Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-581
se §81. országos ülés 1896. márcssius 11-én, szerdán. sommás eljárás rájuk is ki fog terjesztetni, sőt egyenesen kívánják azt, és azt hiszem, ha valahol, úgy Fiumében kell, hogy tekintettel az ottan folyó perek természetére, a sommás eljárás életbe lépjen. Ezeket voltam bátor előadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Minthogy még mások is kivannak a tételhez hozzászólani, az idő pedig előre haladt s a mai ülésre két interpelláczió is van bejelentve. a,zt hiszem, hogy a vitát most félbeszakítjuk. (Helyeslés.) Az interpellácziók előterjesztése előtt a t. ház beleegyezésével megállapítani óhajtanám a legközelebbi ülés napirendjét. (Halljuk! Halljuk !) E tekintetben javaslatom az, hogy a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzessék ki mindenek előtt az igazságügyi tárcza folytatólagos részletes tárgyalása, a mennyiben pedig e tárcza költségvetésének tárgyalása a holnapi napon véget érne, az esetben a t. ház elővehetué a pénzügyi bizottságnak következő, a tárgyalásra mai előkészített jelentéseit: Első sorban a pénzügyi bizottság jelentését az 1893. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1894. és 1895. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegről szóló törvényjavaslat tárgyában, másodsorban pedig a pénzügyi bizottság jelentését a hadsereg, haditengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1887. évi XX. törvényczikk határozmányainak további kiterjesztéséről és alkalmazásáról szóló törvényjavaslat tárgyában, harmadsorban pedig a pénzügyi és földmívelésügyi bizottság jelentéseit a filloxéra által elpusztított szőllők felújításának előmozdítása tárgyában szóló törvényjavaslat iránt. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak ezt helyeselni, akkor a határozatot ily értelemben mondom ki. Ezzel a holnapi ülés napirendje meg lévén állapítva, következnek az interpellácziók. Schóber Ernő jegyző: Hegedűs Károly ! Hegedűs Károly: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Az alkotmány helyreállítása óta a törvényhozó testület számtalan esetben foglalkozott már az 184S-ik évi törvények által megszűntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok mikénti gyors és igazságos rendezésének kérdésévei. így nevezetesen meghozta az 1871. évi LIIL, LIV. és LV. törvényczikkeket, továbbá az 1880. évi XLV-ik, — az 1890. évi XVIII-ik, — és az 1892. évi XXIV-ik törvényczikkeket. Mindezen törvényekben határozott kifejezést nyert azon általános nézet, hogy a törvényhozó testület a birtokrendezés és tagosítás keresztülvitelét oly sürgős és fontos nemzetgazdászati kérdésnek tekinti, melynek keresztülvitelét még kedvezmények nyújtásával is szükséges előmozdítani. Ily kedvezménynek mondotta ki a törvényhozás azt, hogy a keresztűlviendő tagosításí és birtokrendezési eljárás minden néven nevezendő bélyeg- és illetékmentességben részesül. Daczára azonban ezen törvény által biztosított kedvezménynek, a birtokrendezés és tagosítás egészben még ma sem vitetett keresztül, a mi nézetem szerint leginkább annak tulajdonítható, mert az eljárás igen hosszadalmas, továbbá nagyon költséges (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és végeredményében igen gyakran általános elégedetlenségnek szülő oka. Ily rendezetlen birtokviszony állott fenn egész a legújabb időkig Czegléden is. (Halljuk! Halljuk !) Czegléden ugyanis az úrbéri viszonyok rendezése alkalmával a 16-os földes, úgynevezett fertályos gazdák, úrbéri telki illetménye akként osztatott ki, hogy minden gazda a szántóföldjét 3 részben, a kaszálót pedig külön részben kapta meg. Tehát minden fertályos gazda telki illetménye 4 felé esett. A szántóföldeken közös gazdálkodási rendszert űztek. Külön birta ugyan mindegyik gazda a maga illetőségét, de a használat annyiban meg volt szorítva, hogy a váltogazdasági rendszer volt a kötelező. Egyik részbe vetettek búzát, a másik részbe árpát, a harmadik részbe pedig kukoriezát ültettek. Ezt a rendszert minden évben felváltva folytatták. Minthogy pedig a földek több tagból állottak, tanyákat nem is építhettek s így a takarmányokat, u. m. a szalmát, szénát s más egyebeket a város külső részén elterülő aklos kertekbe helyezték el. A helyszínelés s a telekkönyvek szerkesztése is ilyen megosztás mellett érte a birtokokat. Az ily módon szétdarabolt földek ennélfogva a tulajdonos nevére egy telekkönyvbe vétettek ugyan fel, de minden parczella más-más helyrajzi számot kapott, úgy hogy mindeu birtokrészlet szabadon el volt különíthető. Ilyen gazdálkodási rendszerrel s ilyen vagyonmegosztás mellett kezelték mindez ideig birtokaikat s így használták volna ezután is, ha a Pestmegye törvényhatósága által alkotott tűzrendészed szabályrendelet a takarmányoknak a városon kívüli elhelyezésre nem kényszerítette volna a fertályos gazdákat. Ezen szabályrendelet azonban az aklos kertekben való rakodástól eltiltotta őket. Az általános közgazdasági viszonyok, melyek a roppant nagy adóval megterhelt földeknek czélszerübb és jövedelmezőbb kihasználását
