Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-581

5S1. országos ülés 1896. ben 1896, márczius 10-iki kelettel Hegedűs Károlynak a pénzügyminiszterhez intézett interpelláeziója van bejegyezve: »A ezeglédi fertályos gazdák által foganatosított tagosítás és birtokrendezés folytán ellenünk szabályellenesen kivetett illetékek törlése tárgyában beadott kérvényük mielőbbi kedvező elintézése tárgyában; továbbá 1896. márczius 11-iki kelettel Holló Lajosnak interpellácziöja a miniszterelnökhöz a Vágó-féle díszmenet ügyében. Elnök : Az interpellácziók a szokott időben az ülés végén fognak megtörténni. Következik az igazságügyi tárcza költségvetésének (írom. 988.) folytatólagos tárgyalása. Hévizy János jegyző: Lite Gyula! LitS Gyula: T. ház! Ámbár szorosabb értelemben vett igazságügyi kérdésekkel foglalkozni nem szoktam, mindazáltal engedje meg a t. ház, hogy egy kérdést, illetve panaszt most az igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmával hozhassak elő és erre nézve annál inkább jogosultnak tartom magam, mert ugyané kérdésben vármegyém törvényhatóságának közgyűlése egy-két év előtt már felterjesztéssel élt az igazságügyi kormányhoz. Sajnos azonban, a vármegye közönségének kérvénye és jogos óhaja megballgattatásban nem részesült és lehet mondani oly banális indokolással utasíttatott vissza, hogy ép azon vidék érdekében, melynek érdekében a vármegye törvényhatósága is kérelmezett a minisztériumnál, kénytelen vagyok e panaszt ismét szóba hozni, remélvén, hogy a t. igazságügyminiszter úr bölcsesége és igazságérzetével minél előbb intézkedni szíves lesz. Mikor a közjegyzői intézmény Magyarországon létesíttetett, a közjegyzői székhelyek és területek megállapításánál belátom, hogy nem lehetett avval a körültekintéssel és előre való gondoskodással eljárni, hogy egyfelől ne csak a közjegyző urak találjanak biztos és bőséges esisztenőziát, hanem az ügyes-bajos közönség érdekei is kellő kielégítésben és méltánylásban részesíttessenek. így történt, hogy sok vidékre nézve a közjegyzői székhelyek megállapítása rendkívül hátrányosan történt, és most e vidékek minden törekvése az, hogy vagy megváltoztattassanak a közjegyzői székhelyek, vagy ujak alakíttassanak. Fehérmegyében is akként állapíttattak meg a közjegyzői székhelyek, hogy Székesfehérvár városa mintegy 30.000 lakossal és a körötte levő úgynevezett székesfehérvári járással körfílbelől 40—50 ezer lakossal két közjegyzői székhelyet kapott magában a városban, ámbár csak egy közjegyző neveztetett ki. A vármegye más üégy járása akként csoportosíttatott, hogy 2—2 járásra jutott egy közjegyző. így történt, t. ház, hogy a moóri és vaáli járások részére egy közniárczlas 11-én, szerdán. Q3 jegyzői székhely rendszeresíttetett Moóron. Tartozom, t. ház, pár szóval megjelölni azt a territoriális helyzetet és különbözetet, mely ezen két járás népesedési és forgalmi viszonyai közt van, hogy érthetővé tegyem az egyik járásnak jogos panaszát és ezen beosztásból származott hátrányát. A székhely Moórra állapíttatott meg a Bakony sarkában, Fehérmegyének nyugoti végső pontján, Komárom és Veszprém megyék végső sarkában. Ennek hatásköre kiterjed a vaáli járásra, mely a vármegye északi részét képezi; községeinek nagyrésze felnyiíűik úgyszólván Budapest főváros határáig, Szóval 40—45—50 kilométernyire is a közjegyzői székhelytől. Ebből azután az a természetellenes állapot fejlődött, hogy a vaáli járás közönsége vagy nem veheti igénybe a közjegyző működését, vagy pedig ez oly nehézségekkel és oly költségekkel jár, melyek a vidékre rendkívül hátrányosak. És csodálatos az, t. ház, hogy már akkori időben miért épen Moór, a vármegyének egy kiszögellő sarka állapíttatott meg közjegyzői székhelynek, mert hiszen ha a két járásnak viszonyait összehasonlítjuk, a moóri járásban van 17 község, a vaáliban pedig 25 község; a moóri járás öszszes lakossága körülbelül 27.000 lélek, a vaáli járásnak pedig 44.000 lakosa van: Moóron egyetlen egy pénzintézet, a vaáli járásban 4—6 pénzintézet van a mi pedig az ügyforgalmat illeti, a vaáli járás területén az köríílbelől 4 — 5-ször akkora, mint a moóriban, és mégis a helyzet az, hogy a közjegyzői székhely Moórra helyeztetett. Azt hiszem, legfőbb ideje épen most, mikor ezen kérdésről szó van, hogy ezen visszás állapoton segítsünk. A vármegye ezelőtt 3 évvel felírt az igazságügyi kormányzathoz és kérte az abnormis állapot megváltoztatását, és csodálatos, az akkori kormány azt a választ adta, hogy azért nem lehet a közjegyzői székhelyet megváltoztatni, vagy újabb közjegyzőséget' a vaáli járás számára adni, mert akkor a moóri közjegyző megélhetésének kérdése lépne előtérbe és volna veszélyeztetve. Ez egy bámulatos indokolás, mert ebből az tűnik ki, hogy nem a jogkereső közönség érdeke, hanem a közjegyző exiszteneziája az, a mit az igazságügyi kormány első sorban tekintetbe vesz. Ebből azután következnék természetesen az is, hogy miután a moóri közjegyzőt sem elhelyezni, sem területéből egy részt elvonni nem lehet, ezen vidék kénytelen volna ezen hátrányos helyzetet tűrni mindaddig, míg a közjegyző él, vagy eltávozni nem akar, és tekintettel arra, hogy a közjegyző teljesen fiatal ember, megtörténhetnék, hogy például elél az emberi kor legvégső határáig, és így 70—80 évig tűrni kellene ezt az állapotot, mert a közjegyző nem akar lemondani, vagy