Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-586

586. országos fllés 1896. márciíus 17-én, kedden. 189 lehet. A következés majd megmutatja, — hogy akadtak itt férfiak, kik megmondták, mi követ­kezése lesz ennek, — a következés igazat ad nekik igen rövid időn, és midőn valamennyiünk­nek közös czélja, hogy elérjük szőlőterületeink újból virágzá»át, elérjük szőlőtermelő népünk jólétének emelkedését, akkor mi magunk mindazt, a mi ezzel homlokegyenest ellenkezik, ne te­gyük, hanem tegyük azt, a mi czélra vezet. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balold%lon.) És én a puszta bírálatnál nem ís maradok : pozitív javaslatot fogok igen rövid idő alatt benyújtani, hogy az igazi nagy czél még sok­kal gyorsabban, mint így, de az állam óriási áldozatai nélkül elérhető legyen. Pozitiv javas­latom a következő : A t. miniszter út* meggyő­ződést szerezhet magának arról közvetlen szem­léletből is, de igen becses, kísérletek után is, hogy az elemi iskolákba járó kis gyermekek kellő oktatás mellett számuk nagy százaléká­ban úgy a zöld, mint a száraz oltásban sok­kul nagyobb tökéletességgel tudnak eljárni, mint maguk a felnőtt férfiak, mint maguk a kitűnő vinczellérek és ezt a müveletet sokkal nagyobb ügyességgel tudják eszközölni kellő kiművelés mellett, mint akár dr. Kováts pro­fesszor a maga operáezióit; mert megfigyelé­sük élessége, szemük fogékonysága, kezük gyöngédsége és termetük alacsonyeága erre őket különösen képesítik. Ha nem is minden gyermek, de a gyermekeknek körülbelül 30—35 százaléka csodálatos ügyességgel és képesség­gel tud oltani. Már most, ba mi minden hegy­vidéken, minden népesebb községben 10—15 évre bérelt földeken szőlőtelepeket állítunk, a mely szőlőtelepeket a miniszter a rendelkezésére jutta­tott 200.000 frtból elfog látni ingyen alany­és olfcóvesszővel, a mi mind nem kerül sok pénzbe, ha milliókba számítunk is, és ha mi a svédországi slöjdnek mintájára, r a melyen már dolgozunk, épen a földmívelésügyi miniszter úr közvetítésével, — vele együtt nem nagyon, mert minket ellenzékieket sohasem méltat ária, hogy ily közhasznú dolgokban tanácsunkat igénybe vegye, olyan miniszter még nem szü­letett, mert azt hiszik, hogy gyakorlati felfogás, józanság, tisztességes és hazafias gondolkozás csak kormánypártiban van meg, az ellenzéki­ben pedig nincs még ily dolgokban sem, — de én ennek daczára a slöjd kijelölt igazgatójával ezen kérdést megtárgyaltam. Igenis a mellék­ipari oktatás slöjdszerű szervezetével kössük össze ezen dolgot és az elemi iskola gyerme­keit bocsássuk oda,— hisz 24—48 óra alatt az oltás minden nemét megtanulják s akkor az így —ingyen vesszőre és szemre történt ojtásból a kész gyö­keres vesszőt adjuk ingyen az érdemes szegény embernek, a kissé vagyonosabbnak pedig a ter­melési áron, mely 15—16 frtnál többe nem kerül és semmi esetre sem kerül 120 frtba, mint azt a törvényjavaslat hirdeti: — akkor lesz szőlő Magyarországon gyorsan, lesz in­gyen az állam megterheltetóse és az állami hitel megfertőzteté-.e nélkül és lesz politikai jogaink megcsorbítása nélkül. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez egy felséges dolog, mely a hol eddig megkíséreltetett, mindenütt teljesen sikerült. Egész öröm és boldogság látnunk azt, hogy az a kis gyermek minő kedvvel, ügyességgel végzi az ojtást, de ismétlem oltó eszközöket és anya­got az államnak kell adni ezen 200.000 frt ke­retén belül. Ha ezt így csináljuk, oly mérték­ben és lépéssel újul meg az elpusztult szőlő, hogy egyéb munkás-agrárviszonyainkban nem csinál zavart, a földbirtokostól nem vonja el a munkás kezet és nem veri fel a szőlőmunka árát oly igen nagyra. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Polónyi Géza : Hát a rigolirozással mi lesz? Eötvös Károlyl A rigolirozás lesz úgy, a mint eddig volt, mert olyan okos és olyan bolond ember még eddig Magyarországon soha sem akadt, kinek eszébe jutott volna a maga földjén elvégzett rigolirozásért kölcsönpénzt venni. (Derültség.) Ez sohasem jut eszébe sen­kinek, biztosítom a miniszter urat, ha kimegy Egerbe, vagy Köyes-Kálára, vagy Somlóhegyre és azt mondja a szegény embernek, rigolirozd meg a földedet, a költség felét megkapod köl­csönbe, azt mondja, mást tegyen bolonddá az úr, ne engem, elvégzem én magam. Senkinek sem jut ilyesmi eszébe, csak ezen veszedelmes törvényjavaslatnak; díjat lehetett volna arra ki­tűzni, hogy ilyen képtelenséget fölfedezzenek. Elvégez e szegény ember annyit szívesen, a mennyit kenyérkeresetének csorbítása nélkül lehet, minden évben megrigoliroz 3—400 négy­szögölet, elvégzi ezt maga a téli időben, mikor egyebütt munka nincs, és ha kap oly vesszőt, mely be van oltva és gyökeres és mely rend­szerint jó talajban a második esztendőben már terem, lesz jó szőlője és bora újra Magyar­országnak és akkor ilyen veszedelmes és képtelen kísérletekkel nem kell nekünk ve­sződnünk. T. ház! Bezárom beszédemet. A magam és elvbarátaim részéről van szerencsém a követ­kező határozati javaslatot beterjeszteni. (Olvassa) : »Határozati javaslat. Határozza el a kép­viselőház a filloxera által elpusztított szőlők felújításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó­lag, hogy: Egyrészről helyesli a javaslat egyik alap­elvét, mely szerint a filloxera által elpusztított

Next

/
Oldalképek
Tartalom