek megfelelő módon kifejleszthessük. Ha azt akarjuk, hogy iparunk legyen, ha azt akarjuk, hogy föld­mívelésiink fejlődjék, akkor nekünk az önálló vámterület alapjára kell állnunk, mert csak intenzív foldmívelés mellett fejlődhetik ki erős iparos állam. Azért, t. ház, nem fogadhatom el a minisz­terelnök úr okoskodását, hanem szívem egész melegével pártolom Kossuth Ferencz határozati javaslalát, és kérem annak elfogadásit. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) Elnök: Kossuth képviselő úr szavai értel­mét akarja helyreállítani. Kossuth Ferencz: T. ház! Csak egy pár szóval akarom szavaim értelmét helyreállítani, KÉPVH. NAPLÓ. 1893 — 97. XXXII KÖTET. annyiban, hogy én támogattam, mint a hogy nem is tehettem máskép, a beadott kérvényeket. Nem értem tehát, hogy a miniszter, imént kifejezett nézete daczára, miért ntm fogadja el javaslato­mat? Nem tehettem máskép, mint a hogy tettem, pártolván a kérvényeket, mert más kérdés most a t. ház előtt nincs, tehát nem fejthetem ki is­mert nézeteimet e tárgyról, kiemelem azonban, hogy a beadott kérvények nem eltérők egymás­tól, mint a hogy a miniszter mondta, hanem mind Győr városának kérvényét támogatják; Győr városának kérvénye pedig kimondja azt, hogy ha el nem érhető Magyarország érdekeinek teljes megvédése, akkor létesíttessék az önálló vám­terület; nem volna helyes az, hogy ezen kérvé­nyek a ház támogatása nélkül adassanak ki a szakminisztereknek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Maga a bizottság indítványa ellen, hogy tudniillik ezen kérvények a minisztereknek kiadassanak, semmi oldalról sem volt észrevétel. Kossuth Ferencz képviselő úr indítványa csak pótlás, míg ez utasítás. Tehát a ház elfogadta a bizottság indítványát. Most kérem azokat, kik Kossuth Ferencz képviselő úrnak ehhez tett pót­lását elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Ki­sebbség. A többség mellőzte. Perczel Béni jegyző (olvassa): Nógrád vármegye közönsége, kórházi ápoltak gyógyszer­költségei fedezése tárgyában kérvényez. Molnár Béla előadó: Házhatározat lévén, vonatkozással a házszabályok 195. §-ára és a képviselőház 6174. számú határozatának értelmé­ben kiadatik a belügyminiszternek. Elnök: A ház elfogadja a bizottság indít­ványát. Perczel Béni jegyző (olvassa) •. Kis-Küküllő vármegye közönsége a közigazgatás államosítása tárgyában kérvényez. Molnár Béla előadó: Kis-Küküllő vár­megye közönsége felpanaszolja a közigazgatási tisztviselőknek sanyarú helyzetét és sürgeti a maga részéről az államosítást. Erre különben is már törvényünk van. Kiadatik a belügyminisz­ternek. Elnök: A ház elfogadta a bizottság indít­ványát. Perczel Béni jegyző (olvassa): Győr vár­megye közönsége, Sopron vármegye közönsége, Győr szabad királyi város közönsége, Arad sza­bad királyi város közönsége az 1889. évi XXX. törvényezikk módosítása tárgyában kérelmeznek. Molnár Béla előadó : Győr vármegye kö­zönsége a záloglevelek adómentességéről szóló 1889 : tcz. 10. §-ának módosítását kéri. Ezen §-ban ki van mondva, hogy csak azon intézetek záloglevelei élvezhetnek adómentességet, a me­lyeknek tartalékalapja legalább másfél millió. Tekintettel arra, hogy ezen megszorítás mellett 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom