Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-585

äS5. országos ülés 1896. márczins lG-án, hétfőn. J7J A túloldalon, egy képviselőtársam, — nem emlékezem már, hogy melyik — felemlítette, hogy hiányosnak tartja ezt a törvényjavaslatot azért is, mert a károkkal szemben, t. i, a fagykár és jégverés ellen, a melyeknek a szőlő ki van téve, ezen javaslatban intézkedések egyáltalában nem foglaltatnak. Eu magam ig sajnálom, hogy a fagy és jégverés ellen intézkedések nem tétettek. Annak idején foglalkoztam ezen kérdés megoldásával és tervbe is vettem egy oly intézkedést, a mely nézetem szerint legalább részben enyhítette volna a helyzetet akkor, ha jégverés beállott volna. Nevezetesen egy külön tartalékalap létesítéséről kívántam gondoskodni egy csekély 2 írt és annyi krajczárnyi évenkénti befizetés által, a mely befizetés révén egy külön jégverési tartalék-alap készíttetett volna, a melynek hivatása az lett volna és azáltal szolgált volna előnyére az érdekelt feleknek, hogy ilyen beállott jégverés esetében ezen külön tartalékalapból az évenként fizetendő quota erejéig az illető jégkárosált kára meg nem térítését megkapta volna, Ez által az illető adós abba az előnyősebb helyzetbe jutott volna, hogy oly esztendőben, midőn a jég őt elveri, nem kellett volna külön gondoskodnia, hogy azt az 50, 60, vagy 70 frtnyi évi quotát megfizesse, valamint az államnak is előnyösebb lett volna a helyzete annyiban, hogy abban az esetben, ha az illető birtokos a magáéból nem tud fizetni és az elsőrendű tartalék-alapból kell ezen hiányt a törvényjavaslat intézkedései következtében neki kiegyenlítenie, az által, hogy ezen évi quotát ilyen esetre biztosíthatta volna, az állam is elkerülte volna ezen veszteséget. Azonban, amint tudom, a bizottságokban is e tárgyalások alkalmával az a nézet jutott rúlérvényre, hogy ez a törvényjavaslatnak túlságos komplikáczióját involválja és ennek következtében erről a terve zetekről egyáltalában intézkedés a törvényjavaslat elkerülése alkalmával nem történt. Részemről belenyugszom ezen intézkedésbe, de azt hiszem, hogy a gyakorlat és tapasztalat idővel szükségessé fogja tenni, hogy ezen irányban, ha pótlólag is, de mégis intézkedések eszközöltessenek. Ezek után, t. ház, legyen szabad röviden kijelentenem, hogy ezen törvényjavaslatot, minthogy a II. fejezetre vonatkozólag egyáltalán aggályaim nincsenek, az I. fejezetre vonatkozólag pedig fentartván eredeti álláspontomat, kívánom és óhajtom, hogy kettőnk közül a földmívelésügyi minisztériumnak legyen igaza és az ex-nek nem, — azonban azon esetben, ha a tapasztalat oda fog utalni minket, hogy még egyszer ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, akkor is úgy mint ma is, álláspontomat ismételten az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmébe ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban, a tárgyalás alapjául elfogadom, (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) (Az elnöki széket Teles zky István alelnök foglalja el.) Elnök*. Az ülést újra megnyitom. Molnár Antal jegyző: Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter. Baranyi Ignácz földmívelésügyi, miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én a szőlők felújításáról szóló törvényjavaslati tervezetet jelentékenyen előhaladott stádiumban vettem át, és mert éreztem azt, hogy ezen ügyet halogatni nem lehet, első dolgomnak tartottam ezt a törvényjavaslat]' tervezetet átvizsgálni és megnézni azt, hogy mi az, a mi meggyőződésemmel összefér, mi az benne, a mit én ebben a házban nyugodt lelkiismerettel képviselhetek és nem befolyásolva senki által és nem engedve kezemet megkötni semmi tekintetben, (Helyeslés a jobboldalon.) legjobb tudomásom és legjobb meggyőződésem szerint iparkodtam azon törvényjavaslatot bizonyos vonatkozásokban átalakítani és mielőbb a t. ház elé terjeszteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Vannak, t. ház, némely külömbségek azon törvényjavaslati tervezet között, melyet a minisztériumban készen találtam és ezen törvényjavaslat között, de nem tartanám helyesnek és nem tartanám megfelelőnek, ezen külömbségek részletes taglalásába a t. ház előtt ezúttal belemenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az én t. hivatali elődömről és az ő érdeméről e törvényjavaslat körül e helyütt megemlékezés történt, (Halljuk! Halljuk!) azonban nem egy oldalról támadva lettek többi hivatali elődeim. Az igazságnak tartozom annak a megjegyzésével, hogy az ő korszakuk hálátlanabb korszak volt; igaz, hogy akkor még a kísérletek, a tanulmányok, az előmunkálatok idejét éltük. Akkor tanakodtak, t. ház, hogy milyen rendszerhez fogjunk; hogy a széukéneghez, vagy az amerikai szőlővesszőkhöz; a direkt termőhöz vagy az oltványokhoz folyamodjunk, hogy a zöld oltás, vagy a fás oltás ezélszerübb-e? Abban az idüben előre dolgoztak ennek a korszaknak, (Úgy van! a jobboldalon.) és ezért nem hagyhatom megemlékezés nélkül azon körülményt, (Halljuk! Halljuk!) hogy, ha az én hivatali "elődeim különbség nélkül nem dolgoztak és nem fáradtak volna, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) akkor ez az ügy mostani stádiumábau nem lehetne. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Egy hang jobbfelől: Ez a nobilitásl) T. képviselőház! A törvényjavaslatnak két része van: Az első rész vonatkozik arra, hogy a szőlővesszők szükséges készletét biztosítsuk; i:i"