Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-588

588. országos ülés 1896. márezius 19-én, csütörtökön. (ggg oly igazság, melyet minél jobban részeire bonczolunk, annál inkább győződünk meg annak minden tekintetben való kifogástalanságáról! Nem nyújtok be határozati javaslatot, mert jól tudom, hogy az ellenzék részéről beadott határozati javaslatok, bármily czélszerűek és üdvösek legyenek is, süket fülekre találnak és leszavaztatnak, már csak azért is, mert ellenzéki képviselők által terjesztettek be; de arra kérem a t. kormánypártot és a t. miniszter urat, legyenek szívesek az általam elmondottakból kifolyólag az I. fejezet 1. §. aj pontját, mely szerint: »a íilloxera által elpusztított szőlők felújítására szükséges szőlővesszőknek és szőlőoltványoknak a közgazdaságilag fontosabb hegyvidékeken nagy mennyiségben való termelését és jutányos áron való kiszolgáltatását biztosító intézkedéseket tegyen,« oda módosítani, hogy a miniszter úr hasson oda, hogy a hegyvidékeken az állam által szőlőteíepek. mint b. Andreánszky t. képviselőtársam mondotta: szőlő oltó és dugvány-telepek létesíttessenek, melyekből a szegény ember, a kisebb bktokos ingyen kapjon szőlődugványokat és karókat j a módosabb emberek pedig, kiknek egy-két holdnál több szőlőjük van az államnak előállítási költségén, vagy más, szóval a lehető legjutányosabb áron jussanak ezekhez. A t. ház engedelmével legyen szabad ezen módosítványomat indokolni. Meg vagyok győződve, hogy nincs a háznak egyetlen tagja, ki ne akarná, hogy a magyar föld minden része magyaroknak hozzon gyümölcsöt, és meg vagyok győződve, hogy a kormányt is azon intenczió vezérelte e javaslat beterjesztésénél, hogy a szőlő-termelő exisztencziáját biztosítsák és egyszersmind a magyar föld értékét, az az termőképességét növeljék és hogy ebből az egész államra, az egész nemzetre haszon származzék! Épen azért nézzük meg kissé közelebbről, hogy milyen haszon származik abból, ha a szőlőt oly formán ültetjük, a mint a törvényjavaslat ajánlja! Illetőleg kölcsön vett tőkéből. Hiszen egy kis számítás nem valami nagy dolog és talán nem is veszi rósz néven, a t. ház, ha e tekintetben talán türelmével némileg visszaélek. Hiszen földről van szó; nekünk minden talpalatnyi földet meg kell tartanunk. Nekünk abból semmit sem szabad eladnunk azt egészben kötelességünk megtartani. Előre bocsátom, hogy a mit mondani akarok, arról már többen tettek nyilatkozatot, de úgy gondolom, hogy nem fogok ismétlésbe bocsátkozni, ha most előadom példaképen egy hold szőlő beépítési költségét és várható nyereményét. Egy hold szőlőterület beállítását az előadó úr 800 forintra beesüli; Eötvös Károly t. képKÉPVH. NAPLÓ 1892 97. XXXI. KÖTET. viselő úr abban a nézetben van, hogy ebből a 800 forintból esetleg 1200, 1400, 1600 forint is lehet. Természetes, az én nézetem az, hogy a háznak nincs és nem is lehet olyan tagja, a ki határozott számot tudna mondani, hogy menynyibe fog kerülni egy hold szőlőnek beültetése. Mert a ki ismeri a növényültetést, az egyáltalában nem is vállalkozhatik erre. Minden attól függ, hogy milyen az oltvány, milyen a talaj, milyen az időjárás és milyen a jó szándék, a tehetség, a melylyeí gondozzák az ültetvényeket. Hiszen a ki növényültetéssel foglalkozik, tudja, hogy nem kell egyéb, mint egy kis kíméletlen elbánás a vesszővel; hiszen ha annak gyökerei csak egy kissé megsértetnek, azután bármilyen szigorú pontos eljárás után is a dolog nagyon rosszul üt ki. Az előadó úrnak igaza van, hogy legalább 800 forintba kerül egy holdnak beültetése; de a ki ültetéssel egyáltalában foglalkozik, tudhatja, hogy hiába számít, hogy 4000 vesszővel lehet egy hold földet beültetni, mert ebből a 4000 vesszőből, akárhányszor megtörténik, különösen ha melegágyszerűen kezeltetnek az ültetvények, illetőleg olyan eljárással, mint a milyet az imént Andreánszky t. képviselő úr elmondott, hogy gőzfűtést használnak az ültetvények fejlesztésére, az esetben megtörténik, hogy az ültetésből 15 százalék alig fog megfogamzani. Az illető nyerészkedő részvénytársaságra ebből kár természetesen nem származik. Mert neki érdekében csak az áll, hogy minél jobb ár mellett mentül több oltványt adjon el. — De tételezzük fel a legjobb esetet, hogy 50—60 százaléka megfogamzik a szőlődugványoknak. Tehát a legjobb feltétel mellett is a legjobb évben 40 — 50 százalékot már újból kell pótolni. De az évi pótlásnak megint csak egy bizonyos perezentjére lehet számítani. A harmadik évben már a tér annyira elgyökeresedett, hogy a siker reményével oda új ültetvény már be nem illeszthető, ,be nem ültethető. így tehát a teljes beültetés lehetősége is ki van zárva, mert itt már homlítani nem lehet. És még azonkívül is hány eshetőségnek van kitéve a szőlőplánta, tehát az egész szőlőtábla! Például, ha a kapás a direkt termőnek egy részét megsérti is, azt a szőlőt tönkre nem teszi, mert az más részén újra hajt, újra életre kap. De ha az oltványt sérti meg erősebben, az egész tőnek vége vau, az egész tőke tönkre van téve, vagy legalább új beoltást kivan, a mely müvelet, mivel künn a szabadban s nem benn a szobában történik, sokkal nehezebb, azért ezeknek csak nagyon kevés százaléka fogamzik meg. De nem folytatom az ültetési, betelepítési nehézségek felsorolását, csak példaképen feltételezem, hogy szerintem egy hold szőlő regenerá30