Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-581

64 581. országos ülés 1896. märczüis 11-én, szerdán. nem akarja, hogy területéből egy rész elvétessék. Én, t. ház, azt hiszem, hogy ezen kérdést most igen könnyen meg lehet oldani, annál inkább, mert hiszen úgy tudom, hogy most az új örökösödési eljárás behozatalával a közjegyzőknek sokkal nagyobb munkaköre és jövedelmi forrása lesz; de azonkívül újabb közjegyzői székhelyek és kerületek is kreáltattak a legutóbbi időben, hogy tovább ne menjek, a fővárosban is. És hogy ha a moóri közjegyzőnek joga volna ahhoz a kifogáshoz, hogy területéből semmi el ne vonassék, minden fővárosi közjegyző, de más közjegyző is az országban, kinek kerülete kikerekíttetett, vagy megváltoztattatott, élhetne ezen kifogással. Azt hiszem, ezen kecske és káposzta-kérdést igen könnyen meg lehet oldani, mert a mint bátor voltam megjegyezni, Székes-Fehérvár városába kezdetben két közjegyzői állás kontempláltatott, de csuk az egyik töltetett be; hogy miért, azt nem tudom, nem is keresem; de azt hiszem, hogy a moóri és vaáli járás közjegyzői kérdését meg lehetne oldani akként, hogy a moóri közjegyző áthelyeztetnék Székesfehérvárra, az eredetileg kontemplált második közjegyzői állásra, hozzácsatoltatván a Székesfehérvárhoz közel fekvő kisebb moóri járás, a nagy kiterjedésű vaáli járás számára pedig külön közjegyzői székhelyet kellene létesíteni. Nagyon kérem a t. miniszter urat, méltóztassék ezen kérdésről magának tájékozást szerezni, és ámbár vindikálom magamnak azt, hogy a miniszter úr nekem is higyjen, nem ragaszkodom oly vehemensen kijelentésemhez, mint tegnap Olay Lajos t. képviselőtársam és szívesen konczedálom a miniszter urnak, hogy az előadottakról a vármegye, vagy törvényszék útján magának meggyőződést szerezzen, csak azt kérem a t. miniszter úrtól, legyen szíves mielőbb ezt beható ügyeimé tárgyává tenni, és azon vidék jogos és méltányos igényeit tekintetbe venni. Nagyon sajnálnám, ha csalódnám ezeu feltevésemben és én, a ki ezen kérdésben a t. miniszter úr iránt a legjobb várakozással vagyok, ha csalódnám ezen feltevésemben, csakugyan kénytelen volnék azoknak a felfogásához csatlakozni, a kik azt mondják, hogy a t. miniszter úr nem rendelkezik érzékkel az igazságügy érdekei iránt. Ettől teszem függővé véleményemet s kérem a t. miniszter urat, méltóztassék egy egész vidéknek méltányos és jogos kéréséi figyelmére méltatni és mielőbb intézkedés tárgyává tenni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hévizy János,jegyző : Okolicsányi László! Okolicsányi László: T. képviselőház! Azok a nagy reform- és kodifikáezionális kérdések, melyek az igazságügy terén a legutóbbi időben szóba hozattak, és a melyekkel a közvélemény, különösen a jogász-közvélemény foglalkozott, a jelenleg folyó vita alatt sokkal behatóbb és részletesebb megbeszélésben részesültek, mintsem hogy én a nélkül, hogy ismétlésékbe essem, azokkal foglalkozhatnám. Nem is szándékozom tehát azokról bővebben szólni; de kötelességem legalább röviden nyilatkozni a két benyújtott határozati javaslatról és néhány oly kédésről, melyek jelenleg a jogász körökben nagyobb érdeklődés tárgyát képezik. A házassági köteléki perekben követendő peres eljárást a t. miniszter úr egy rendelettel kívánja szabályozni, legalább azt helyezte kilátásba, hogy rendelet által fogja a peres eljárást szabályozni. Miután a törvény határozottan azt rendeli, hogy az eljárás törvény által szabályoztassék ennélfogva egészen törvényesnek s csakis a törvény kifolyásának látom Polónyi Géza t. képviselőtársam határozati javaslatát, melyet épen azért el is fogadok. Hasonlóképen hozzájárulok Visontai Soma t. képviselőtársam határozati javaslatához, mely a tőzsdejátékra való csábításnak büntető úton való megtorlását és egyáltalában u könnyelmű tőzsdejátéknak megnehezítését tűzte ki czélúl. Erre annyival inkább nagy szükség van, mert szomorúan tapasztaljuk, hogy nálunk a tőzsdejáték ma csakugyan általánosan uralkodó társadalmi betegséggé kezd fajulni. Látjuk azt, t. ház, hogy oly emberek, a kik a tőzsdén tíüjesen tájékozatlanok, a tözsdetízletekhez egyáltalában nem értenek, a tőzsdére viszik egész vagyonukat a hirtelen való meggazdagodás reményében és áldozatává válnak azon lelketlen kufároknak, a kik tájékozatlanságukat kihasználják. Hogy ezeknek a szerencsétlen állapotoknak véget vessünk, csakugyan szükség van oly törvényhozói intézkedésekre, a melyeket Visontai t. képviselőtársam az ő határozati javaslatával óhajt elérni. Az előttünk levő kodifikáezionális alkotások közt, melyek a legközelebbi jövőben volnának életbeléptetendők, még mindig sajnálattal nélkülözzük a kormány programmjából a magyar magánjogi kódexet, mely máris túlságosan hosszú idő óta van az előkészítés stádiumában. Azt hiszem, hogy ez a nemzet, mely magát mindig és méltán par exellence jogász nemzetnek tekintette, nem ünnepelhetné meg méltóbban ezredéves állami fennállásának ünnepét, mint az által, hogy ha a magyar magánjogi kódexet erre a milléniumra életbeléptethette volna. Ezzel egyúttal lehetett volna a magyar magánjognak territoriális egységét is elérni, megszüntetni azokat a szerencsétlen és visszás állapotokat, hogy Magyarország egyes területein, mint különösen Erdélyben és a polgárosított volt határőr-