Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-610

610. országos illés 1896. április 24-én, pénteken. 319 megyei Gazdasági Egylet, Szepesvármegye, Komárom szabad királyi város, Győr-, Ábauj-, Ung-, Bács-Bodrog- és Zemplén vár megye a Arad szabad királyi város közönsége az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szerződés keretében az ország gazdasági érdekeinek megóvása tárgyában kérvényez. Molnár Béla előadó: T. képviselőház! E törvényhatóságok, többnyire csatlakozva Győr szabad királyi város feliratához, azt kérik, hogy a megkötendő vám- és kereskedelmi szerződés keretében lehetőleg óvassanak meg Magyarország gazdasági érdekei és hiteligényei. Ismétlem, majdnem egyszerűen csatlakoznak Győr feliratához, kivéve Somogymegye feliratát, a mely specziálisan az állattenyésztés terén sürget intézkedéseket. É törvényhatóságok csak az esetben, ha a vámés kereskedelmi szerződés keretében az ország gazdasági érdekei kellőleg megóvhatok nem volnának, kívánják utasíttatni a kormányt, hogy az önálló vámterület útjára lépjen. Ennélfogva javaslom, hogy a kérvények adassanak ki a pénzügyi, kereskedelemügyi és földmívelésügyi minisztereknek. Van azonban három olyan kérvény, melyek a bizottság határozata szerint a többiekkel egyenlő elbánásban részesíttettek; ezek, úgymint a Siklósi Ipartestület, továbbá Pozsony szabad királyi város és Fejér vármegye közönsége kérvényei, ellentétben Győr feliratával egyenesen arra akarják utasíttatni a kormányt, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés megkötésének minden kísérlete nélkül egyenesen az önálló vámterűlet útjára lépjen. Ilyen utasítást természetesen a kormány el rem fogadhat, de ilyen nem is adható a tárgyalások jelen stádiumában. Ha a bizottság mégis a többiekkel együtt e kérvények kiadatását is javasolja, ez minden utasítás nélkül történik, egyszerűen abból a czélból, hogy a kormánynak módja legyen e törvényhatóságok érveibe és petitumába betekinteni. Illyés Bálint jegyző : Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz: T. ház! Legyen szabad néhány szóval pártolnom a kérvényező megyék feliratait. Nagyon kívánatos volna, ha végre a magyar képviselőház és a magyar közvélemény meggyőződnék arról, hogy a közgazdasági kérdések, s ennélfogva a vám- és kereskedelmi szerződés és a bankkérdés is, nem politikai és nem pártkérdések, (Úgy van! a szélső baloldalon.) hanem a megélhetés, a nemzet gyarapodása kérdései, melyek a nemzet összes polgárait érdeklik, tartozzanak bármely párthoz és nemzetiséghez. A benyújtott kérvények mind azt hangoztatják, — kivéve azt a hármat, mely egyenesen az önálló vámterűlet álláspontjára helyezkedik — hogy ha nem lesz képes a kormány, a most tárgyalás alatt levő szerződéssel az ország érdekeit kellőleg megvédeni, állíttassák fel az önálló vám terűlet. Én bizonyos vagyok benne, hogy a kormánynak tökéletesen lehetetlen lesz Magyarország gazdasági érdekeit megvédeni, mert Ausztria és Magyarország érdekei e téren tökéletesen eltérők. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ennélfogva tökéletesen lehetetlen, hogy két ellentétes érdeket ugyanazon szerződésben ki lehessen elégíteni. Az egyetlen lehetőség az, hogy egy közép út találtassák meg, a mely nem fogja kielégíteni sem az egyiknek, sem a másiknak érdekét és ennek közetkezése az lesz, hogy mindkét érdek szenvedni fog, mindkét állam közgazdasági előmenetele hátráltatni fog és a két államnak gazdasági kifejlődése a helyett, hogy elérné azon magaslatot, a melyre emelkedhetnék akkor, ha mindegyik állam a maga dolgait ú<ry intézhetné, a mint azt érdeke megköveteli, mindkét állam hátrafelé fog fejlődni, a mint hogy Magyarország máris hátrafelé megy, mert azt senki sem tagadhatja, hogy Magyarországon az ipar és kereskedelem pang és hogy a mezőgazdaság valósággal a tönk szélére jutott. Azért kérem a t. házat, hogy a kérvények, a melyekről most szó van, ne egyszerűen adassanak ki a pénzügyi, kereskedelemügyi és földmívelésügyi miniszter uraknak, hanem azon utasítással adassanak ki, hogy az e kérvényekben kifejezett óhajok a kormány által azon tárgyalásokban, a melyeket az osztrák kormánynyal most folytat, (Helyeslés a szélső baloldalon.) tekintetbe vétessenek. Ez értelemben adok be egy javaslatot. (Hélyesls a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Nem tartanánám sem szükségesnek, sem időszerűnek, hogy a külön vámterület és a közös vámterület kérdése felett most hosszabb vitába bocsátkozzunk. Az ezen kérvényekben lefektetett anyag nem is alkalmas arra, mert, a mint az előadó úr is előadta, e kérvények egy része feltétlenül és határozottan a külön vámterület mellett foglal állást, míg egy másik része elismeri előnyeit, sőt szükségesnek találja a közös vámterűietet és csak azon nézetének ad kifejezést, hogy az esetben, ha a folyamatban levő tárgyalások kedvező eredményre nem vezetnének, kellene a külön vámterűlet álláspontjára helyezkedni, illetőleg volna a kormánynak kötelessége az erre vonatkozó intézkedéseket megtenni. Hát, t. ház, magának a kormánynak is ez a nézete; úgy van meggyőződve azonban, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés létrejötte közös érdek, az úgy Magyarország, mint Ausztria javára volna. Várady Károly: Az nem úgy van!