Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-581

581. országos ülés 1896. märczius 11-én, szerdán. 87 immár kívánatossá tették, de másrészt az említett tűzrendészed szabályrendelet is arra kényszerítette tehát az érdekelteket, hogy szétszórt földeiknek tagosításáról komolyabban gondolkozzanak és azt mielőbb végre is hajtsák. (Halljuk! Halljuk!) Ennek behatása alatt, hosszas tanácskozás és eszmecsere folytán végre egyetértőleg és közösen elhatározták földeiknek tagosítását. A tagosításnak pedig, mint legolcsóbb, leggyorsabb és legmegnyugtatóbb oly módját találták legczélszerííbbnek és legelfogadhatóbbnak, melyet barátságos csere útján vihetnek keresztül. Igaz ugyan, hogy joggyakorlatunk és több rendbeli törvényeink általánosságban csak a bíróság beavatkozása melletti, vagyis úgynevezett kényszertagosítást ismeri; a midőn peres úton, a szakértő mérnök felmérése alapján, a bíróság állapítja meg minden tulajdonosnak a saját illetőségét a megejtett becslések alapján; de a ezeglédi fertályos gazdák, kik körülbelül 600-an vannak s az általuk birt föld területe 83 egész telket tesz ki, a mi körulbelől 8000 hold; — közmegegyezéssel s egyhangúlag azért állapodtak meg a csere útján végrehajtandó tagosításban, mert ez az eljárás gyorsabb, kevesebb költséggel jár s általános megnyugvásra vezet, A tagosítást ily módon tényleg keresztül is vitték. Ennek megtörténte után azonban azon nem remélt meglepetés érte őket, hogy a törvényben biztosított kedvezménytől megfosztattak, a mennyiben az illetékkiszabási hivatal összes ügyleteiket bélyeg- és illetékkötelesnek nyilvánította s ellenük az illetékeket ki is szabta. Igaz ugyan, hogy a pénügyigazgatóság felebbezés folytán néhány esetben a feleket az illeték fizetése alól feloldotta, de viszont más hasonló esetben az illetékkiszabást jóváhagyta. Az érdekeltek tehát támaszkodva az 1871. évi Lllf. tcz. 54. §-ának világos és határozott rendelkezésére; de támaszkodva a bélyeg- és illetékszabályok 20-ik pontjára is, melyek határozottan és világosan rendelik, hogy a tagosítás és birtokrendezés czéljából készített okiratok bélyegmentesek, az ügyletek pedig illetékmentességben részesülnek ; támaszkodva végre azon körülményre is, hogy ők ezen cserék által csakis a tagosítást s ezzel az úrbéri viszonyokból kifolyó birtokrendezést czélozták csupán, s így sem a méltányossággal, sem pedig az igazsággal meg nem egyeztethető azon eljárás, hogy míg azok, kik a törvényszékek segélyét igénybe veszik, bélyeg- és illetékmentességben részesítteniek, addig a bélyeg- és illetékkel azok terheltessenek, a kik a törvény által kitűzött czél elérését saját fényükkel előmozdítottak, (Élénk helyeslés a baloldalon.) ennélfogva jogos és igazságos ügyüket felülbírálás, illetve kedvező elintézés végett a pénzügyi miniszter úr elé terjesztették. Ügyük azonban a mai napig elintézést nem nyervén, kénytelen vagyok az igen t. pénzügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézni : (Olvassa.) »Tekintettel arra, hogy úgy az 1871. évi LIII. tcz. 54. §-a, valamint a bélyeg és illetékek iránti szabályok 20-ik tétele határozottan és világosan rendeli, hogy birtokrendezési ügyekben minden beadvány, okirat, iromány, írásbeli tárgyalás és csere, a mennyiben azok szorosan csak a létezett úrbéri viszony, vagy a közbirtokosság közti birtokrendezésre, közlegelő-eíkülönítésre, vagy az erdei úrbéri szolgáltatások megváltására, tagosításra, vagy egyéb, az úrbéri kötelékből származó viszonyok rendezésére vonatkoznak és mindezen munkálatok a fennálló törvényes szabályok értelmében vitetnek keresztül, feltétlenül bélyeg- és illetékmentesek ; tekintettel továbbá arra, hogy a ezeglédi úgynevezett fertályos gazdák az úrbéri viszonyokból fenmaradt rendezetlen birtokviszonyaikat nem ugyan a bíróságok igénybevételével, de egymás közti barátságos csere útján kívánták rendezni és rendezték is, mi által a törvény szellemének és intencziójának eleget tettek ; (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) tekintettel továbbá arra, hogy ezen végrehajtott tagosítás és birtokrendezés czéljából készített okmányok és jogügyletek a fent hivatkozott törvény és szabályzat értelmében hasonlókép bélyeg- és illetékmentességben részesítendők, mert sem a méltányosságcíal, sem pedig az igazsággal meg nem egyeztethető azon eljárás, (Igás! Úgy van ! a ssélsö baloldalon,) hogy míg azok, kik a törvényszékek segélyét igénybe veszik, bélyeg- és illetékmentességben részesíttetnek, addig a bélyeg- és illetékekkel azok terheltessenek, a kik a törvény által kitűzött czél elérését saját tényükkel előmozdították; (Helyeslés a ssélső baloldalon,) és tekintettel végre arra, hogy az érdekeltek a jogtalanul és törvényellenesen kivetett illetékek leírása iránt már több ízben folyamodtak a magy. kir pénzügyminisztériumhoz, de onnan választ még nem kaphattak ; mindezeknél fogva kérdem az igen tisztelt pénzügyminiszter urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy ezen bélyeg és illetékek leírása czéljából Lugosí István és érdektársai által az összes érdekeltek nevében a magy. kir. pénzügyminisztériumhoz még 1893. évben, majd 1894. és 1895. években ismételten beadott folyamodványuk még mai napig sem nyert elintézést ? 2. Hajlandó-e az igen tisztelt pénzügyminiszter úr intézkedni, hogy e kérvények mi-