Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-586
184 586. országos ülés 1896. márczius 17-én, kedden. hogy hiszen nem nőnek a fák az égbe; nem vesznek majd ennyi összeget igénybe. Hát igaz, én sem hiszem, hogy ennyit fognak igénybe venni, de ez a törvényjavaslat gátolja meg talán? Ez a törvényjavaslat nem nyit-e tág tért arra ? Nem egyenesen mondja-e, hogy 300 ezer kat. holdnak művelési költségei, karójának^ vesszejének ára, munkájának fele ára stb., és mind ennek öt éven át tőkésítendő folyó kamatai, kezelési költsége, tartalék alapja stb., mindez terheli ? Hát gátat vet-e ezen törvényjavaslat annak, hogy a mi országunk 100 és 100 millióig el ne legyen terhelve? Hát hiszen nem egyenesen ajtót, kaput tár-e ez elé ? Hiszen tudom, hogy megint azt mondja a t. miniszter úr, hogy arra számít, hogy úgy sem vesznek 50—60 milliónál többet igénybe. Hátha ez a veszedelem nem fog bekövetkezni, akkor mire való ez a törvényjavaslat ily alakjában í Ha pedig ily alakjában megvan; ha ily alakjában törvénybe iktattatik, hogy állhat jót a t. miniszter úr s a világ akármelyik kormánya a felől, hogy a kedvezményezett bank társadalmi hatása alatt, ezer meg ezer ügynökének mozgósítása mellett, a nép félrevezetésére irányuló szakadatlan törekvés mellett (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) és ezen kormány után következő egy esetleg nemzetellenes kormány (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) befolyása mellett ez be nem következik? De ha a nemzet képes volna is meggátolni az államhitelnek ily nagyfokú megrontását, jobb kormányok meggátolnák ennek a törvénynek ily terjedelemben, a hogy tervezve van, végrehajtását, a törvényhozásnak nem szabad arra alkalmat szolgáltatnia, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) nem szabad segélyt nyújtania ily intézkedések alkalmazására egy óráig sem, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De mik azután ennek magasabb pénzügyi következései úgy államunkra, mint társadalmunkra nézve? (Halljuk! Halljuk! bal-és szélső baloldalon.) Garantál az állam, kamatgaraneziát nyújt 4 3 /4°/o és 5 1 /* 0 / 0 erejéig. Hiszen nekünk 4°/o-os renténk van. Hiszen ezüst-reaténk 5°/o-os, hiszen nekünk törekednünk kell arra, hogy midőn kedvező lesz a világ pénzhelyzete, 5—10 év múlva, lehetőleg rövid idő alatt 4°/o-os renténket leszállítsuk kisebb százalékra. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Lehet-e ez akkor ha maga az állam SV^/o kamatot biztosít és ezért felelősséget vállal! Lehet-e azt képzelni, hogy hitelez a világpiacz és 3Y2°/o-ra ad kölcsönt lehetőleg olcsó kurzussal, mikor maga az állam egy-két banknak 5 1 /* 0 / 0 kamatgaraneziát biztosít? (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen bölcseséget nagy mértékben mi kormányoktól soha sem vártunk, fájdalom, nem vagyunk rá jogosítva, de hogy a böleseségnek ily teljes hiánya legyen, arra nem számítottunk még e mai szerencsétlen időben sem. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) •p ' És mit akar a kormány ezekkel a filloxerazáloglevelekke], a melyek kibocsátására a bankokat, — egyet vagy többet, nem keresem, — fel akar hatalmazni és fel is hatalmaz ezzel a törvényjavaslattal ? Hiszen nincs-e nekünk már elég jelzálogkötvényünk, melyek a magántársadalmat rettenetesen nyomják? De nem az a baj, hogy nyomják; hiszen a legtöbb adósságot mégsem csináltuk'könnyelműen, a befektetések hozták létre az egyes kölcsönöket; hanem az a baj, hogy öt-hatféle jelzáloglevelünk van, a mely túlnyomó nagy részben külföldön van elhelyezve és nevezetes részben Ausztriában. Már most ezen jelzáloglevelek számát és minőségét egy furcsa minőséggel, fillosera-scheinokkal akarja a t. miniszter úr szaporítani. Már most ezek is a külföldön fognak elhelyezkedni, még pedig nagyon el fognak helyezkedni; mert hiszen a magyar állam egész erkölcsi és vagyoni hitele és egész pénzügyi szervezete biztosíték az 5 1 /* 0 /*) behajtására, a mely azon felül bélyeges illetékmentes és adómentes és a melyet semmi teher nem nyom, a mely nagy jövedelem az állam részére, semmi haszonnal többé nem jár; tehát ezek a fiíloxera-scheinok az egész világon elfognak terjedni, de elfognak terjedni majd Ausztriában is. És érdekünkben áll-e nekünk, hogy Magyarországot az osztrák és külföldi pénzpiaczokkal szemben abba a szerencsétlen helyzetbe juttassuk, a melyben ma is vagyunk, hogy Bécsnek, Berlinnek és Parisnak tetszésétől függjön, hogy millió meg millió számra dobálja vissza a papirosainkat és itt azzal megbénítsa összes közgazdasági életünket és összes iparunk keletkezését lehetetlenné tegye és egy nemzeti iparnak keletkezését már előre meggátolja? Hát érdekünkben áll ez nekünk? Hát érdekében áll ez a t. kormánynak? Hát jogában áll a t. kormánynak Magyarország pénzügyeit, úgy állami, mint társadalmi hitelét ilyen állapotba jutatni, s ha már ez az állapot most is — fájdalom — nagyrészben meg van, ezt az állapotot még súlyosabbá tenni ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Semmiféle kormánynak nem áll jogában ártani annak az országnak, melynek ügyeit vezeti; (Helyeslés a szélső baloldalon.) joga csak az, hogy használjon neki. Igaz, hogy erre igen gyakran képtelen, de hogy ártson neki, hogy tudatosan intézményeket szervezzen a nyakunkra olyanokat, melyeknek a legrövidebb eszű ember ítélete szerint is múlhatatlanul ide kell vezetniök : ahhoz semmiféle kormánynak joga nincs. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De, t. ház és földművelésügyi miniszter úr,
