Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-585

585, országos ülés 1896. márcrfus 16-án, hétfőn. 157 a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Ugy látom, többség. A ház elfogadja. Ez a törvényjavaslat is átküldetik a főrendiházhoz tárgyalás és szíves hozzájárulás végett. Kérem a házat, hogy az ezekre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot legyen szíves hitelesíteni. Perczel Béni jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvi kivonatra? (Nincs!) Senkinek sem lévén, a jegyzőkönyvi kivonat hitelesítve van. Következik a filloxera által elpusztított szőlők felújításáról szóló javaslat általános tárgyalásának folytatása (írom. 1035, 1051). Molnár Antal jegyző: Erdély Sándor igazságügyminiszter! Erdély Sándor igazságyügyminiszter: T. ház! Annak, hogy én ezen törvényjavaslathoz az általános vita folyamán hozzászólok, egyedüli és kizárólagos oka az, hogy Issekutz Győző képviselő úr nemcsak tegnapelőtti beszédében, de már az igazságügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával felhívott engem arra, hogy azon igazságügyi intézkedésekkel szemben, melyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak, állápontomat fejtsem ki. A t. képviselő úr tegnapelőtt tartott beszédében azt a tételt állította oda, hogy ezen javaslat az igazságügyi szempontoknak figyelembe vétele nélkül került a ház elé és ezen állításának illusztrálására felhozza először azt, hogy ebben a törvényjavaslatban eltérés foglaltatik v.z 1877 : VIII. törvényczikkben foglalt azon intézkedéstől, mely szerint a kamatnak a tőkéből előre nem több, mint egy félévre való levonása van megengedve; itt ezen törvényjavaslatban pedig előre egy évi levonás engedtetett meg. Én a törvényjavaslatnak ezen intézkedésében semmi olyat, a mi az igazságügyi szempontok figyelembevételének mellőzését foglalná magában, nem találok. Ha a t. képviselő úr azon állásponton volna, hogy egy későbbi törvény egy korábbinak intézkedését meg nem változtathatja, — a mit róla fel nem tételezhetek — akkor természetesen ezen állásponton nem állok, mert hiszen általános elv, hogy korábbi törvénynek intézkedései egy későbbi által megváltoztathatók. Már most az, hogy ezen megváltoztatás indokolva van-e és vannak-e a speeziális, különleges esetben olyan okok és körülmények, melyek az előbbi törvény megváltoztatását indokolják, az tulajdonképen nem is igazságügyi szempont, mert az a kérdés, hogy ebben a speeziális törvényben épen azoknak érdekében, a kiknek érdekében a törvény tervezve van, indokolt-e az, hogy ők ne évenkint kétszer, hanem egyszer fizessenek. Ez nem igazságügyi szempontnak érdeke, hanem tulajdonképen közgazdasági érdek, Én, midőn elembe terjesztetett, hogy épen a köJcsönvevők érdekében ez az intézkedés szükséges, az ellen kifogást nem tehettem. (Helyeslés jóbbfelöl.) A másik, szintén elvi állásponton mozgó kifogása a képviselő úrnak az, hogy ebben a törvényjavaslatban a szőlők rekonstrukeziójára adott kölcsön és annak járulékai tekintetében a dologi teher minősége van megállapítva. Abban, hogy ez az intézkedés némileg a magánjogelvébe ütközik, van bizonyos jogosultság; azonban ez az ellenvetés teljesen elveszti minden jogosultságát akkor,! ha bebizonyítható, hogy ezen intézkedés által harmadik személyeknek szerzett joga sérelmet nem szenved. S ez esetben ez forog fenn. Ha nem lettem volna erről előbb meggyőződve, meggyőzött volna róla a t. képviselő úr beszéde, midőn azt fejtegette, hogy az által, hogy *egy darab föld szőlőművelés alá vétetik, annak a jövedelme tetemesen szaporodik. Ha a jövedelem szapodik, természetesen az érték is emelkedik és nem foroghat fenn az az eset, hogy harmadik személyek, kik előbb jogot szereztek a zálogukra nézve, károsodnának, sőt azoknak is előnyére válik. Igaz, azt mondta a t. képviselő úr, hogy megtörténhetik az, hogy az a szőlőművelés nem fog sikerülni. — Hát ezt is megengedem, de azon egyes esetek miatt, melyek bekövetkezhetnek, — a mint a képviselő úr mondta — a szőlőbetegségek és egyéb csapások következtében, azok miatt az egyes esetek miatt egy különben jónak és helyesnek talált törvényhozási intézményt nem mellőzhetünk és azt attól függővé nem tehetjük. Hiszen e tekintetben előttem már az előző törvényhozás példája is állott; mert hiszen ott van a vízszabályozási, a talajjavítási költségek hasonminőségének kimondása, és azt hiszem, a képviselő úr nem vonhatja kétségbe, hogy ezen esetekben is megtörténhetik az, hogy a kívánt értékesedés be nem áll, a vizszabályozás tekintetében ép úgy. mint a talajjavítás tekintetében. Szóval, t. ház, én a törvényjavaslatnak ezen intézkedésében szintén nem látok semmi olyat, a mi indokolná a képviselő úrnak már előbb érintett állítását. E két tekintetben a képviselő úr az általános vita keretében mozog. De tovább is megy és bírálat alá veszi a törvényjavaslatnak a részletes tárgyalás tárgyát képezhető részeit is. Minthogy e javaslat tárgyalása folyamában többé nem akarok felszólalni, legyen szabad a t. képviselő urat e térre is követnem. (Halljuk!) A t. képviselő úr megtámadja a 12. §-t és azt a vádat hozza fel, hogy ennek szerkezeténél