Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-588
588. országos ülés 18%. n Molnár Antal jegyző: (olvassa a ősimet). Illyés Bálint jegyző: B. Andreánszky Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. ház: Én bátor voltam az általános tárgyalás alkalmával egy határozati javaslatot benyújtani a t. ház nak, a melynek értelmében a törvényjavaslat I. fejezetét elfogadtam a részletes tárgyalás alapjául, a másik részét pedig visszautasítottam a kormánynak adandó utasítással. (Halljuk! Halljuk!) Akkor, minthogy az e felett való szavazásra nézve nem tudtunk megegyezni, visszavontam ezen határozati javaslatot avval, hogy én ezt ennél a második fejezet ezíménél újra be fogom a t. háznak nyújtani és elfogadásra ajánlani. Midőn ezt teszem, t. ház, nem akarom ismételni azt, a mit álláspontom indokolására, magára ezen kölcsön természetére, ezen kölcsön terhes voltára, ezen kölcsönnek úgymondva alapnélkűliségére felhoztam, nem akarom ismételni, hogy a t. háznak ismétlésekkel az idejét el ne vegyem. De engedje meg a t. ház, hogy ez alkalommal a t. miniszter úrnak az általános tárgyalás végén, zárbeszédem után tartott be» szedje egyes helyeire reflektáljak. (Halljuk! A t. miniszter úr egy kissé szokatlan eljárást vett fel, a mennyiben ő csak akkor, a mikor a zárbeszédek elhangzottak, mondta el beszédjét, a melyben igen sok dolog van, a mi sajnos, az első felszólalásnál nélkíílöztetett és tehát ellenvetéseire az illető határozati javaslatok beadói és a zárszóval bírók nem bírtak mindjárt feleletet adni. Én szintén ezen helyzetben lévén, engedje meg a t. ház, hogy egyes dolgokra röviden feleljek, a melyeket a miniszter úr az én zárbeszédemmel szemben felhozott. A t. miniszter úr először arra a kérdésemre felelt a zárszóban, hogy az adaptáczió tekintetében a tudománynak úgyszólván milyen állapotján vagyunk jelenleg. Azt mondta erre nézve a t. miniszter úr, hogy a kormány a legtöbb vidékre nézve tisztában van és csak néhány vidék hol még nincs tisztában. Hát t. ház, ezt hallottuk mi az egész filloxera történetében folyton, hogy eddig vaktában tapogatództunk, de most már megtudtuk; ezt hallottuk akkor, a mikor a szénkénegezésről volt szó s ezt hallottuk akkor is, mikor a direkt termőkről volt szó, ezt halljuk ma is és megvagyok győződve, hogy ez nem a végleges állapot, annál inkább, mert a miniszter úrnak csak az imént történt felszólalásában azon feleletből, melyet Erreth János képviselő társamnak adott, látom, hogy itt ő nagyon általánosságban forog a nézeteivel. Ő például állította minden talajra nézve, hogy ezen talajnak van egy általános hegyközségi karaktere és van annak egy 245 külön, úgy mondva, lokális karaktere. Minden földnek csak egy karaktere van. (Felkiáltások a jobb oldalon: Nem áll!) Bocsánatot kérek, ha minden áron akar már a t. ház engem egy kicsit belerántani abba a kis tudományba, a inelylyel bírok, hát itt vannak geológiai formácziók, vannak különféle formácziók, vannak Jura-formácziók, vannak azután vulkánikus hegyképződések. De mindebben előfordiil agyag, mész és ezeknek az összetétele, a melyik minden földben különös, speczializált. Ezeknek az összetétele az adaptáczióra nézve fontos és nem az fontos, hogy a tudomány milyen geológiai formáczióba osztja azt a földet, mert tessék elhinni, a meszes földben, a Jura-mészben ép oly kevéssé fog a Portálig tenyészni, mint a legifjabb képződésű mészben. Azért én nem tudom, hogy hogy hová osztja be a t. miniszter úr mindazon földeket, melyeket itt összeszedett. De tessék elhinni, ha nem csak az általános karaktert, de minden földnek a külön karakterét veszik tekintetbe, akkor egy olyan állásponton vannak, hogy nem tudhatni, hogy az adaptáczió sikerére nézve tisztában vannak-e"? A második kérdésem az, hogy mennyit fognak teremni ezek a szőlők? A t. előadó úr itt elég szerény volt, a mennyiben 25 hektolitert vett fel. Ezt a 25 hektolitert elfogadom 10 írtjával, az 250 frt. Tessék utána számítani s meg fogják látni, hogy tíz forintos ár mellett az illető még ráfizet a szőlőjére. Mert ha neki egy hold szőlőre 100 — 120 forintot kell fizetnie, azonkívül hozzájárul a jégbiztosítás, mert itt a jégbiztosításnak mindenesetre meg kell történnie, ebben Ováry Ferencz t. képviselőtársamnak teljesenigazat adok, mert hogyan nézhet eléje az illető minden jégesőnek, tehát akár milyen drága legyen is az a biztosítás, biztosítani kell és tudjuk, hogy a biztosítás nyolcz, sőt némely helyen 10°/o, a hol egyáltalában biztosítani lehet. Tekintetbe kell azután még vennünk a karószükségletet; igaz, hogy eleintén megadják a karókat, de azok romlanak, elkorhadnak, azonfelül lopják is és égetik is, Tessék aztán tekintetbe venni, hogy mennyi tőke vésx el. Mindezeknek a tekintetbe vételével, tessék elhinni, hogy nem magas a 25 hektoliter és nem magas a 10 forint ár, hogy az illető kárt ne szenvedjen. A t. miniszter úr ezzel nem elégszik meg, hanem azt mondja, hogy én hoztam elő, hogy Francziaországban hektáronként 15 hektoliter termés volt s azt mondja, hogy ez nagyon rossz esztendőben volt. Erre nézve csak azt akarom megjegyezni, hogy ugyanazon újságnak, ugyanazon közlésében az volt, hogy a múlt 1894. irczius 19-én, csütörtökön.
